A korrupció és a sült demagógia volt a téma a parlamentben
2011. február 28. 13:04
A Ráskosi-rendszerben katonai munkaszolgálatra hurcolt emberek kárpótlásáért szólalt fel a jobbikos Balczó Zoltán, aki szerint ezeket az embereket méltatlanul kihagyták a kárpótlásból. Balczó szerint méltatlan, hogy csak az 1945 előtt munkaszolgálatra hurcoltakat kárpótolták, a kommunista diktatúra áldozatait nem.
Hétfőn szavaz a parlament az úgynevezett Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény módosításáról, amelynek elfogadásával a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feladata lesz a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadás-átvételének ellenőrzése. A hivatal emellett visszamenőleg azt is vizsgálhatná, hogy a magánnyugdíjpénztárak miként fektették be korábbi tagságuk vagyonát, illetve milyen kiadásokra fordították a működési költség címén felvett összegeket.
A képviselők döntenek az új alkotmány előkészítéséről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetők kezdeményezésére valószínűleg nem lesz része az országgyűlési határozatnak az alkotmány-előkészítő eseti bizotság által kidolgozott koncepció, hanem a képviselőket kérik fel, hogy március 15-ig nyújtsanak be saját alkotmányterveket. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig jelezte, hogy nem kíván saját koncepciót benyújtani.
Az ellenzék legalább egy részének támogatására is szüksége lenne a kormánypártoknak ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve mág kedden napirendjére kerülhessen a sokat vitatott médiatörvény és az úgynevezett médiaalkotmány módosítása. Ha a javaslat megkapja a négyötödös támogatást, a képviselők kedden lefolytathatják az általános és a részletes vitát, majd a jövő héten hétfőn már szavazhatnak is a módosításokról.
A hétfői napirend valószínűleg kiegészül a nemdohányzók védelméről szóló, kormánypárti törvénymódosítási javaslat vitájával, de erről külön szavaznia kell a parlamentnek. A módosítás elfogadása esetén júliustól tilos lenne a dohányzás a munkahelyeken, illetve a nyilvános közintézményekben és a vendéglátóhelyeken is (erről itt olvashat részletesen).
Hétfőn késő este megkezdődik az idei költségvetés, illetve az államháztartási törvény módosításának vitája is, amelynek célja, hogy létrehozzanak egy 250 milliárdos stabilitási alapot. Ennek érdekében jelentős összegeket zároltak a minisztériumoknál, de több kormánytól független szervezetet - így a bíróságokat vagy az ügyészséget si - érint a megszorítás.
Fideszes képviselők az [origo] tudósítójának azt mondták, hogy a délelőtti frakcióülésen nem volt szó azokról a reformtervekről, amelyeket várhatóan kedden jelent be a kormány. A képviselők szerint várhatóan este hétkor lesz egy újabb frakcióülés, amelyen tárgyalni fognak ezekről az intézkedésekről. A kormány láthatóan így is próbálja megakadályozni, hogy idő előtt kiszivárogjanak a régóta várt tervek.
Lassan megtelik a terem, de Kövér László házelnök még nincs a helyén. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter odasétált Schiffer András LMP-frakcióvezetőhöz, és váltottak néhány szót.
Az elnöki csengő megkocogtatásával kért figyelmet Kövér László, aki megnyitotta az ülést.
A korrupció ellen csak akkor lehet küzdeni, ha vannak személyes felelősök is - mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere, aki a jogerős ítélettel lezárul Zuschlag-ügyről beszélt napirend előtt. Kósa emlékeztetett, hogy a bűncselekmények idején az akkori ifjúsági minisztériumot Gyurcsány Ferenc vezette, az államtitkár pedig Mesterházy Attila volt. Kósa szerint a politikai felelősség őket terheli akkor is, ha nem tudtak róla, és akkor is, ha ők maguk voltak a keresztapák. "A szocialisták a korrupció pártja maga" - mondta Kósa, aki szerint ettől csak akkor szabadulhatnak meg, ha Gyurcsány és Mesterházy távozik a közéletből.
"Szükség van elszámoltatásra, de ki fogja elszámoltatni az elszámoltatókat?" - mondta napirend előtt Schiffer András LMP-frakcióvezető, aki bírálta a kormányt, hogy valójában nem tesz semmit a korrupció ellen, a fideszes képviselők pedig leszavazták a bizottságban a közélet tisztaságát szolgáló javaslataikat. Példaként az esztergomi önkormányzat rossz gazdasági helyzetét és gyanús szerződéseit sorolta, majd Papcsák Ferenc zuglói polgármester, korábbi elszámoltatási kormánybiztos tanácsadói szerződéseiről beszélt. "A forradalomból egyelőre annyi látszik, hogy a banánköztársaságot narancsköztársaság váltotta fel" - mondta Schiffer.
