Kilenc százalékon tetőzhet a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliségi ráta Magyarországon 9 százalék körül tetőzhet - áll az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében, amelyet a Világgazdaság ismertet. Az EU végrehajtó testülete tegnap adta ki első olyan jelentését, amely a gazdasági válságra tekintettel értékeli a tagállamok foglalkoztatási helyzetét és annak kilátásait. Az anyag azzal számol, hogy uniós szinten az idén 1,6 százalékponttal, azaz 3,5 millióval csökkenhet a foglalkoztatottak száma, és a munkanélküliségi ráta 2010 végéig összesen 2,5 százalékponttal emelkedhet.

Hazai kutatóintézetek szerint is elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése Magyarországon a kereslethiány és a gazdasági aktivitás csökkenése nyomán. A már most is az évtizedes csúcs közelében, 8 százalékon álló mutató további fél százalékponttal emelkedik év végére a GKI prognózisa alapján, de ebbe az előrejelzésbe ennél magasabb értékű évközi adat is belefér. Még pesszimistább a Kopint-Tárki kutatóintézet, szerintük éves átlagban a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya a szűkülő munkalehetőségek miatt.

Januártól már tömeges elbocsátások az EU-ban

Az európai munkaerőpiacra egészen 2008 decemberéig sokkal kisebb hatást gyakorolt a gazdasági válság, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalhattunk - állapítja meg a brüsszeli jelentés. A vállalatoknak kezdetben belső átszervezésekkel, a munkaidő átmeneti csökkentésével és más rugalmas megoldásokkal sikerült elkerülniük a nagyarányú létszámleépítéseket. A januári-februári jelentések azonban már tömeges elbocsátásokról és az üres álláshelyek számának visszaeséséről tanúskodnak; a leépítések száma most már nagyjából háromszorosa az újonnan létesülő állásokénak, és 2008 májusától 2009 januárjáig 300 ezer főt tett ki a nettó veszteség. Ennek köszönhetően a tavaly januárban mért 6,8 százalékos mélypontról 7,4 százalékra emelkedett uniós átlagban a munkanélküliség, és jövőre várhatóan meghaladja a 2003-04-ben jellemző kilenc százalék körüli szintet. Az ágazatok közül a fém- és gépipar, az autógyártás, a pénzügyi szektor, a közlekedés és a logisztika kényszerült a legnagyobb leépítésekre - írja a Világgazdaság.