A dohányzással mesterségesen öregítjük magunkat

Vágólapra másolva!
Minden egyes elszívott cigaretta közelebb visz az öregedéshez, minden slukkal ráncosodik a bőr, sárgábbak lesznek a fogak. Az erős dohányosok jellemzően 5-10 évvel idősebbnek néznek ki kortársaiknál.
Vágólapra másolva!

A dohányzás ugyan azokat a folyamatokat indítja el, illetve gyorsítja fel, amelyek a természetes öregedés során jelentkeznek - csak éppen jóval lassabban. Erős és folyamatos dohányzás hatására a sejtek és a szövetek öregedése felgyorsulhat, látványos változások mehetnek végbe. Egyeseknél csak a bőr ráncosodása, elszürkülése jelentkezik, másoknál a fogak az árulkodó jelek, megint mások fáradékonysággal vagy potenciazavarokkal küzdenek. Általánosságban kijelenthetjük, hogy egy dohányos nem csak idősebbnek néz ki, de annak is érzi magát.


Pszichés függőség

Sokan azt gondolhatják, hogy a dohányzás egyszerűen csak egy rossz szokás, amely köztudottan káros az egészségre, és amit egy bölcsen gondolkodó felnőtt ember bármikor abba tud hagyni. Mára sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a cigaretta pszichés függőséget okoz. Szervezetünk nagyon könnyen hozzászokik a nikotinhoz, hiányára pedig fájdalmasan reagál. Drogot is fogyasztó dohányosok elmondása szerint a nikotin elvonási tünetei erősebek az alkoholénál, a nehézségeket nagyjából a kokainról való leszokáshoz lehetne hasonlítani. A függőség biztos jelének tekinthető, ha például a dohányos napjának első gondolata és teendője a cigaretta elszívása, ha a reggeli cigi a legkellemesebb, vagy ha már az üres cigisdoboznak a gondolata is szorongást vált ki. Ilyen esetben is érdemes a lehet leghamarabb elkezdeni a leszokást, hiszen minél tovább áll fenn a függőség, annál hosszabb és keservesebb lesz az elszakadás a nikotintól.

Jelek az arcon

Dohányzás hatására jelentősen romlik a bőr vér- és nyirokkeringése, zavar keletkezik a sejtek oxigén és tápanyagellátásában (nehezebben jutnak el a sejtekbe a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek). A dohányosok bőre jellegzetesen megereszkedett, rugalmasságát, természetes ragyogását elveszítette, sápadt és száraz. Dr Kriston Renáta bőrgyógyász, kozmetológus, a 2030 szakértője kiemelte: "a rendszeresen dohányzók kortársaiknál általában 5-10 évvel idősebbnek néznek ki, arcuk hamarabb válik ráncossá, esetükben jellegzetesek a szájkörnyék apró, sugárirányú barázdái. Négyszer nagyobb az esélyük a dohányosoknak arra, hogy a szem alatt sötét árkok és táskák jelenjenek meg."

Ha abbahagyjuk a dohányzást, jelentős lépést teszünk bőrünk állapotának javítása érdekében. Viszont általában az évekig tartó dohányzás következtében kialakult bőrminőség-romlást csak professzionális sorozatkezelésekkel tudjuk javítani. Első lépésben a hámmegújításra kell koncentrálni: el kell távolítanunk a bőrfelszínen felhalmozódott elhalt hámsejteket, ezáltal javulni fog a keringés az oxigén-ellátás és jóval hatékonyabban tudunk hatóanyagokat lejuttatni a bőr mélyebb rétegeibe. Ezt a beavatkozást végezhetjük kémiai vagy különböző lézeres kezelések segítségével. Ezt követően a bőr táplálását ellátó hidratáló szereket, öregedésgátló, sejtmegújító és hatóanyagokat maximális koncentrációban mikro-injekciózással, vagy mezoterápiával, illetve rádiófrekvencia segítségével tudjuk eljuttatni a bőr azon rétegébe, ahol legjobban tudnak hasznosulni.

Láthatatlan változások

Dohányzás hatására a szervezet általánosságban is gyorsabban öregszik. Az arcunkon jól látható jeleken kívül azonban a dohányzásnak vannak olyan velejárói is, amelyek külsőleg nyomtalanok, de annál veszélyesebbek lehetnek. A dohányzás az emberi szervezet egészében károsítja a sejtek anyagcseréjét, regenerációját, hat az osztódó sejtekre, azokban az örökítő anyag másolódása károsodást szenvedhet, így minden szervben keletkezhetnek káros elváltozások.

A dohányzáskor az elszívott cigaretta füstje közvetlenül is károsít például szájüregben, ajkakon, fogakon, de további útja során a garaton, hörgőknél, tüdőben, sőt a nyelőcsőben és a gyomorban is káros hatást fejt ki. A dohányzás a szív- és érrendszeri, gyomor-bélrendszeri, alsó és felső légúti rosszindulatú megbetegedések rizikó-faktorai között kiemelkedő helyen áll. A dohányzás sok gondot okoz az immunrendszer védekező képességének csökkentésével, és közvetve sejtpusztító hatásával is.

A hosszan tartó dohányzásról való leszokás után hosszabb időre van szükség a regenerációhoz. Kezdetben például az idült hörghurut tünetei még akár romolhatnak is. - hívja fel a figyelmünket Dr. Koczor Andrea, a Semmelweis Egyetem oktatója, a 2030 belgyógyász szakértője. A leszokást követően hónapoknak, vagy akár éveknek is el kell telni, míg kiürül a szervezetből a nikotin. Ennek elősegítéséhez, a szervezet regerációjához nagyon fontos a megfelelő folyadék- és vitaminbevitel. Lényeges a szájüreg, a bőr ápolása, fokozott gondozása, tisztítása, védelme, az immunrendszer erősítése, az egészséges táplálkozás is.

A dohányzás, mint rossz szokás hátterében sokszor áll az egyént érő stressz hatása is. Abban az esetben, ha a feszültséget nem tudja oldani, a problémákat nem tudja feldolgozni, megoldani, sokszor érzi úgy, hogy a nikotin segít! Éppen ezért nagyon fontos, hogy az utolsó elszívott cigaretta ne csupán egy rossz szokással való felhagyást jelentsen, hanem életmódváltást is hozzon magával! Amennyiben ez a változás sikeres, akkor a dohányzás káros hatásait is képes idővel legyőzni a szervezetünk. Már az utolsó cigaretta elszívása után 24 órával csökken a szívroham kockázata, a leszokástól számított két-három héttel pedig érezhetően javul a vérkeringés, a tüdő működése pedig akár 30 százalékkal is jobb lehet. 5-10 év alatt pedig az agyvérzés és a szívroham kockázatának esélye is a nemdohányzók szintjére csökken.