Olivia Wilde: Muszáj, hogy legyen szex a Rácsban

A Doktor House 13-asát jelenleg a Tron: Örökség női főszerepében láthatjuk a mozikban. Olivia Wilde Párizsban mesélt nekünk a film forgatását megelőző kemény kiképzésről, a kedvenc sci-fijeiről, valamint arról, hogy nem akar olyan figurákat játszani, akik csak a hajukat dobálják. A 26 éves színésznő elárulta azt is, hogyan ismerkedett meg hercegi származású férjével, és hogy miért nem látunk szexet a Tron világában. (Az interjú egy kerekasztalos beszélgetés keretében zajlott, ahol kilenc másik kollégával együtt faggattuk Wilde-ot.)

- A legtöbben a Doktor House 13-asaként ismernek, de a következő években több fontos filmben is szerepelsz. Mesélnél egy kicsit arról, hogy milyen átnyergelni a tévéről a filmre, és hogy a színészi szabadság tekintetében mi a különbség a két médium között?

- A televízió sokat változott az utóbbi időben, egyre több nagy filmszínész vállal szerepet tévésorozatban, és sokkal könnyebb az átjárás a két médium között. Luxus, hogy a karrierem során ide-oda tudtam mozogni a tévé és a mozi között. A Doktor House-ban egy nagyszerű figurát játszhatok, és annyira tehetséges írók dolgoznak abban a sorozatban, hogy lehetővé teszik számomra, hogy olyan összetett karaktert mutassak meg, akit nem a szexualitása és a férfiakhoz fűződő viszonya, hanem az intellektusa határoz meg. Ez ritka, és sokat segített abban, hogy erős szerepeket kapjak a filmekben is. A tévében az író az úr, a filmben a rendező, a színházban pedig a színész. Mindhárom területen szereztem már tapasztalatokat, és számomra az az ideális, ha tudok mozogni egyikből a másikba. Ha bekerülsz egy jó sorozatba, akkor rengeteget tanulhatsz abból, hogy hosszú időd van, hogy kibonts egy figurát. A film pedig pont azért izgalmas, mert véges idő áll rendelkezésedre. A Tron-ból nem lehetne tévésorozatot csinálni, mert mindannyian hamar meghalnánk.

- Milyen viszony fűz az első Tron-filmhez? Láttad?

- Igen, jó párszor láttam. A film és az a sajátos esztétika, amit képvisel, egy idő után olyan mértékben a popkultúra részévé vált, hogy már akkor is úgy éreztem, hogy láttam a filmet, amikor még nem is láttam. A Daft Punktól kezdve a Family Guy-epizódokon keresztül mindenfelé utaltak rá. De amikor egy évvel a mostani Tron-film forgatása előtt találkoztam Seannal (Sean Bailey producer - a szerk.) és Joe-val (Joseph Kosinski rendező - a szerk.), akkor újra megnéztem az első részt, nagyobb figyelemmel. Meghökkentő, hogy elkészülhetett az a film, annyira ambiciózus és kísérleti. Az volt az első komputergrafikával készült film, és olyan, a technológiát érintő problémákkal foglalkozik, amelyek teljesen újak voltak az emberek számára. Emellett nagyon szórakoztatónak is tartom a filmet, bolond és furcsa sztorija van, és a látványvilága páratlan. De annyira úttörőnek lenni, mint az akkori készítők voltak, szerintem csak most, harminc évvel később lehetett megint. Ezért is készült most a folytatás: egyszerűen ennyi idő kellett, hogy odáig fejlődjön a technika, hogy ismét valami forradalmit lehessen alkotni. A Tron: Örökség-ben legalább negyvenféle különböző technológiát használunk először. A jelmezek, Clu feje, a digitális trükkök, a 3D-s kamera - mind-mind vadonatúj. Nagyon izgalmas, hogy a részese lehettem ennek, mert valódi lelkesedés hajtott mindenkit, aki dolgozott benne.

Olivia Wilde a Tron: Örökség egyik plakátján

- Egy olyan karaktert játszol a filmben, aki nem emberi lény. Hogyan közelítetted meg ezt a figurát?