"Mi nem annyira a korrupciós stratégiában hiszünk, hanem a korrupció felszámolásában" - reagált Schiffer szavaira Navracsics Tibor, aki szerint a kormány sokat tett ebben az ügyben azzal, hogy plusz forrást adott az ügyészségnek a korrupcióellenes harcra, a bíróságoknak pedig az eljárások gyorsítására. A miniszter szerint az, hogy Schiffer az Állami Számcvevőszék jelentéseiből idézett az esztergomi ügyben, azt jelzi, hogy működik a kontroll. "Mindannyian gyarló emberek vagyunk, történhetnek hibák" - mondta Navracsics, aki szerint ezeket feltárják az ellenőrzések, nem úgy, mint az előző kormány idején.
Válaszában Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: a kárpótlás nem a kormány, hanem az országgyűlés hatásköre, egy 1992-es törvény rendelkezik róla. A miniszter szerint nem igaz, hogy csak a II. világháborúban szenvedőket kárpótolták, hanem a kommunizmus áldozatait is. Ha Balczó ki akarja terjeszteni a kört, akkor törvényjavaslatot kell benyújtania.
"Ez a kilenc hónap torzót szült" - bírálta a kormányt napirend előtt Gúr Nándor szocialista képviselő, aki szerint a munkavállalók több területen is megszenvedték a kormány tevékenységét, hiszen sokakknak csökkent a nettó bére, indoklás nélkül lehet kirúgni a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket titkosszolgálati eszközökkel figyelik. Gúr szerint a valódi problémákkal nem tudott mit kezdeni a kormány, szerinte a miniszterelnök állításával szemben nem lett kevesebb a bolti lopás, hanem 20 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma.
"Nem tudom követni, hogy ebben mi a rendszer" - reagált Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint ezzel szemben a kormány politikája koherens. Az államtitkár szerint "a sült demagógia kategóriájába tartozik" az az érvelés, amely szerint az állami vezetőknek nőtt a fizetése az adóváltozások miatt, hiszen sok más, hasonló bérkategóriába eső embernek is emekedett a nettó bére.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából beszélt napirend előtt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki megjegyezte: örül neki, hogy az MSZP nem ezzel foglalkozott, mert az magas labda lett volna. "Egy őrült eszme diadala volt ez" - mondta harrach a kommunista diktatúráról.
Kövér László bejelentette, hogy Mikola István lemond mandátumáról, mert OECD-képviselő lesz Párizsban. A kormánypárti képviselők megtapsolták a távozó társukat.
A házbizottságban nem született megállapodás arról, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalják a médiatörvény, illetve az úgynevezett médiaalkotmány módosításáról, ezért ezt Kövér nem tette fel szavazásra.
Az országgyűlés többsége - kézfelemeléssel - hozzájárult, hogy még hétfőn napirendre kerüljön a dohányzási tilalom szigorításáról szóló törvénymódosítás. Az általános vitára éjjel, utolsó napirendként kerül sor.
Semjén Zsolt és Orbán Viktor szavaz. Mögöttük Kósa Lajos, Varga Mihály és Szijjártó Péter
Kövér felhívta a figyelmet, hogy a médiatörvény módosításáról szóló törvény csak négy, az Európai Bizottsággal egyeztetett területről szól, és kérte a képviselőket, hogy sem a vitában, sem a módosító indítványokban ne terjeszkedjenek ezen túl.
A vidéki kormányhivatalok agrár területen dolgozó tisztviselőinek fizetéscsökkenése mitt interpellált Gőgös Zoltán szocialista képviselő. A kormány arra hivatkozva csökkentette a tisztviselők bérét, hogy azt jogellenesen emelték meg korábban, de a képviselő szerint ezzel csak kompenzálták a Budapesten és vidéken dolgozókbére közti különbséget. Szabó Erika államtitkár szerint a bérekhez legfeljebb 10 százalék kiegészítést lehetett volna adni, ehelyett 35 százalékkal növelték meg azokat. A korrigálás után Szabó szerint a tisztviselők többségének nem csökken a fizetése. A képviselő nem fogadta el a választ, mert abban csak "jogzsabályi csűrcsavar" volt arra, hogyan lehet pénzt elvenni a dolgozóktól. A parlement többsége elfogadta a választ.
