Inkább kamatemelést várnak az elemzők

A magyar kamatok egy hónapon belüli alakulására vonatkozóan nyoma sincs a januári döntés előtti egyöntetűségnek. Az elemzői vélemények legutóbb tavaly októberben voltak annyira megosztottak, mint most, amikor több hónapos kamatcsökkentési szakasz után az MNB először hagyta változatlanul kamatait - áll a Reuters által csütörtökön kiadott felmérésben.

A Reuters februári körkérdésre választ adó 25 elemző közül 13-an számítanak hétfőn kamatemelésre és 12-en változatlan alapkamatra. Az előrejelzések konszenzusa negyed százalékpontos kamatemelés, ami úgy jött ki, hogy egy elemző 50 bázispontos emelést valószínűsített, míg a többiek 25 bázispontot.

Hasonlóképpen bizonytalanok voltak a budapesti devizakereskedők is egy másik Reuters-felmérésben: nyolcan vártak kamatemelést és hatan változatlan kamatot. (Ők ennyire megosztottak legutóbb tavaly májusban voltak, amikor a jegybank üzenetei alapján támadt zavar arról, hogy mikor kezdődhet a kamatcsökkentési ciklus.)

A múlt havi ülésén az MNB változatlanul hagyta kamatait, és jelezte, hogy elhagyta korábbi csökkentési irányultságát. Ez csapást mért a korábban domináns piaci kamatcsökkentési várakozásokra. Az emelési előrejelzések elszaporodása azonban nem ekkor kezdődött, hanem hetekkel később, a forintot gyengítő piaci spekuláció hatására.

Akadoznak a jegybanki kommentárok

A januári ülés után elapadtak a nyilvános jegybanki kommentárok. Az egyetlen fogódzót Karvalits Ferenc alelnök nyilatkozata jelentette, aki a forintgyengülési hullámot követően az inflációs kockázatokra és a forintgyengülés lehetséges hatásaira figyelmeztetett a monetáris kondíciókat illetően.

Nyilatkozatok híján az elemzők háttérinformációk után kutattak, illetve azt latolgatták, milyen mértékben győzheti meg a Monetáris Tanács galamblelkűnek tekintett tagjait a kamatemelés szükségességéről az inflációs előrejelzések emelkedése, illetve a forint gyengülése, annak ellenére, hogy a magyar gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedévben 11-éves mélypontra lassult. (A gazdasági lassulás fejlett gazdaságokban elméletileg csökkenti az inflációs feszültséget, a kamatemelés pedig tovább lassíthatja a gazdasági növekedést - bár sok közgazdász szerint a speciális magyar körülmények közt a jegybanki kamatok csekély hatással vannak a növekedésre.)

Emelkedő inflációval kell számolni

A februári ülést részben az teszi kiemelten fontossá és a bizonytalanságot is részben az növeli, hogy az MNB ekkor teszi közzé negyedéves inflációs jelentését, és a monetáris politikai váltásra ez ideális lehetőség lehet, amennyiben a bank kutatóstábjának inflációs előrejelzései jelentősen változnak.

A mostani jelentéssel kapcsolatban pont ez a helyzet: az elemzők várakozásai szerint 2009-re a stáb 3,0 százalékról 3,5-4,0 százalékra emelheti előrejelzését az éves átlagos inflációra, azaz jóval a 3 százalékos középtávú jegybanki cél fölé. Ugyanakkor vélhetően a kockázatok még ehhez az új előrejelzéshez képest is felfelé mutathatnak, hiszen a jelentés módszertanából eredően nem veszi figyelembe a legutóbbi hetek olajáremelkedését, forintgyengülését, illetve a még be nem jelentett hazai energiaáremeléseket.

Maguk az elemzők már hónapok óta folyamatosan felfelé tolják inflációs előrejelzéseiket, és ez alól a februári felmérés sem volt kivétel. Az éves átlagos inflációt illetően konszenzus előrejelzésük erre az évre 35 bázisponttal 5,9 százalékra, 2009-re pedig 20 bázisponttal 3,7 százalékra emelkedett.

Továbbra is kérdés azonban, hogy az elemzői inflációs várakozások emelkedése, illetve a piaci folyamatok meggyőzik-e hétfőn a monetáris tanács "galambjainak" legalább egy részét arról, hogy át kell lépni a kamatemelési ciklusba. Amennyiben a 12 tagú testületben szavazategyenlőség alakul ki, az elnök Simor András szava dönt.

Kamatmérséklés sem elképzelhetetlen 2008-ban

Az elemzők szerint nem a kamatcsökkentések kamatemelésre cserélése lesz idén az egyetlen fordulat: az év második felében az előrejelzések zöme és konszenzusa szerint az MNB megint kamatcsökkentésekbe kezdhet. A konszenzusok szerint a következő hónapokban az alapkamat 8-8,5 százalékon tetőzhet, majd az év végére 7,25 százalékra csökkenhet, azaz valamivel a jelenlegi szint alá.

Mindez már messze van a korábbi reményektől, amelyek szerint mintegy 100 bázisponttal csökkenhet idén az alapkamat, könnyítve az államháztartás jelentős kamatkiadási terhein.

Ugyanakkor ez az elemzői vízió hosszabb távra megőrzi az optimizmust, amit azonban az elemzői jelentésekben és kommentárokban olyan tényezőkkel indokolnak, amelyekről csak később derül ki, hogy valóra válnak-e: visszavonulnak az olajárak, nem nőnek tovább az élelmiszerárak, megnyugszanak a nemzetközi piacok, nem lesznek jelentős hazai kínálati, illetve energiaársokkok.