Kiss: Horn Gyula állíttatta le a Draskovics elleni nyomozást

Nem volt szükség a Tocsik-ügy után még egy botrányra, ezért állíttatta le Horn Gyula a Draskovics Tibor ellen folytatott titkos nyomozást 1996-ban - állítja Kiss Ernő, az országos rendőrfőkapitány egykori helyettese a hvg.hu-nak adott interjújában. A jelenlegi rendészeti miniszter akkor a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt, Kiss pedig perben áll a rendészeti tárcával.

Horn Gyula akkori miniszterelnök kérésére állították le az 1996-ban, Hézag fedőnéven folyt titkos nyomozást, amelynek egyik érintettje Draskovics Tibor volt, aki akkor a pénzügyminisztérium államtitkára volt, ma pedig igazságügyi és rendészeti miniszter - állítja Kiss Ernő nyugalmazott rendőr tábornok, akkor a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője a hvg.hu-nak adott interjújában.

A nyugalmazott főrendőr azt állítja, Horn - miután meghallgatta a jelentését - arra hivatkozott, hogy majd "politikai síkon fogják rendezni az ügyet", mert az akkoriban kirobbant Tocsik-ügy után nincs szükség egy újabb botrányra. Emellett azt mondta, a kormány már benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a miniszterelnök szerint rendezi a jövedéki bírságok ügyét is.

A Hézag fedőnéven folyt titkos nyomozás dokumentumait tavaly novemberben hozta nyilvánosságra a rendőrség, más, a '90-es évek olajügyeivel foglalkozó irattal együtt. Az iratokból csak a neveket húzták ki, a dátumokat és a beosztásokat nem, így megállapítható, kik ellen folyt a nyomozás. Az iratokat később, idén februárban eltávolították a rendőrség honlapjáról, pont az után, hogy Draskovicsot igazságügyi és rendészeti miniszternek jelölte a kormányfő.

A titkos nyomozást 1996-ban az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya indította, mert felmerült a gyanú, hogy a Pénzügyminisztérium két vezetője - Draskovics és helyettese, Csobánczy Péter - arra utasították a vám- és pénzügyőrség vezetőit, hogy 83 millió forint helyett 100 ezer forintban állapítsák meg egy olajforgalmazással foglalkozó cég bírságát.

A Kuvait Petróleum Magyarország Kft. (Q8) hajdúszoboszlói benzinkútját 1995 januárjában ellenőrizték a vámosok. Kiderült, hogy a kútnak nem volt kiskereskedelmi jövedéki engedélye. A vámosok ezért a céget 100 ezer forintra bírságolták. Az enyhe büntetések gyakorlatát az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség is kifogásolta, ezért a vámhivatal hamarosan felülvizsgálta korábbi döntéseit, és 83 millió forint bírságot szabott ki a cégre, amit a megyei vámhivatal is jóváhagyott.

A cég nem hagyta ennyiben a dolgot, és a PM vezetőihez fordult, akik - a rendőrségi dokumentumok szerint - írásban és telefonon is jelezték a vámosoknak: térjenek vissza az eredeti határozathoz. A vámosok előbb ellenálltak, de végül mégis 100 ezer forintra mérsékelték a büntetést. Ezt követően a cég hasonló kérelmet nyújtott be karcagi benzinkútja ügyében is.

"Operatív információink szerint mind X, mind Y szívügyének tekintette a [cég] érdekeinek megfelelő határozat meghozatalát, ezért több alkalommal is személyesen beszéltek telefonon a VPOP döntésre jogosult vezetőivel" - szerepelt az egyik rendőrségi jelentésben. Az iratok tanúsága szerint a PM-vezetők által küldött levelekben nem volt egyértelmű utasítás törvénytelen eljárásra, a telefononbeszélgetések alapján pedig nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt. A nyomozást 1996 decemberében lezárták.

Időközben a legfelsőbb ügyész óvást emelt a büntetést mérséklő határozat ellen, így Medgyessy Péter pénzügyminiszter hatályon kívül helyezte azt, a cégnek pedig ismét 83 milliót kellett volna fizetnie. Csakhogy 1996. november 12-én az Országgyűlés módosította a jövedéki törvényt, amelybe - Haller Zoltán és Miklós László szocialista képviselők javaslatára - bekerült egy olyan rendelkezés, amely 500 ezer forintban maximálta a Q8-hoz hasonló cégek büntetését. A javaslat Kiss szerint "egyenesen a Q8-ügyre volt szabva".

"A hvg.hu becsületemet - és más közszereplők becsületét - súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtetéseket tartalmazó interjút tett közzé, felmelegítve egy 12 évvel ezelőtti, a közvélemény előtt már jól ismert történetet" - reagált közleményben Draskovics Tibor, aki szerint az ügyben esküjének megfelelő módon járt el. A miniszter azt írta, jogi lépéseket tesz az interjú állításai miatt.

Kiss Ernőt tavaly november 23-án leváltották a XIII. kerületi kapitányi posztjáról, miután szolgálati autója balesetet okozott. Az idén júniusban nyugalmazott tábornok azt állítja, nem ő ült a volánnál, de a nyomozók szerint ez nem igaz. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, miközben Kiss a nyugdíjazása miatt munkaügyi pert indított a rendészeti tárca ellen.