"A bankadó ügyfelekre való átterhelését meg kell akadályozni" - mondta Cséfalvay Zoltán államtikát Spaller Endre KDNP-s képviselő interpellációjára adott válaszában. Spaller szerint a bankadó áthárításának egyik módja a betéti kamatok csökkentése, a PSZÁF adatai szerint egyértelműen kimutatható a bankadó bevezetése óta.
Cséfalvay szerint a lakáshitelesek védelméről szóló törvény szigorúan szabályozza a hitelkamatok emelések szabályait, de a betéti kamatok valóban láthatóan csökkennek. Ez a folyamat az államtitkár szerint leginkább a rövid futamidejű betéteknél jelentkezik, de ezeknél az ügyfelek könnyen bankot válthatnak, így a nemzetgazdasági tárca nem tart szükségesnek törvénymódosítást.
Szabó Rebeka, az LMP képviselője azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány a liberalizált piac bevezetéséig még rendelkezésre álló három évben, hogy rendezze a földbirtokviszonyokat. A képviselő szerint a földspekuláció visszaszorításának fontos eszköze lenne a helyi közösségek beleszólásának erősítése, és azt kérdezte: tervezi-e a kormány, hogy ingyenesen hozzáférhetővé tenni a földhivatakli nyilvántartást.
Ángyán József államtitkár szerint a kormány alapvető kérdésként kezeli a termőföld ügyét, és már tavaly törvényben rögzítette, hogy kis és közepes családi gazdaságokat kíván látni. Az állam elővásárlási joga az államtitkár szerint a spekuláció megelőzését szolgálja. Ángyán szerint elképesztő bérleti viszonyok vannak, és rendezni kell az osztatlan közös tulajdonokat is. Az államtitkár szerint a kormány azt is szeretné, ha az alkotmányba bekerülne a termőföld védelme, de erről részleteket nem árult el.
"Nagyon biztatóan hangzanak, amiket elmondott" - mondta Szabó Rebeka, bár szerinte nagyon kevés pénze van például a nemzeti földalapnak arra, hogy felvásárolja a földeket. Ennek ellenére a képviselő elfogadta az államtitkári választ.
Vagy a tervezéssel voltak problémák, vagy a kormány kapkodásáról van szó - mondta interpellációjában a szocialista Gúr Nándor, utalva arra, hogy két hónappal a költségvetés elfogadása után máris módosítják a büdzsét, hogy létrehozzanak egy 250 milliárd forintos tartalékalapot. A képviselő különösen a munkaerőpiaci alap zárolását kifogásolta, amely nem is költségvetési pénz, hanem a munkaadók befizetéséből származik. Mi indokolta ezt, ki és mikor hozta meg ezt a döntést? - kérdezte Gúr.
Cséfalvay Zoltán államtikár szerint a stabilitási alap az elővigyázatosság eszköze, hogy Magyarország ne kerüljön kilátástalan helyzetbe, ha a válság újabb hulláma érkezne. "Vigyázó szemetek Kairóra vessétek!" - utalt az államtikár a forrongó arab világra, illetve annak gazdasági kockázataira. Cséfalvay szerint munkahelyeket csak a magáncégek tudnak teremteni, az állam csak a stabilitást és a kedvező feltételeket tudja biztosítani. A források ideiglenes zárolása ugyanakkor nem jelent végleges elvonást - mondta az államtitkár. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.
"A Nemzeti Színházat továbbra is melegedőnek használja annak igazgatója" - mondta Novák Előd, aki szerint évad közben kormányfőt is váltottak már, tehát nem lenne akadálya Alföldi Róbert leváltásának. Novák kifogásolta, hogy Alföldi már a 2012-es évadot készíti elő, amelyben színre kerül az Óz a csodák csodája "sajátos, felnőtt" feldolgozása. "Meddig kell még tűrnünk?" - kérdezte Novák.
Válaszában Szőcs Géza államtitkár azt mondta: nem az országgyűlés hatásköre eldönteni, mi a művészi, a szép és a jó. "Alföldi Róbertnek határozott idejű munkaszerződése van, Magyarország pedig jogállam" - mondta Szőcs, aki szerint a kormány már kialakította az álláspontját, és azt a "megfelelő időben" nyilvánosságra is fogja hozni. "Nem a kakas szavára kezd virradni" - idézte Az ember tragédiáját Szőcs. Novák nem fogadta el a választ, de a parlament többsége igen.
