McCain a támadásra tesz fel mindent

Taktikát váltott az amerikai elnökválasztási kampányban egyre inkább lemaradó John McCain republikánus elnökjelölt. A gazdasági bajok súlyosbodása a demokrata Barack Obamának kedvezett, McCain azonban most el akarja érni, hogy ne a pénzről, hanem riválisa vélt vagy valós jellemhibáiról szóljon a választás. Ez együtt jár az egyébként sem tiszta küzdelem elmérgesedésével. Az [origo] amerikai tudósítása a republikánus elnökjelölt gyengülésének okairól és kitörési lehetőségeiről.

"Mikor veszitek már le a kesztyűt?" - kérdezte a közönség egyik tagja John McCaint egy múlt csütörtöki kampányrendezvényen. A republikánus elnökjelölt széles vigyorral a száján azt válaszolta, "mit szólnátok a kedd estéhez?".

A hallgatóság nagy ujjongással fogadta a választ, a kedd estével ugyanis McCain a második elnökjelölti vita időpontjára utalt. Az első meglehetősen barátságos hangnemben zajlott, de ha a republikánus jelölt beváltja ígéretét, akkor a másodikon - amely egy lakossági fórumhoz fog hasonlítani, ahol a közönség is tehet fel kérdéseket - keményebb ütközetek várhatók.

Ez nemcsak stílusváltást jelent, hanem új taktika alkalmazását is. Meg akarják kérdőjelezni a demokrata jelölt, Barack Obama ítélőképességét, őszinteségét, politikai múltját, személyes kapcsolatait, és ez negatívabb hangvétellel is társul majd. "Egy kicsit durvábbak leszünk" - fogalmazott a Washington Postnak a republikánus stáb egyik magas rangú, névtelenséget kérő tagja.

Elhúzott Obama

A váltásra az után szánták el magukat, hogy a felmérések szerint Obama elhúzott McCaintől, a RealClearPolitics hétfői összesítése alapján a demokrata jelölt támogatottsága 49,8 százalék, a republikánusé pedig 43,6. A kampány hivatalos kezdetekor, közvetlenül az augusztus végén, illetve szeptember elején tartott elnökjelölő konvenciók után még nagyjából fej fej mellett állt Obama és McCain.

Az olló a pénzügyi válság elmélyülésével kezdett el kinyílni. A Wall Street-i bankok bedőlése és a krízis megfékezésére irányuló példátlanul nagy összegű, 700 milliárd dolláros állami mentőcsomag körüli politikai huzavona Obamának kedvezett. A közvélemény-kutatások szerint a választók többsége alkalmasabbnak tartja Obamát a gazdaság irányítására, és a demokrata jelölt malmára hajtja a vizet az is, hogy a válság egy republikánus elnök alatt bontakozott ki. Felmérésekből tudható az is, hogy a háztartások kasszáját fenyegető gazdasági bajok - hitelválság, rohamosan növekvő munkanélküliség - mindennél jobban foglalkoztatják a választókat.

"Ki az igazi Obama?"

A körülmények tehát a demokrata jelöltnek kedveznek, a republikánusok azonban nem hagyják magukat. "Ki az igazi Barack Obama?" - tette fel a kérdést John McCain hétfőn egy kampányrendezvényen az új-mexikói Albuquerque-ben. Ez az egyszerű kérdés jól összefoglalja azt, mi a céljuk a republikánusoknak: azt akarják, hogy a választás egyfajta népszavazás legyen Obamáról. Ha meg tudják győzni a szavazók többségét, hogy a demokrata jelölt már a veszélyességig alkalmatlan az elnöki posztra, akkor megfordíthatják a verseny állását.

Nincs azonban könnyű dolga McCainnek. A választási kampány gyakorlatilag több mint másfél éve zajlik, a jelöltek előéletét a legapróbb részletekig vizsgálta a sajtó, és súlyos titkok nem derültek ki Obamáról (ahogy McCainről sem). Vannak persze olyan részletek, amelyekkel nem feltétlenül dicsekszik a demokrata jelölt. Támogatója volt például egy chicagói üzletember, akit időközben csalásért elítéltek, egyházának vezetője pedig azt kiabálta miséken, hogy isten átkozza Amerikát.

