AAM: Kitörési pontokat mutat az Új Széchenyi-terv

Pozitívan értékeli az Új Széchenyi-terv célkitűzéseit az AAM Tanácsadó Zrt. megállapítva, hogy végre gazdasági prioritások mentén támogatják a fejlesztéseket, s egyszerűbbé válik a pályáztatás is. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy folyamatos hatásvizsgálatokkal szükséges ellenőrizni a pályázati célok megvalósulását.   

Az AAM Tanácsadó Zrt. szakértői a korábbi pályázatokhoz képest pozitív változásként értékelik, hogy az Új Széchenyi-tervben végre gazdaságpolitikai prioritások mentén jelölte ki a kormányzat a preferált iparágakat. Erre azért van szükség megítélésük szerint, mivel Magyarország fejlesztési forrásai az EU-s forrásokkal együtt is korlátozottak ahhoz, hogy a globális versenyben nemzetközi szinten is versenyképesek legyünk minden ágazatban. Ezért kell irányt (kitörési pontokat) mutatnia a kormányzatnak, és támogatásaival a magántőkét is a néhány, kiválasztott irányba orientálnia - szögezik le.

Azt is pozitívumnak tartják, hogy a keretek közötti átcsoportosítás a források célját tekintve is kedvező irányú. A korábbi kormányzatokkal ellentétben a közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései és a nagyléptékű infrastruktúrafejlesztések helyett nagyobb hangsúlyt fektet a jelenlegi kormányzat produktív szférát (vállalkozások) célzó konstrukciókra, és a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra - állapítják meg.

Kedvező változás az is, hogy a most megismerhető információk alapján a pályázóknak (főleg a vállalkozásoknak) áttekinthetőbb, érthetőbb lesz a vállalkozásfejlesztési támogatások rendszere, de dícsérik a visszatérítendő támogatások szerepének növelését is. Megállapításuk szerint, a vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában már megjelenik a komplexebb fejlesztések finanszírozásának lehetősége, főleg a mikro- és a középvállalkozások számára. Szintén kedvező változás tapasztalható az innovációs pályázatoknál, amelyek most jobban koncentrálnak a tudományos eredmények hasznosítására, így gazdaságfejlesztő szerepük növekedhet - írják.

Az elemzés úgy ítéli meg a 2011-2013-as akcióterveket, hogy a kiemelt projektek és a kétfordulós komplex fejlesztések helyett, az egyszerűbb, gyorsabb átfutási időt igénylő támogatási konstrukciókat (automatikus, egyfordulós, közvetett támogatás) preferálja a kormányzat. Áttörésként értékelik a pénzügyi vállalkozások (pénzintézetek, takarékszövetkezetek) és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonása a vissza nem térítendő támogatások elosztásába. Végül, de nem utolsósorban jó iránynak tekinthető a Közreműködő Szervezetek tulajdonosi viszonyainak rendezése és a szervezetek megkezdett összevonása. A több mint 20 szervezet konszolidációja segítheti a lebonyolítás hatékonyságának növelését - írják.

Folyamatos ellenőrzésre szólítanak fel

A sok pozitívum mellett az AAM szakértői fontosnak tartják felhívni a figyelmet, hogy a korábbinál nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos (un. ongoing) hatásvizsgálatára, és ha szükséges, akkor gyorsan kell majd módosítani a pályázati feltételeket. Erre azért van most még nagyobb szükség, mivel sok lesz az úgynevezett automatikus kiválasztási konstrukció. Ezeknél a beadott pályázatoknál nincs már mérlegelési és döntési lehetőség az államigazgatási oldalon, ha azok a minimumfeltételeknek megfelelnek.
Szintén célszerűnek látnák az AAM szakértői az Új Széchenyi-tervben megjelölt húzóágazatok (zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálását a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál, pont azért, hogy a köz- és a magánberuházások koncentrálódhassanak ezekben az ágazatokban, így nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre.

A szakértők szerint a fejlesztések hatékonyságát azzal is lehet még növelni, ha az állam a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő középvállalkozások számára a fejlődésükhöz szükséges egyéb szolgáltatásokat is biztosít. Ezek sokszor nagyobb segítséget jelentenek, mint maga a beruházási támogatás. Ilyen szolgáltatás például az üzleti kapcsolatok közvetítése, az egyedi exportfinanszírozás, a gazdaság-diplomáciai támogatás, a marketing támogatás. Az AAM szakértői arra is látnak még teret a zöldgazdaság és az egészségipar kitörési pontokhoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásait felhasználva.

Mindenki nyertes, kivéve a pályázatírók

Az elemzés nagyon fontosnak tartja annak tisztázását a közbeszédben, hogy az állami támogatásoknak nem azok a nyertesei, akik elnyerik a támogatást. Ezen forrásoknak csak közcélt szabad finanszírozniuk. Ilyen cél például a foglalkoztatottság növelése, vagy a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javítása, vagy az adóbevételek növelése. Ennek fényében, ha sikerül az ÚSZT-nek a kitűzött céljait realizálnia (elsősorban a foglalkoztatottság növelését), akkor mindannyian nyertesek leszünk - állítják.

A változások egyetlen, egyértelmű veszteseiként egyelőre a pályázatíró vállalkozások azonosíthatóak. Ez azonban inkább pozitívum, hiszen a pályázatírókra költött pénz a támogatási rendszerek veszteségeként, költségeként is értelmezhető.