- Számomra pont ez volt benne a kihívás. Már a folyamat elején elhatároztam, hogy nem fogok úgy gondolni rá, mint egy nem emberi lényre, mert akkor meglett volna a veszélye annak, hogy túlságosan hideg és érzelemmentes lesz a figura. Kitaláltam, hogy Jeanne D'Arcként fogok rá gondolni, és miután megvolt ez a hús-vér referencia, onnantól nagyon könnyű volt megalkotni a személyiségét. Számomra egyértelmű volt ez a párhuzam: Jeanne D'Arc fiatal harcos volt, szinte természetfeletti erővel rendelkezett, és félelem nélkül küzdött, mintha valami láthatatlan erő védte volna. Emellett tele volt gyermeki optimizmussal és kíváncsisággal, és volt kapcsolata egy bizonyos felsőbb erővel: a hite mutatta neki az utat. Úgy gondoltam Quorrára, mint egy harcosra, aki egyszerre erős és hatalmas, valamint kíváncsi és naiv, és ezek az ellentmondások tették számomra érdekessé a figurát. Továbbá a technika és az emberi természet kereszteződik benne, úgy, hogy mindkettőnek a legjobb jellemzői kerülnek előtérbe. Az együttérzés irányítja, de közben félelmetesen intelligens is. Hál' istennek Joe nyitott volt arra, hogy Quorra több legyen, mint egy szexi csaj. Valószínűleg egy másik rendező megelégedett volna azzal, ha csak testhezálló ruhában feszítek. Az ilyen műfajú filmekben a lányok legtöbbször csak dísznek vannak ott: semmi hasznukat nem lehet venni, verekedés közben csak a hajukat és a mellüket dobálják. Quorra ezzel szemben nélkülözhetetlen része a történetnek, az ő személye a megoldás a film középpontjában lévő rejtélyre, és emiatt komolyan veszi és koncentrál rá a film.

- Quorra elárulja a filmben, hogy a kedvenc írója Verne Gyula. Te ismered a műveit?

- Persze. Az volt a másik dolog, ami megihletett, hogy tudtam, mennyire szereti Verne regényeit, meg egyáltalán az irodalmat. Éppenséggel az a kedvenc jelenetem a filmben, amikor a könyveiről beszél.

Olivia Wilde, Garrett Hedlund és Jeff Bridges az idei Comic-Conon

- Említetted, hogy a színésznők béna szerepeket kapnak a műfaji filmekben, de ami azt illeti, te mostanában több ilyen filmet is elvállaltál. Milyen érzés a Comic-Con geekek új kedvencének lenni?

- A Comic-Con (a képregényőrültek éves találkozója San Diegóban - a szerk.) érdekes abból a szempontból, hogy ott vannak egy helyen a legjobb ítélőképességű rajongók. Ők aztán komolyan veszik ezt az egészet, és mi nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán megvalósulhatott ez a film. Ha ők nem támogatták volna a kezdetektől a filmet, akkor sosem készült volna el. Nagyon élvezem a Comic-Cont, és ráadásul az idén pár napon belül két filmmel is megfordultam ott, úgyhogy különösen letaglózó élmény volt számomra. Megismertem egy új közösséget, amelynek a létezéséről korábban nem is tudtam. A sci-fi és kalandfilmekben határtalan kreativitás jelenhet meg, mert nem köti gúzsba az alkotókat a logika. Szerintem ez nagyon izgalmas, és remélem, sok ilyesmi filmet csinálhatok még. Ha megnézem, hogy kik voltak azok a színésznők, aki miatt ezt a pályát választottam, Sigourney Weavert biztos, hogy az elsők között említeném. Amit ő az Alien-filmekben megmutatott, óriási hatással volt rám. Tehát már korábban is értékeltem ezt a műfajt, most pedig megtisztelőnek tartom, hogy valamilyen szinten magam is a részesévé válhattam.

- Van kedvenc sci-fi filmed?

- A Nyolcadik utas: a Halál és a Szárnyas fejvadász biztosan a kedvenceim közé tartoznak. Amikor Harrison Forddal dolgoztam együtt a Cowboyok és űrlények-en, állandóan vissza kellett fognom magamat, hogy ne kérdezgessem folyton a Szárnyas fejvadász-ról és A csillagok háborújá-ról. Jeff Bridgest pedig próbáltam nem kérdezni mindig A nagy Lebowski-ról. Gyerekkoromban sokat néztem a Star Trek-et is. De ha a színésznőket nézzük, akkor Sigourney Weaveren kívül még nagy hatással volt rám Carrie-Anne Moss is a Mátrix-ban. Ilyen okos és erős nőket szeretnék én is eljátszani. Úgy érzem, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nők jelentős szerepeket kapnak műfaji filmekben. Egyre több színésznőnek van elege abból, hogy dísznek használják. A tudóst akarjuk játszani, nem pedig a tudós barátnőjét. Ahogy a társadalom változik, például egyre több nőből lesz űrhajós, remélhetőleg majd arra is kihat, ahogy a filmekben ábrázolják ezeket a szerepeket. Szerintem az idei kifejezetten jó év volt a színésznők számára. Remélem, Quorrával a fiatal lányok tudnak majd azonosulni, nem akartam, hogy a figura csak a srácoknak tetsszen.