Ezek az ügyek már az előválasztás során előkerültek, de Obama - sűrű bocsánatkérések közepette - túlélte őket. Van egy harmadik történet, amely szintén nem új, de a republikánusok most ezt használják támadási felületként. "Ellenfelünk olyasvalaki, aki a jelek szerint annyira tökéletlennek látja Amerikát, hogy terroristákkal barátkozik, akik a saját országuk ellen támadtak" - mondta Sarah Palin republikánus alelnökjelölt egy szombati rendezvényen. A Palin által terroristaként emlegetett férfi Bill Ayers, aki alapítója volt a Weather Underground nevű szervezetnek, amely a hetvenes évek elején pokolgépes támadásokat követett el állami intézmények ellen. Ayers jelenleg az Illinosi-i Egyetem professzora, és támogatta Obamát politikai karrierjének kezdetén a kilecvenes évek közepén, valamint közösen vettek részt egy jótékonysági szervezet munkájában.

Palin egy a New York Timesban szombaton megjelent cikkre hivatkozva beszélt Ayers és Obama kapcsolatáról. A cikk ugyanakkor épp arra a következtetésre jutott, hogy "úgy tűnik, a két férfi nem áll túl közel egymáshoz". A lap emlékeztetett arra is, hogy a demokrata jelölt soha nem támogatta Ayers radikális nézeteit és akcióit, sőt, megjegyezte, hogy a professzor "utálatos dolgokat követett el negyven évvel ezelőtt, amikor én nyolcéves voltam".

Ki tudja jobban eloltani a tüzet?

McCain taktikai váltásának hatékonyságát még republikánus tanácsadók is megkérdőjelezik. "Ez nem egy normális kampány. A szokásos személyes, és jellemre építkező támadások nem fognak különösebben jól működni" - mondta a New York Timesnak a George Bush 2004-es kampányában résztvevő Stuart Stevens, aki szerint a választók nem feltétlenül fogékonyak ezekre a negatív üzenetekre, amikor a pénztárcájuk van veszélyben. "Ha a házad lángol, akkor egyedül az érdekel, hogy ki tudja a legjobban eloltani a tüzet" - fogalmazott Stuart.

A republikánus jelöltnek ráadásul nemcsak az üzenetek megfogalmazása, hanem kampánygépezete miatt is főhet a feje. Múlt héten jelentette be, hogy Michigan államban nem kampányol tovább, amivel gyakorlatilag beismerte, hogy ott képtelen megverni Obamát. McCainnek ugyan nem volt igazán komoly esélye a győzelemre, de sok energiát fektetett a helyi kampányba, és korábban még a felmérések is azt mutatták, hogy szoros a verseny a két jelölt között. A visszavonulás nem éppen lelkesítő a többi állam republikánus kampánycsapatai számára, amelyek kénytelenek szembenézni azzal, hogy a korábbi választásoktól eltérően ezúttal egy fegyelmezett, biztos anyagi háttérrel rendelkező demokrata gépezettel kell megküzdeniük.

Az államokban dől el a verseny

Hiába ugyanis a néhány százalékos, így behozhatónak tűnő különbség az országos felmérésekben, a választás az államokban fog eldőlni. Az amerikaiak ugyanis nem közvetlenül választanak elnököt, hanem úgynevezett elektori testületen keresztül, amelynek tagjait az egyes államok delegálják, és Obama ebből a szempontból is jobban áll McCainnél. Öszesen 538 elektor van, és a CNN összesítése szerint jelenleg a demokrata jelölt 160-ra számíthat biztosan, további 90-re pedig valószínűsíthetően, míg a republikánus jelölt 125-re biztosan, és 64-re valószínűsíthetően.

99 elektor sorsa egyelőre bizonytalan, például az is kérdéses, hogy ki viszi majd el a virginiaiakat. Ebben az államban utoljára 44 évvel ezelőtt kapott többséget a demokrata jelölt, most azonban megtörhet ez a hagyomány, a CNN hétfőn közzétett felmérése szerint ugyanis Obama támogatottsága 49 százalék, míg McCainé csak 45. Beválni látszik tehát a demokraták nyár elején meghirdetett stratégiája, amelynek lényege, hogy Obama az évtizedek óta stabilan republikánus államokban is nyomul, rákényszerítve riválisát arra, hogy a saját térfelén is küzdjön.

Kevesebb mint egy hónappal választás előtt úgy tűnik, hogy a demokrata jelölt áll jobban, ez a kampány azonban már többször is bebizonyította, hogy nincsenek biztosra vehető fogadások. Tisztában van ezzel Obama stábja is. "Nézzék, nem ülök itt asztalra tett lábbal" - mondta a New York Timesnak David Axelrod, a demokrata jelölt vezető stratégája, hozzátéve: "Minden egyes nap meg kell majd küzdenünk."

Minneapolis, Minnesota - Egyesült Államok