Kényszerű gazdasági egyensúlyjavítás

A  magyar GDP jövőre várhatóan 1-1,5 százalékkal csökken, miközben a gazdaság belső és külső egyensúlya kényszerűen ugyan, de gyorsan javul - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Olvassa itt a válság híreit!

A 2006 ősze óta folytatott, egyensúlyjavító gazdaságpolitika 2008 első felében enyhült, a pénzügyi világválság és a forint elleni spekuláció nyomán azonban az államháztartási és a külső pénzügyi hiány gyorsított csökkentése vált szükségessé. Az idén várhatóan a GDP mintegy 3,3 százalékát kitevő deficit ugyan még mindig magas, azonban - az engedélyezett nyugdíjpénztári kiigazítást figyelembe véve - már 3 százalék alatti, a maastrichti kritériumnak megfelelő. Ezzel 2009 tavaszán megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, sőt a 2009. évi költségvetési törvény teljesülése esetén jövőre már korrekció nélkül is bőven 3 százalék alatt lehet a hiány, ami az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos.

Eközben a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése is elengedhetetlenné vált a külső források szűkössége és drágulása miatt. A beruházási és fogyasztói kereslet egyaránt csökkenni fog.

A gazdaság teljesítménye 2009-ben várhatóan 1-1,5 százalékkal visszaesik, mivel a külső kereslet alig nő, a belső pedig csökken. Az EU-források csak fékezni tudják a beruházási kereslet lanyhulását, illetve a likviditási problémák terjedését.

1,5 százalékos reálbér csökkenés

A bruttó keresetek jövőre mintegy 2-3 százalékkal emelkednek, ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnálnak. Az infláció ugyan jelentősen mérséklődik, de a reálkeresetek így is mintegy 1,5 százalékkal csökkennek, ezen belül a versenyszektorban csak minimálisan. A foglalkoztatás a 2008 őszi helyzethez képest érezhetően visszaesik - véli a GKI.

A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik a kutatók várakozása szerint, részben kényszerből, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása miatt, részben azért, mert a betéti kamatok és hozamok emelkednek és nő a hitelfelvételhez szükséges önrész, valamint az összegyűjtéséhez szükséges idő is.

Az infláció az energia és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos, az év végén 4,5 százalék, 2009-ben 3,5 százalékos, jövő év végén pedig 3,2 százalék körüli áremelkedés várható.

A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozni fog, de jellemzően inkább erősödik. Az a tény, hogy az MNB november végi kamatcsökkentését a forint erősödése követte, arra utal, hogy a következő hónapokban folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ugyanakkor, ha Magyarország jövőre belép az euró előszobájának számító ERM-2 árfolyamrendszerbe, az növelheti a magyar gazdaság és a forint iránti bizalmat, ami gyorsabb kamatvágásokban, illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg.