Meglepő tények a csókról a tudomány szemével

Használjuk bár köszönésképpen, legyen romantikus gesztus, érintsük szánkkal hálaképp a földet hazatéréskor - a csók a csak emberre jellemző viselkedésformák közé tartozik. Ám, hogy miért alakult ki éppen ez az aktus az emberek közötti vonzalom kifejezésére, arra eddig még csak teóriák születtek.

Filematológus, így hívják az ajakérintés tudományával foglalkozó, kissé talán irigyelhető munkakörű szakembert. Sajnálatos módon mind a mai napig még ők sem tudják biztosan, miért is csókolózunk. A legelfogadhatóbb magyarázat szerint ez az érintkezési forma az anya által megrágott ételnek a saját szájából gyermeke szájába történő átadásából alakult ki. Az ajkak érintése végül olyan formákat hozott létre, amelyek már nem a túlélést, a táplálást szolgálták, hanem kötődést - illetve szerelmet - fejeztek ki. A fejlődés nagy ívűnek mondható: a Káma-szútra VI. századi ismeretlen szerzője már leírta a hajló csókot, az elfordulót, az egyenes és szorító csókot, a felsőajkak csókját, az összeszorító csókot, a vágyébresztőt és a hajnali ébresztő egybeolvadást.

Ajkaink összeérintése az emberi szervezetben természetesen beindít kémiai reakciókat is, amelyek a szakértők szerint a megfelelő pár kiválasztásában, végső soron pedig az utódnemzésben segít. A feromonok olyan kémiai jelzések, amelyek az állatokat segítik egymás feltérképezésében, az ételkeresésben vagy a veszély észlelésében. Egy ideje tudjuk, hogy az emberi viselkedésre is hatással vannak. Bár a feromon-észlelésért felelős agyi szervek az emberekben elkorcsosultak és inaktívak, a kutatások azt bizonyítják, hogy igenis kommunikálunk kémiai úton, a szex mellett ennek legerősebb módja pedig ajkaink nedvcserével történő összeillesztése.

A férfiak nyálasan, a nők válogatósan

"Kultúránkban a csók igen fontos szerepet kap a párkapcsolatban" - mondja Gyimesi Andrea pszichológus, szexuál- és párterapeuta. "Az érintés a tágabb környezet számára még megengedett, a csókkal azonban intim szféránk határa, a fizikai elhatárolódás a két test között megszűnik, kölcsönösség esetén ez a másik beengedésének szimbóluma" - tette hozzá a szakember. "Mivel kulturális közegünkben a nyilvános helyen történő csókváltás elfogadott, ez jelezheti, hogy egy pár kommunikációja bensőséges szinten tart. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a csók egy szűkebb kommunikációs sáv egymás felé, a szexben ennél sokkal több a jelentéscsere, árnyaltabb az adok-kapok folyamat."

Több mint 1000 hallgató bevonásával tudományos alapon is jelentős különbségeket mutattak ki a nők és a férfiak csókolózási szokásaiban az Albany Egyetem munkatársai. Az eredmények alátámasztják a mindennapi élet tapasztalatait: a nők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a csóknak, és senkivel nem feküdnének le nélküle. A férfiak számára a szexhez ez egyáltalán nem szükséges, sőt, gond nélkül ágyba bújnának rossz csókpartnerrel is. Ha mégis csókra kerül a sor, a férfiak előnyben részesítik a nyelves csókot, az amerikai kutatók szerint azért, mert a termelődő nyálban is megjelenő férfi nemi hormon, a tesztoszteron megnöveli a libidójukat.

Stressz-csökkentés felsőfokon, izgalom középfokon

Hosszú távú kapcsolatban élő felsőoktatási hallgatók csókváltás előtti és utáni stresszhormon szintjét mérték Wendy Hill és munkatársai a Lafayette Egyetemen. A kortizol nevű stresszhormon szintjét nagymértékben csökkentette az aktus - annál inkább, minél hosszabb ideje tartott a párok kapcsolata. Kisebb méretű hormonszint-csökkenést a kontroll csoportban is igazoltak, itt a párok csak megfogták egymás kezét. Ez azt látszik alátámasztani, hogy a kapcsolat és kötődés kifejezése stresszcsökkentő tényező.

Csók hatására a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin termelődése fokozódhat. Sok egyéb feladata mellett ez a hormon szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. Alátámasztva azt az állítást, miszerint a férfiaknak igen kevés kell, hogy a szexre gondoljanak, csók hatására az oxitocin szint csak férfiakban emelkedett, nőkben nem. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nőknek talán több kell az izgalomhoz egy csóknál, illetve lehet, hogy a felmérés helyszínének ridegebb légköre nem adott lehetőséget a teljes intimitásra.

"Szexuális vágy, romantikus szerelem, vonzódás" - sorolta az ajakérintés mai formáihoz vezető lehetséges okokat Helen Fischer evolúcióbiológus az Alkalmazott Tudományok Szövetségének konferenciáján. Mindennek pedig hormonális háttere is van. "Ha csókunk szexuális töltetű, tesztoszteront, ha romantikus, dopamin nevű vegyületet, ha pedig egymás iránti elkötelezettséget fejez ki, ezt erősítő hormonokat tartalmaz nyálunk. Ez utóbbi utódunk sikeres felnevelésének záloga" - magyarázta Fischer előadásában.

Párkapcsolati problémákat is jelezhet a csók elmaradása, megváltozása. Bár tünetként nem szokták ezzel felkeresni a párterapeutákat, Gyimesi Andrea szerint megszokott jelenség, hogy a pácienseknek a terápia során jut eszükbe rákérdezni a társuknál: mikor is csókolóztunk utoljára? "Ez egyfajta bizonyítási eljárás, ami a terapeutának is szól. Jelezheti, hogy már az előjáték adott rítusával gondok vannak. Ezért fontos lenne különbséget tennünk szájra adott puszi és csók között." - mondta Gyimesi.

Nem mindenki csinálja

Barátaink orcáját megpuszilni a mi kultúránkban bevett köszöntési forma, az eszkimóknál azonban az orrdörgölés az elfogadott mód erre. Kína és Japán egyes részein a mai napig tabunak számít nyilvános helyen csókolózni, de otthon sem teszi mindenki. Szakértők becslése szerint a világon az emberek "csupán" 90 százaléka használja ezt a köszöntő-érzelemnyilvánító aktust.

Nemzetközi elfogadottságát jelzi, hogy a csókolózásnak is van világnapja, július hatodikán. Nem volt ez mindig így: 1896-ban, amikor May Irwin és John Rice bemutatta a filmtörténet első csókját, a korabeli újságok azt "abszolút undorítónak" nevezték.

Csókrekordok filmen és valóságban

- A leghosszabb filmes csók 3 perc 5 másodpercig tartott (Te most a seregben vagy c. filmben)
- John Barrymore egyetlen filmben (az 1926-os Don Juanban) 127 csókot váltott
- 2007 június 9-én több mint 12800-an csókolóztak egyszerre Budapesten a Kossuth téren, nem sokkal este fél tíz után.
- A "világ leghosszabb csókolózására" New Yorkban került sor 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óra 59 perc és 27 másodpercig tartottak ki.