A belvíz elleni küzdelmet kérte számon a kormányon Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, aki szerint az érintett települések vezetőinek "fojtogató bürokráciával" kellett szembenézni, ha a vis maior alaphoz akartak pályázni. "Van-e esély arra, hogy a kormány bevonja a biztosítókat bevonja a károk enyhítésébe?" - kérdezte a képviselő, aki arra is választ vár, hogy at EU beváltotta-e ígéretét, és nyújt-e támogatást katasztrófák esetén.
Tállai András államtitkár szerint a képviselő több ponton is téved, az adminisztráció nem olyan bonyolult, mint azt Gyöngyösi mondta. Abban azonban Tállai szerint is igaza van, hogy a biztosítók nem kötnek biztosítást belvízkárokra, ezügyben az új katasztrófavédelmi törvényben létrehozandó alap jelenthet megoldást. Az EU nem ad támogatást a belvízhez hasonló károk esetén, de az árvízkárok enyhítésére lehet pályázni.
A jobbikos képviselők átvilágításáről kérdezett Staudt Gábor, aki azért nem lehetett a nemzetbiztonsági bizottság tagja, mert fennakadt a C típusú átvilágításon. Az adatvédelmi biztos közbenjárására nyilváűnosságra kerültek ugyanis az indoklások, amelyben Staudt szerint mindössze öt bővített mondat szerepel, ami csupa feltételezés, az egyetlen konkrétum, hogy alapítója volt a betiltott Magyar Gárda Egyesületnek. "Ehhez aztán komoly operatív munka kellett" - élcelődött Staudt.
Kontrát Károly államtitkár szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal törvényesen járt el, a Magyar Gárdát nem véletlenül tiltotta be a bíróság, hiszen annak eszmeisége kirekesztő volt. Staudt szerint jogilag abszurd az érvelés, ráadásul egyik képviselőtársa úgy is kockázatos lett, hogy nem volt a Magyar Gárda tagja. A jobbikos képviselő nem fogadta ela választ, de a parlamenti többség igen.
A 2006 szeptemberi tévészékház utáni bizottsági ülések jegyzőkönyveiből idézett Molnár Csaba szocialista képviselő. A jegyzőkönyvek titkosítása után a képviselő szerint egészen más kép rajzolódik ki, mint amit a Fidesz később kialakított. Demeter Ervin akkor még randalírozóknak minősítette a tévészékház ostromlóit - idézte Molnár a jegyzőkönyvet, majd azt kérdezte, hogy még mindig támogatják-e a Balsai-féle semmisségi törvényt.
Kontrát Károly államtitkár válaszában azt mondta: a szocialisták akkor is hazudtak és most is azt teszik. Kontrát szerint ő ott volt azon az ülésen, és már akkor sem értette, hogy miért kellett titkosítani az ülést és a jegyzőkönyvet. Az államtitkár szerint ők már akkor is azt kérték számon a kormánytól, hogy miért nem engedték beolvasni a tüntetők petícióját, illetve miért nem védte meg a székházat a rendőrség. Kontrát szerint azért, mert az volt az érdekük, hogy minél nagyobb felfordulás legyen.
Lassan a 400 forintot veri az üzemanyagok literenkénti ára - mondta a jobbikos Volner János, aki azt kérdezte, tervez-e valamilyen lépést a kormány az üzemanyagárak emelkedése szerint. A képviselő idézte Szijjártó Péter korábbi, még ellenzékben feltett kérdéseit, és furcsának nvezte, hogy most ugyanezeket a javaslatokat lesöprik az asztalról.
A jelenlegi kormány nem emelte az üzemanyagok jövedéki adóját - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint a kormány már biztosított literenként 6 forintos kedvezményt a fuvarozóknak, de adócsökkentést nem tart indokolnak, mert ezzel csak minimális mértékben lehetne befolyásolni az árakat.
Volner viszontválaszában azt mondta: számított erre a válaszra, csak nem érti, hogy kormányon miért nem teszi azt a Fidesz, amit ellenzékben még maga is követelt.
A Magyar Honvédségnek élen kellene járnia a társadalmi integrációban, hiszen minden másnál komolyabb kitörési lehetőséget nyújthatna a hátrányos helyzetű fiataloknak - mondta Dorosz Dávid LMP-s képviselő, aki azt kérdezte a honvédelmi minisztertől, hogy kíván-e tenni a kormány azért, hogy minél több roma fiatal válassza a katonai szolgálatot. Hende Csaba szerint fontos feladatnak tartják az integrációt, minden egységnél van már esélyegyenlőségi referens, nyaranta pedig olyan táborokat szerveznek, amely kedvet csinálhat a fitaloknak a katonáskodáshoz. Hende szerint nem az ő hibájuk, hogy ez a tábor tavaly elmaradt.
