Elfogadta a NATO a medinai lokátor tervét

Felépülhet Medinán az a NATO-lokátor, amelyet először a Zengőre, majd a Tubesre terveztek, de mindkettőtől vissza kellett lépni a civilek tiltakozása miatt. A NATO a honvédelmi miniszter szerint elfogadta a medinai tervet, így a jelenlegi, szovjet technológiájú állomást leállíthatják.

A NATO jóváhagyta azt a tervet, hogy a Tolna megyei Medinán épüljön fel a harmadik háromdimenziós lokátor Magyarországon - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a Tv2 Mokka című reggeli műsorában.

Hende Csaba szerint világos, hogy katonai szempontból ideális megoldás csak a Zengő lett volna, de egyéb - például lakossági, természetvédelmi és társadalmi - szempontok szerint a legjobb megoldás Medina. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a NATO-radar üzembe állításával leállítják a jelenleg is Medina mellett lévő, 1987 óta üzemelő, szovjet technológiájú lokátort.

A Népszabadság csütörtöki számában az olvasható, hogy már az előző honvédelmi vezetés alatt is felvetődött Medina neve a NATO-lokátor lehetséges helyszíneként, de túl alacsonyan fekvőnek tartották. Emiatt a radar túl "szűk sávban lát", ezért nem lehet megszüntetni az eddig alkalmazott, úgynevezett réskitöltő radarszázadokat - tette hozzá a lap, amelynek értesülése szerint ezek üzemben tartása, felújítása több tízmilliárd forintba kerülne.

Optimális esetben két és fél év alatt, nagyjából 2013 végére elkészülhet a medinai lokátor - mondta Simicskó István honvédelmi parlamenti államtitkár szerdán, miután ötpárti egyeztetés keretében tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőit a magyarországi NATO-radarrendszer harmadik elemének helyszínéről, felépítéséről.

"Ellenvélemény nem merült fel a parlamenti frakciók részéről (...), elvi egyetértés is kibontakozott" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Simicskó István, hozzátéve, hogy az öt párt részéről főleg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjai vettek részt.

A háromdimenziós modern radarrendszert ismertetve Simicskó István hangsúlyozta, hogy a jelenleg még használatban lévő szovjet radarokhoz képest az olasz gyártmányú háromdimenziós mindössze százezred résznyi sugárzást bocsát ki. A radarszázadoknál dolgozóknál pedig jelenleg sem mutatható ki semmiféle egészségkárosodás. Az újfajta radar polgári és katonai célokra is alkalmazható, de a Bánkúton és Békéscsabán már rendszerbe állított radarokhoz hasonlóan ezt is katonai célokra kívánják használni.

Simicskó István kitért arra is, hogy a megépítendő torony mintegy 20 méteres lesz. "Ez elegendő ahhoz, hogy a kellő biztonsági elemeket nyújtsa" - mondta. A torony és a radar költségeit a NATO állja. "Nekünk a katonák ellátási körletét kell korszerűsíteni" - tette hozzá.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) kedden javasolta a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor helyszínéül. A korábbi két helyszín ellen a közeli Pécsen tiltakozott a lakosság.

A Tubesre tervezett lokátort a Legfelsőbb Bíróság tavaly év eleji ítélete is akadályozta. A bíróság felfüggesztette az építési engedélyt, miután civilek megtámadták a Fővárosi Bíróságon, de az ellenük ítélt, így a Legfelsőbb Bíróságon fellebbeztek.

Hende: már nincsenek korrupciós ügyek a HM-ben

Hende Csaba a Tv2 Mokka című reggeli műsorában azt is elmondta, hogy Szekeres Imre előző honvédelmi miniszter egy bűntény kivizsgálására adott utasítást, ami egy századosnak a "pénzátadási aktusa" volt. A jelenlegi tárcavezető szerint Szekeres politikai felelőssége kiterjed azokra a Btk.-ba ütköző ügyekre, amelyeket az irányítása alatt a tárcánál elkövettek. Hende elmondta, hogy ebben az egy ügyben mára 20 ezredes, tábornok, főosztályvezető, vezérigazgató és ügyvezető igazgató szerepel. A miniszter azt mondta: már nincsenek korrupciós ügyek a tárcánál; azokat, amelyek most kerültek napvilágra, valamelyik korábbi vezetés idején követték el.