Robbanásszerű volt a dínók fejlődése

Amatőr önkéntesek segítségével dolgozó paleontológusok egy eddig ismeretlen húsevő dinoszauruszra bukkantak az Új-Mexikó északi részén található lelőhelyen. A lelet megoldhatja a korai dinoszauruszok fejlődéséről régóta folyó heves vitákat, és azt igazolja, hogy robbanásszerű evolúciós változások zajlottak a dínók kialakulása idején. A maradványok arról is árulkodnak, hogyan terjedtek el a dinoszauruszok Pangea szuperkontinensén.

A Tawa hallae névre keresztelt fajt a Science december 10-ei számában írták le amerikai paleontológusok. Az új-mexikói Ghost Rhanch területén, a Hayden-kőfejtőben kibukkanó csontrétegben számos példány maradványait fedezték fel. Az első fosszíliákat még 2004-ben találták a területen rendezett őslénytani szeminárium résztvevői, 2006 óta pedig minden nyáron ásatások zajlanak a több 10 méteren keresztül követhető csonttartalmú rétegben.

A leírás alapjául egy csaknem teljes fiatal példány szolgált, amely mintegy 2 méter hosszú a fejétől a farkáig, csípőmagassága 70 centiméter körül volt. Testmérete tehát egy nagyobb kutyáénak felelt meg, csak éppen sokkal hosszabb farokkal rendelkezett. A maradványok meglepő módon alig lapultak össze a fosszilizáció során. Az itt talált csontvázak a legteljesebbek és a legjobb megtartásúak közé tartoznak a viszonylag kevés késő-triász lelőhelyről.

A Tawamintegy 214 millió évvel ezelőtt élt, és a theropodák közé tartozott. A theropodák nagy része húsevő volt, két lábon járt és jelentős részük tollakat is viselt. Bár 65 millió évvel ezelőtt kihaltak, leszármazottaik még ma is köztünk élnek a madarak formájában.

Az új triász időszaki ragadozó dinoszaurusz, a Tawa hallae rekonstrukciója (Jorge Gonzalez)

A Tawa csontvázakat két másik ragadozó Theropoda faj társaságában találták meg (a Herrerasaurussal rokon Chindesaurus, és egy Coelophysis rokon faj), amelyek közelebbi rokonságban állnak a hasonló korú dél-amerikai fajokkal, mint egymással. Ez arra utal, hogy a 3 faj elkülönült evolúciós ágakon alakult ki Dél-Amerikában, nem pedig egy helyi ősből fejlődtek ki. Az amerikai kutatók azt feltételezik, hogy a fajok szétterjedése Dél-Amerikából többször is bekövetkezett.

A Tawa fontos információkat szolgáltat egy másik dinoszauruszról is. Nevezetesen a Herrerasaurusról, amely élénk vitákat gerjesztett, mióta felfedezték az 1960-as években Argentínában. A Herrerasaurus számos tulajdonsága (nagy karom, ragadozó fogazat, bizonyos medencejellegek) közös a theropodákkal, más jellemző bélyegek viszont hiányoznak nála (például a légzsákok zsebei a gerincben).

Az új faj leírása alapjául szolgáló példánynak szinte minden csontját ismerik a paleontológusok

Néhány paleontológus amellett érvelt, hogy a szokatlan jellemzői miatt ezt a nemzetséget ki kellene vonni a theropodák, sőt akár még a dinoszauruszok közül is. Mások viszont a legkorábbi theropodák közé helyezték ezeket a maradványokat. Felmerült a kérdés, hogy a ragadozó tulajdonságok függetlenül jelentek meg a Herrerasaurusnál és a theropodáknál, vagy egy közös őstől származó örökségről van szó.

Mivel a legkorábbi theropodákból nagyon kevés példány áll a kutatók rendelkezésére, ezt a kérdést nem volt könnyű megválaszolni. A Tawa azonban megadta a választ: keverednek benne a Herrerasaurus és a Theropoda bélyegek, vagyis a kérdéses tulajdonságok nem függetlenül jelentek meg, és a Herrerasaurus is a korai theropodák közé tartozik.

Miután a paleontológusok részletesen megvizsgálták az újonnan leírt Tawa rokonsági kapcsolatát a többi korai dinoszaurusszal, arra a következtetésre jutottak, hogy a dinoszauruszok a mai Dél-Amerika területén alakultak ki, és nagyon rövid időn belül kialakult a 3 legfontosabb csoportjuk: Ornithischia (ide tartozik például a Triceratops), Sauropodomorpha (pl. Apatosaurus) és Theropoda (pl. Tyrannosaurus). Ezután, mintegy 220 millió évvel ezelőtt terjedtek el az egykori Pangea szuperkontinens többi területén. Habár a madarak a theropodákból alakultak ki, a Tawa olyan korán elkülönült a többi theropodától, hogy nem tekinthető közvetlen madár ősnek. Az új leletek segítségével sikerült egy régóta húzódó vitát eldönteni, és az Argentínában talált Herrerasaurust is besorolták a korai theropodák közé

A Herrerasaurus besorolása a theropodák közé egy fontos következménnyel jár a dinoszauruszok evolúciójával kapcsolatban: amikor megjelentek Dél-Amerikában, nagyon gyorsan nőt a sokféleségük (gyorsan diverzifikálódtak), és a három fő dinoszaurusz csoport képviselői hamar különváltak egymástól. A Herrerasaurust ugyanis a másik két nagy csoport (a sauropodák és az ornithischiák) legkorábbi képviselőivel együtt találták meg Dél-Amerikában.

A Tawa hallae fejének rekonstrukciója (Jorge Gonzalez)

Az adatok alapján a dinoszauruszok csak a gyors dél-amerikai változatossá válás után terjedtek szét a többi kontinensre mintegy 220 millió évvel ezelőtt. Mivel számos különböző és eltérő életmódot folytató csoport szabadon elterjedt Pangea területén, a paleontológusok szerint a késő-triászban semmilyen fizikai akadály (például hegylánc) nem akadályozta a hüllők szabad mozgását a Pangea különböző területei között, amelyek később különböző kontinensekre váltak szét. Ha viszont a hüllők szabadon vándorolhattak, akkor miért nincsenek sauropodák és ornithischiák Észak-Amerika triász időszaki kőzeteiben? A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg a földrajzi szélességgel összefüggő éghajlati tényezők szabályozták néhány csoport elterjedését.