A közszférában is vannak olyanok, akiknek csökkent a nettó bére az adóváltozások miatt - mondta Balla Mihály fideszes képviselő, aki szerint a problémát a bérszámfejtő program hibája okozta, amert nem megfelelő módon állapította meg a bérkompenzációt. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint jogértelmezési problémáról van szó, amit a program nem tudott kezelni. A hiba mintegy 2500 embert érintett, akik visszamenőlegesen kompenzációt fognak kapni.
"Mikor távozik a liberális értelmiség a magyar közéletből?" - kérdezte Pörzse Sándor, a Jobbik képviselője, aki az elszámoltatási kormánybiztos filozófuspályázatokat kifogásolta, és azt kérte számon a kormánytól, hogy nem távolítottak el egy sor olyan embert, akiket a képviselő liberális értelmiséginek minősített. Halász János államtitkár szerint ha valaki szabálytalanságot lát, forduljon az illetékes szervekhez.
A bölcsödék rossz finanszírozását és a dolgozók "megalázóan alacsony" bérét kifogásolta az LMP-s Ertsey Katalin, aki egyike volt azoknak a képviselőknek, akik egy hétig bölcsödei gondozóként dolgoztak a VIII. kerületben. A képviselő azt kérdezte, mikor változtatnak a normatív támogatás hibás számításán, és mikor segítenek a rendszert a hátukon cipelik a rendszert. Halász János államtitkár szerint ebben az évben történt először, hogy nem engedték tovább csökkenni a bölcsödei normatívát, és áttekintik a számítás módját.
A válság előtti foglalkoztatási szinttől még valóban messze vagyunk, de ez is jelzi, hogy van még tartalék - mondta Cséfalvay Zoltán, aki az MSZP-s Soós Tamás munkanélküliségre vonatkozó kérdésére válaszolt. Az államtitkár szerint akkor lesz majd igazán nehéz új munkahelyeket teremteni, ha elérik a válság előtti szintet. Szerinte ennek ellenére sem érdemes állami pénzből fenntartani munkahelyeket, a kormánynak olyan feltételeket kell teremtenie, ami lehetőséget ad a vállalkozásoknak a munkahelyteremtésre.
Napokon belül pályázatot ír ki a kormány a korábban bezárt kistelepülési iskolák újranyitására ott, ahol erre van szándék - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtikár, egy jobbikos képviselő kérdésére adott válaszában.
Tisztában van a kormány azzal a ténnyel, hogy több mint százezer családot a kilakoltatás réme fenyeget? - kérdezte Vágó Gábor LMP-s képviselő, aki szerint már nem csak a devizahitelesek vannak bajban. A képviselő azt kérdezte: van-e a kormánynak pontos felmérése arról, hogy hányan vannak nehéz helyzetben, illetve látja-e a probléma összetettségét. "Nincs időnk! Másfél hónap van hátra a kilakoltatási monatórium lejártáig, és a kormány továbbra is tesze-tosza" - mondta képviselő.
Cséfalvay Zoltán szerint olyan politkára van szükség, amely lehetpővé teszi mindenki számára amobilitást, vagyis családi helyzetének és anyagi lehetőségeinek megfelelő lakásba tudjon költörni. Az államtitkár szerint a kormány olyan megoldást szeretne, amelyben mindhárom fél (az adós, a bank és az állam) vállal terheket, és amely az ingatlanpiacot is újra beindítja. Részletekről Cséfalvay nem beszélt.
A lakáshitelesek problémájáról kérdezett a szocialista Simon Gábor is, aki a korábbi ígéretekben szereplő nemzeti eszközkezelő létrehozását kérte számon a kormányon. Simon azt kérdezte: mikor hozzák végre nyilvánosságra az eszközkezelő részleteit. "Legyen kwedves valami konkrétumot is mondani!" - szólította fel az államtitkárt Simon. Cséfalvay Zoltán szerint mindennek megvan a sorrendje, az első és legfontosabb az államháztartás konszolidálása és az adósság csökkentése. Az eszközkezelőről az államtitkár ismét azt mondta: olyan megoldásról tágyalnak,a mely megsoztja a felelősséget a szereplők közt.
Véget értek a kérdések, szünetet tart az országgyűlés. Percről percre tudósításunkat lezárjuk.