A veszedelmes sárgalázat és a dengue-lázat terjesztő Aedes aegypti szúnyogok romantikus szeretők. Az egymástól hallótávolságra - azaz néhány centiméterre - lévő eltérő nemű szúnyogok összehangolják szárnyzümmögésük frekvenciáját, mondja Ronald Hoy, az amerikai Cornell Egyetem neurobiológus és viselkedéskutató professzora.
A hím és a nőstény szúnyogok összehangolt frekvenciája a szárnycsapás frekvenciájának - ami a nősténynél nagyjából 400 hertz (rezgés/másodperc), a hímnél 600 hertz - egyik felharmonikusa vagy többszöröse lesz.
A duett - amely közvetlenül az előtt hangzik fel, hogy a pár a levegőben párosodna - hozzávetőleg 1200 hertz környékén állapodik meg (ami másfél oktávval magasabb a zenei normál A hang 440 hertzes frekvenciájánál). Ez jelentősen magasabb annál, amit korábban a szúnyogok felső hallási küszöbének gondoltak.
Érdekes módon a szúnyogok a tortokjuk harmonikus rezonanciájának változtatásával állítják elő a nőstény harmadik harmonikus felhangjának (az alapfrekvencia háromszorosának) megfelelő összehangolt harmonikus frekvenciát.
A Science folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány mellékesen azt is bebizonyította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a nőstény szúnyogok egyáltalán nem süketek.
A szúnyogok párzási "dalának" tanulmányozásához a kutatók pányvához erősítették a szúnyogokat, majd különleges mikrofonnal fölvették a repülési hangjukat, amikor egymás mellett elhaladtak. Az egyik fiatal kutató, Benjamin Arthur elektródákat helyezett a szúnyogok csápjában lévő hallószervbe. Ezután visszajátszották a felvételeket, hogy lemérhessék a potenciális nemi partner hangja által kiváltott fiziológiai hatást.
A kutatók azt remélik, hogy munkájuk hozzájárul a szúnyogpopulációk egyedszámának újfajta szabályozásához azokon a területeken, ahol jelentős egészségügyi gondot okoz a sárgaláz és a dengue-láz.
A repülési hangjelek tanulmányozásával talán képesek leszünk meghatározni, milyen információt tartanak lényegesnek a hím és a nőstény szúnyogok a párválasztáskor, jelentette ki a kísérletekben dolgozó doktorandusz hallgató, Lauren Cator. Ez lehetővé tenné számunkra, hogy "szexi" génmódosított vagy sterilizált hímeket bocsássunk ki a természetbe, ahol ezek sikeresen fölvehetnék a versenyt a vad populáció tagjaival.