Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj

A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.

A Science legújabb számában megjelent tanulmányban a barna anolisz (Anolis sagrei) nevű gyíkfajt vizsgálták. Az állatokról eddig is feltételezték, hogy a nőstények képesek aktívan befolyásolni a születendő utódok nemét, és azt is, hogy ez a nemválasztás összefügg az utódok túlélési esélyeinek növelésével. Ezt a kapcsolatot mostanáig egyetlen kísérlet sem igazolta egyértelműen.

A barna anoliszoknál a két nem között eltérés figyelhető meg a testméretben: a felnőtt hímek átlagosan 30%-kal hosszabbak és másfélszer olyan nehezek, mint a nőstények. Mivel a természetes szelekció hímeknél a nagyobb egyedeknek kedvez, a nőstényeknél viszont a közepes méret az előnyösebb, a nemek között konfliktus lép fel az ideális testméretet illetően. A testméret - más tulajdonságokkal együtt - nemek szerint öröklődik, vagyis ha a nőstény egy nagyobb hímmel párosodik, előnyösebb lesz, ha hím utódokat hoz a világra.

A méret- és a nembeli konfliktus feloldására alakult ki az a stratégia, amelynek jelenlétét Bob Cox és Ryan Calsbeck egy új kísérlettel támasztotta alá. Az amerikai Dartmouth College kutatói nyolc hónapon keresztül mérték a hím és nőstény egyedek túlélési arányait a gyíkok természetes élőhelyén. Először bizonyították, hogy a nőstények valóban inkább a nagyobb méretű hímeket részesítik előnyben. Ezt követően megnézték, hogy mi történik, ha a nőstényeket csak a kisebb méretű hímekkel engedik párosodni. Ekkor azt találták, hogy a korábbihoz képest jelentősen lecsökkent a hím utódok aránya - olvasható az egyetem sajtóközleményében.

A nőstény barna anolisz (középen) nagyobb méretű hímmel párosodva (bal oldalon) inkább hím utódokat, míg kisebb hímmel párosodva (jobb oldalon) inkább nőstény utódokat fog a világra hozni (Forrás: AAAS)

Mindez alátámasztja, hogy a nőstények képesek annak függvényében változtatni az utódok nemét, hogy előtte mekkora méretű hímmel párosodtak. "Mivel a két nem esetében eltérő méretbeli tulajdonságok és az ezeket létrehozó eltérő gének az előnyösebbek, konfliktus lép fel a nemek között. Ezek a gyíkok azonban ügyesen megoldották ezt a problémát: a megfelelő gének az utód nemének aktív megválasztásával a megfelelő nemű utódba kerülnek" - mondta Cox.

"Most már csak azt kellene megválaszolni, hogy milyen élettani mechanizmusokon keresztül megy végbe az utódok nemének befolyásolása, mert mindez egyáltalán nem ismert" - mondta a tanulmány másik szerzője.

Forrás: Science/AAAS