A spanyolok válasza a Karib-szigetekre

A Kanári-szigeteken az ősbabérosok és a vulkáni kráterek világa inkább túrázni csábít, de a bor a tapas és a strandok sem utolsók. Spanyolország legdélebbi autonóm közösségében a nappalok mostanában a legmelegebbek. 

Semmi meglepő nincs abban, hogy a Kanári-szigetek egy a verébformájúak családjába tartozó pintyféléről, a kanárimadárról (Serinus canaria) kapta a nevét. Az már sokkal meglepőbb, hogy az Antanti-óceán közepén elhelyezkedő vulkanikus szigetcsoport őslakói hosszú, szőke hajú emberek (guancsok) voltak, akiknek eredete - főleg küllemük miatt - ma is izgalmas kutatási téma a régészek számára.

A szigeteken a sivatagi eredetű sirokkó légáramlattal együtt összesen 11 különböző széljárást különböztetnek meg, amelyek erősen meghatározzák a helyi időjárást. A legmelegebb július-augusztusban, illetve január-februárban mérhető. A karibi térség strandjaival szemben az itteni forróságban viszont mindig felüdülést jelent az úszás, mert az óceán vize 19-22 foknál nem melegszik tovább.

Tenerife: a legdivatosabb

A legfelkapottabb természetesen a legnépesebb Tenerife, amelynek jó értelemben vett kettőssége szinte mindenkit ámulatba ejt. Neoklasszicista épületei, gyógyfürdői legalább olyan keresettek, mint a vulkánjai és a strandjai, amelyekre a homokot Nyugat-Afrika partjairól szállítják. A szigeten közel egy millióan élnek.

Grand-Canaria: a kis kontinens

A névadó Grand-Canaria szigetét ugyancsak kettősségég jellemzi. Míg a sziget déli része száraz és sivatagos, addig az északi területek csapadékosak és buják. A növényzete emiatt annyira változatos, hogy kis kontinensnek is nevezik.

Aki a helyi konyhát szeretné felfedezni inkább kisebb fogadókba vagy kifőzdékbe induljon. Ezeken a helyeken ugyanis nagyobb valószínűséggel találunk helyi alapanyagokból készült fogásokat, köztük a híres tapast. A helyiek reggelije általában könnyű és kevés, leginkább kukorica vagy zabpehely. Az ebéd elég későn, délután kettő felé kezdődik és akár négyig is felszolgálják. Ezt az étkezést sem bonyolítják, sokszor csak paprikaszószos, héjában főtt krumplit fogyasztanak. Népszerű még a sancocho (halpaprikás), illetve a csicseriborsós, a fasírtos, és a kecskehúsos tapas.

La Gomera: a gyerekek is értik a füttynyelvet

La Gomera nem annyira a napimádók, mintsem inkább a hegymászók és a túrázók kedvelt helye. Lévén a földdarabka egyetlen nagy vulkán, nem egy tipikus kiépült turistaparadicsom. Megközelíteni is csak komppal lehet, ily módon viszont népszerű. Az egynapos kirándulások a Garajonay Nemzeti Park felé indulnak, ahol a kirándulók az itteni ősbabéros páratlan növényvilágával ismerkedhetnek.

Érdekes élmény a híres gomeri füttynyelv, a Silbó elsajátítása is. A kommunikációnak ezt a fajtáját az őslakosok üzenetváltásra használták az egymáshoz közel eső falvakban. Ma is hallani ezt az éles, dallamos füttyszót, hiszen helyiek őrzik a hagyományt. Sőt, a füttyóra iskolai tananyag része. A füttyszót csakúgy, mint évszázadokkal ezelőtt remekül viszi a szurdokokkal és hegyoldalakkal szabdalt táj. La Gomera a turisták szerint a Kanári-szigetek legbájosabb tagja.

El Hiero: szélenergia és a Simonyi gyík

Az óriásgyík legendája még ma is sokak kíváncsiságát felkelti. A Kanári-szigetek legkisebb tagjának őskori leletét ugyan teljes épségében megtalálták, néhányan a helyiek közül úgy vélik, hogy a hüllő párja ma is valahol a szurdokban él. A sziget másik érdekes magyar vonatkozású állatfaja a félméteres óriásgyík, latin nevén Gallotia Simonyi.

A sziget látványossága közé tartozik továbbá az El Pinar névre keresztelt fenyőerdő, ahol egészen különleges formájú, bizarr, kísérteties formájú fák borzolják a kedélyeket. El Hierón csendesen, de tudatosan telnek a hétköznapok: El Hiero lesz a világon az első sziget, amely saját energiával látja el magát. Az egy 54 millió eurós kerülő projekt a szélenergiára épül, megvalósítani pedig a két éven belül tervezik.

Lanazrote: kalózok szigete

A Kanári-szigetek kevéssé ismert területei közül Lanzarote, főleg vulkánjai (összesen 300) és sivatagos területei miatt sokáig elkerülte a turisták figyelmét.

Innen vitték el a legtöbb őslakost rabszolgának, itt vertek tanyát és itt garázdálkodtak a legtovább a kalózok és innen vándoroltak el a szigetlakók közül legtöbben. A Kanári-szigetekre jellemző bíbortetű tenyésztéssel is itt foglalkoztak a legtovább, sokak meglepetésére a mai napig is művelik ezt a tevékenységet. Lanzaroténak azóta persze reptere és sok egyéb más egyéb turisztikai szolgáltatója is van.

Fuerteventura: strandok minden mennyiségben

Bár azt mondják a Kanári-szigetek tagjai közül itt a legszebbek a strandok, Fuerteveneturát még nem fenyegeti a tömegturizmus.A legtöbb legjobb minőségű plázs Jandía félszigetén található. A keleti oldalán fekvő Sotavento nevű strand a szörfösök paradicsoma. A legnagyobb üdülőhelynek Morro Jablénak szintén rengeteg strandja van. Az aranyhomokos part apály idején itt nem ritkán 1 kilométer szélesre is megnő. Családosok számára ideális ezek a strandok, mert a víz nagyon lassan mélyül.

La Palma: a legek szigete

A világ legmeredekebb szigetén a tengerpartról induló Los Muchachos nevű út egyenesen a sziget legmagasabb pontjához, 2423 méterre vezet. Az itt található csillagvizsgáló állítólag egyike a világ első ilyen jellegű létesítményeinek. La Palma másik érdekessége, hogy a csillagászok szerin itt adottak a legjobb feltételek ahhoz, hogy tanulmányozzák az égboltot.

A szigeten egyébként rengeteg a kiépített túraútvonal, de a meredek kaptatókon a kerékpárosok is próbára tehetik magukat. Itt nézhetnek bele a turisták a világ legnagyobb vulkán kráterébe. A Caldera de la Taburiente 9 km széles és 770 méter mély.