Szemfényvesztés a képviselők önadóztatása

Büszkék rá az országgyűlési képviselők, hogy megadóztatják költségtérítésüket, pedig a maguktól megvont 15 százalék a legkisebb magyar jövedelemadó, még az APEH sem tud ennél nagyvonalúbbról. Az [origo]-nak nyilatkozó adószakértők szerint a példátlanul alacsony adókulcs egyetlen dologra jó: leszerelték vele a képviselői költségtérítés számla nélküli elköltése miatti kritikákat. A javaslat egyik kidolgozója szerint "a társadalom nem érti meg, hogy egy képviselőnek számtalan kiadása van", és így is drasztikus lesz az érvágás.

Kedden név szerinti szavazással, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló MSZP-s indítványt, így februártól az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. A hosszú politikai huzavona után tető alá hozott fizetési kötelezettség azonban az [origo]-nak nyilatkozó adózási szakértők szerint kevés, inkorrekt, és azt érték el vele, hogy továbbra se kell számlával igazolni, mire költötték a költségeikre adott összeget.

Két eltérő intézmény összekeverésének tartja a költségtérítés 15 százalékos megadóztatását az Ernst & Young adószakértője, Vámosi-Nagy Szabolcs, aki korábban az APEH elnökhelyettese volt. "Ez vagy egy költségtérítés, és akkor számlával kell igazolni, mire fordította a képviselő, vagy jövedelem, akkor viszont a többi összevont jövedelemmel együtt, a másokra is érvényes személyi jövedelemadó-kulcsokkal kellene adózni utána" - mondta az [origo]-nak az adószakértő, aki szerint nincs olyan józan adózási-számviteli érv, amely a végül ellenszavazat nélkül elfogadott megoldást indokolná.

"Elfogadhatatlan és érthetetlen, hogy ezzel a döntéssel azt üzenték: a képviselőkre más, ráadásul a lehető legalacsonyabb adó vonatkozik" - tette hozzá Vámosi. A jelenlegi, mindenkire érvényes szabályok alapján jóval nagyobb mértékű adót kellene fizetniük jövedelmük után a képviselőknek, hiszen a személyi jövedelemadó 1 700 000 forintig 18 százalék, efelett 36 százalék, amihez további 4 százalékos adó is hozzáadódhat bizonyos összeghatár felett.

Az Országgyűlés honlapján nyilvánossá tett képviselői tiszteletdíjak alapján a magasabb, 36 százalékos kulcsot kerülték el így a képviselők, hiszen már a havi 231 900 forintos képviselői alapdíj - egyetlen plusz tisztség, bizottsági tagságért járó pótdíj nélkül - figyelembe vételével is a magasabb adósávba tartozik mindegyik képviselő.

Példaértékű lehetett volna

"Létrehozták a magyar adórendszer legalacsonyabb adókulcsát, illetve ezzel a képviselői költségtérítés lett a legkevésbé adóztatott jövedelem ma Magyarországon" - mondta Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a gazdaság kifehérítését hangoztató politikusok részéről az lett volna korrekt, ha a költségtérítésükkel tételesen elszámolnának, és esetleg azután az összeg után fizetnének jövedelemadót, amit nem tudnak számlával igazolni. "Jelen gazdasági, társadalmi helyzetben ez lett volna egyedül példaértékű a parlament részéről" - tette hozzá.

Az adókamara elnöke szerint a kedden elfogadott megoldás azt jelenti, hogy - bár továbbra is költségtérítésnek hívják - az alacsony, 15 százalékos adó levonása után, valójában már arra használja fel ezt az összeget a képviselő, amire akarja. Zara László hozzátette: már önmagában a tételes költségelszámolás elvetése is azt mutatja, hogy a képviselők ezt sokkal inkább pluszjövedelmüknek tekintik, mint a felmerülő költségeik fedezésére szolgáló keretnek. A magyar adószabályok szerint ugyanis a költségtérítés felhasználásáról számlát, bizonylatot kell bemutatni, ebben az esetben nem is számít jövedelemnek, hiszen a céljának megfelelően - például utazásra, étkezésre, szállásra - fordították.

Az [origo] az APEH-et is megkereste, Andrássi Jánosné osztályvezető sem tudott egyetlen ennél alacsonyabb, vagy legalább ilyen alacsony adókulcsot mondani. A 15 százalék egyedül a meghatározott foglalkozások esetén érvényes, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásnál (ekho-nál) fordul elő, de ott az adóalany 15 százalékos adózása mellett, a munkáltató is fizet további 20 százalékot. "Nincs akadálya, hogy a törvényhozók magukra nézve egy olyan kulcsot határozzanak meg, ami addig nem jelent meg az adórendszerben" - mondta az APEH osztályvezetője.

Ez tűnt legegyszerűbbnek

A legjobb megoldás az lett volna, ha az egész összeget felbruttósítjuk, majd az általános szabályok szerint adózni kell utána, ebbe azonban a Fidesz nem ment bele - állította Göndör István szocialista képviselő, aki kezdettől részt vett a költségtérítés megadóztatásáról szóló javaslat kidolgozásában. "Elaludt a javaslat, miközben folyamatosan volt egy nyomás, hogy kezdeni kell valamit a költségtérítéssel, mert a társadalom nem érti meg, hogy egy képviselőnek számtalan kiadása van" - jegyezte meg az MSZP-s politikus.

Szerinte az is felmerült, hogy két alternatíva legyen: aki vállalja, az gyűjti a számlát, és akkor nem adózik, vagy pedig megfizeti a 15 százalékos adót utána, ez a lehetőség azonban a szocialistáknak sem tetszett. Ahogy átalányadózásban is gondolkodtak, de később ezt is elvetették, így Göndör szerint a jelenlegi verzió volt az egyetlen, ami átment a parlamentben. "Ez tűnt a legegyszerűbbnek, és ezzel le van tudva" - tette hozzá.

"Azért vagyok a számla ellen, mert sok mindenről képtelenség számlát hozni. Ha például néhány tízezer forinttal támogatok egy hétvégi nyugdíjas találkozót a körzetemben, és oda elmegyek, ők ezt nem tudják leigazolni nekem" - mondta az [origo]-nak Göndör István. "Egy vállalkozó három év alatt le tudja írni a kocsiját, miközben a képviselők a négy év alatt ronggyá hajtják az autójukat, ami az értékéből így rengeteget veszít" - tette hozzá. "Nem is beszélve az óriási telefonköltségről, ha megkeres egy panaszos, nem tudok tőle számlát kérni arról, hogy az érdekében telefonálgatok".

A szállásdíj továbbra is adómentes

Kérdésünkre, hogy mi indokolta a példátlanul alacsony adókulcsot, Göndör azt mondta: azért 15 százalék az új jövedelemadó mértéke, mert szolidaritást akartak vállalni a köztisztviselői karral, amelynek a fizetését jövőre nagyjából ennyivel nyirbálják meg. "A 15 százalék is drasztikus jövedelemcsökkenést fog jelenteni a képviselők számára, nekem például havonta 65 ezer forint mínuszt" - mondta Göndör.

A költségtérítés adózásáról szóló új szabály a szállásköltséget kivonta a 15 százalékos adókötelezettség köréből, amelyet Göndör szerint az indokolt, hogy az elköltésének igazolására eddig is be kellett mutatni a bérleti szerződést. "Azért elég a szerződés a számla helyett, mert sokszor a lakást bérbe adók nem számlaképesek" - magyarázta. Az országgyűlési honlap adatai szerint a képviselőknek járó szállásdíj havi 115 950 forint.