Sigourney Weaver	Carrie-Anne Moss

- Mit gondolsz, milyen típusú kapcsolat volt Quorra és Kevin Flynn között, mielőtt megjelent a fiú a képben?

- Flynn teremtette meg Quorrát, és ő mentette meg az életét. A mestere és a védelmezője lett. Bizonyos szempontból olyan, mintha a pótapja lenne, ezért is furcsa a viszony Quorra és Sam között, mert kicsit olyan, mintha ők testvérek lennének. A fiú fiatalon vesztette el az apját, a lány meg fiatal korában kapott egy apát. Flynn mindkettőjük életére nagy hatással volt.

- Szerinted van szex a Rácsban?

- Persze, nézd csak meg, mennyire szexi mindenki. A szirének nagyon szexik, aztán ott van Michael Sheen figurája az End of Line klubban, az ő nemi identitása minimum bizonytalan. Muszáj, hogy legyen szex a Rácsban. Bár nem tudom, hogy anatómiailag fel vannak-e vértezve a szexre, de ezt a kérdést hagyjuk nyitva a nézők számára, hogy mindenki maga alkossa meg a saját elméletét.

- Szóval van szex, csak azért nem látjuk, mert ez egy Disney-film?

- Egy szexjelenet nem sokat adna hozzá a történethez. Nem is tudom, hogy melyik ponton lehetne beszúrni egyet.

- Lehet, hogy majd csinálnak a Tron-hoz is egy pornóparódiát.

- Úgy tudom, már el is készült.

Olivia Wilde a Tron: Örökség-ben

- Fizikailag mennyire volt megerőltető ez a szerep?

- Nagyon. A felkészülés egy katonai kiképzésre hasonlított, aminek a végére egészen más ember lettem. Az edzőim hittek abban, hogy képesek lesznek harcost faragni belőlem. Tanultam dzsiudzsicut, capoeirát, kick-boxot, kardozást és egyáltalán filmes verekedést, ami rengeteg koreográfiát igényel. A forgatásra tiszta izom lettem, és harcrakész. Ez ki is hatott arra, ahogy Quorrát játszottam, a fizikai átalakulás segített a lelki átalakulásban. Soha nem voltam még ennyire jó formában fizikailag, és azt hiszem, nem is leszek még egyszer. Hat hónapig tartott az edzés, az első napon gyenge, koordinálatlan, pépszerű kis lényként mentem oda, de a végére úgy éreztem, bárkit le tudnék nyomni.

- A jelmezbe belebújni is nagy kihívás volt?

- Mindig három ember segített rám adni, mintha lettek volna saját szirénjeim. Az a ruha már magában egy technológiai csoda. Olyan volt, mintha bemásztam volna egy fényszoborba, vagy mintha páncélt vettem volna magamra.

- Mit gondolsz a Daft Punk zenéjéről?

- Először pont a Daft Punk miatt izgultam rá erre a filmre. Őket már nagyon hamar bevonták a munkába, ami szerintem kiváló ötlet volt az alkotók részéről. Már az elején megalkották az egyes karakterekhez kapcsolódó zenei témákat, és a filmzene nagy részét, így már a forgatás alatt tudtuk hallgatni a zenét, ami óriási segítség volt. Akárhányszor problémát okozott, hogy elképzeljem egy adott jelenet hangulatát, Joe lejátszotta nekem a Daft Punk odavágó zenéjét. Minden főhősnek külön zenéje van, és imádtam, hogy az én figurámhoz mennyire pörgős és pezsgő zenét írtak. A Daft Punk-srácoknak sokkal hamarabb leesett, hogy milyen Quorra személyisége, mint nekem vagy a rendezőnek. Erősen rányomták a bélyegüket a filmre, ami érthető, hiszen az ő művészetüket meg nagyon meghatározta az első Tron esztétikája, és nagyon értik azt a cyberpunk világot, amit a Tron-filmek is próbálnak megteremteni.

Daft Punk: Derezzed

- Amúgy is szereted az elektronikus tánczenét?

- Igen, most leginkább a The Glitch Mob zenéjére kattantam rá. Két barátom van ebben a formációban, és ők vágták újra a Tron: Örökség előzetesét a saját zenéjükre. Ez fent van a YouTube-on, hihetetlenül jól sikerült. Rájuk is nagyban hatott a Daft Punk, de úgy érzem, hogy ez a film most az egész elektronikus zenei szcénát inspirálja. Remélem, azok a fiatalok, akik ilyen zenéket szeretnek, csordákban fognak majd özönleni a mozikba. Ez a film amúgy is olyan, mint egy parti: tele van villódzó fényekkel és jófajta elektronikus zenével.

- Nemrég egy dokumentumfilm producere voltál. Ez olyasmi, amivel szívesen foglalkoznál a jövőben is?

- Igen. Ez egy rövid dokumentumfilm volt, amely arról szólt, hogyan építenek fel egy mozit egy menekülttáborban Haitiben. A producerkedés számomra természetesen jön, mert szeretek már a kezdetektől fogva kreatívan részt venni egy film készítésében. A Tron: Örökség volt nekem az első olyan film, amelyben már a folyamat legelején bekapcsolódtam a munkába. Sokat beszéltünk a forgatókönyvről, és ezeken a találkákon sikeresen elhitették velem, hogy számít a véleményem, és az ötleteimet fontolóra veszik. Mindkét szülőm író (anyukám dokumentumfilmes, apukám újságíró) ezért egész életemben láttam a másik oldalról is a történetmesélés folyamatát. Szeretnék rendezni is, de nagyon nehéz lehet egyszerre szem előtt tartani a történet alakulását és foglalkozni a kis konkrétumokkal is. De dokumentumfilmeket a jövőben is tervezek csinálni, szeretnék erre létrehozni egy gyártó céget.

Olivia Wilde és Jeff Bridges a Tron: Örökség londoni premierjén

- A férjed is filmrendező. Nem gondoltál még arra, hogy együtt csináljatok valamit?

- Az egyik filmjében már szerepeltem. Fix volt a címe, és végigjártuk vele a különböző fesztiválokat, egy csomó díjat nyert. Jó móka volt, szerintem fogunk még együtt filmet csinálni.

- A férjed egy olasz hercegi család leszármazottja. Hol ismerkedtetek meg?

- Los Angelesben találkoztunk egy újságíró barátomon keresztül, aki a Guardianbe csinált róla egy anyagot. Felhívott, és azt mondta, hogy egy fantasztikus emberről ír éppen cikket, aki filmeket rendez, egy iskolai buszt alakított át irodává, imádja a művészetet, és szerinte nagyon jól kijönnénk egymással. Szervezett egy vacsorát, ahol megismerkedtünk, és hat hónappal később össze is házasodtunk. Los Angelesben élünk, de gyakran vagyunk Olaszországban, és szeretném, ha egyszer oda is költöznénk, legalább egy időre. Ha majd lesznek gyerekeink, jó lenne, ha érintkeznének az olasz gyökereikkel. Én mindig is olasz akartam lenni, úgyhogy a férjemen keresztül megvalósulhat ez az álmom.

Férjével, Tao Ruspolival 2003 októberében, négy hónappal az esküvőjük után

- Olaszország melyik részéről származik?

- Rómából. Imádom Rómát, de az Amalfi-partot is szeretem, valamint Velencét, Firenzét, Sienát, szeretem egész Olaszországot! Simán el tudom képzelni, hogy ott éljek. Talán majd egy filmet is csinálok ott, ki tudja.

- Olvastam, hogy egy darabig asszisztens voltál egy castingügynökségnél. Ott értek olyan élmények, amiket hasznosítani tudtál később?

- Abszolút. Lett rálátásom a folyamatra, például megtanultam hogy a szereposztás olyan, mint egy kirakós játék. Ha nem kapsz meg egy szerepet, nem feltétlenül azt jelenti, hogy borzalmas vagy, hanem egyszerűen csak abba a rendszerbe nem illettél bele. Egyébként a Tron: Örökség-et is egy castingügynöknek köszönhetem, aki ismert, és amikor Sean és Joe szóba hozta neki a filmet, egyből mondta nekik, hogy tudja, ki legyen a lány.

+ + +

Tron-fosztók a Rács mögött - a Tron: Örökség kritikája
Mesterházy Lili

Nagy a várakozás, hiszen az eredeti, a Tron, igazi geek kultfilm volt. A Tron: Örökség visszahozza az eredeti szereplőket, agybizsergető látványt és erős Daft Punk-soundtracket kínál. Mégsem üt akkorát: a hajdani film egy új és szédítő világ gondolatával játszott, a folytatás viszont csupán egy létező, divatos és vitathatatlanul látványos technológia, a 3D hullámát lovagolja meg. Olvasd el a kritikát!