Magyar gyorsíró világbajnok: "Jobbak a hadaró politikusok"

A világ legjobb gyorsírói nemzetközi versenyeken mérik össze tudásukat, a legjobb magyar gyorsírók szinte mindig a parlamentben kötnek ki, hogy aztán onnan startoljanak a versenyekre. Vicai Erika kétszeres világbajnok gyorsírónő áprilisban egy lipcsei versenyen győzedelmeskedett. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy hogyan kell jegyzetelni a parlamenti ülések hadaró szónokait, hogy lehet négyszáz szótagot leírni egyetlen perc alatt, és hogy hogyan készül a bevásárlólistája.

Fegyelem, koncentráció, pontosság, nyelvérzék - ezek a jó gyorsírás feltételei az ország egyik legjobb gyorsírója szerint. Április elején a Leipzig Open nevű nemzetközi gyorsíróversenyen másodszor győzött a magyar Vicai Erika. A kétszeres világbajnok gyorsírónő 22 éve indul versenyeken, amikor pedig nem versenyzik, magyar politikusok felszólalásait jegyzeteli. Vicai Erikával a gyorsírók parlamenti irodájában beszélgettünk, ahol egy plenáris ülés jegyzetein mutatta meg, milyen a grafikus gyorsírás, amikor például a mély és a magas magánhangzókat az különbözteti meg, mennyire nyomja rá a ceruzáját a papírra. Mint mondta, a bevásárlási listát is az általa kitalált rövidítésekkel írja fel magának, azt azonban nem árulja el, mely politikusok szavait könnyebb és melyeket nehezebb jegyzetelni.

Önöknél is vannak olyan verhetetlen hazai és nemzetközi szupersztárok, mint a versenysportokban?

A magyar gyorsírási rendszernek köszönhetően, ha valaki folyamatosan képzi magát, eljuthat a percenkénti négyszáz-ötszáz szótag/perc sebességig. A csúcstartó itthon dr. Kappa György és dr. Baczony László voltak, akik elérték a percenkénti 500 szótagos sebességet is. A versenyfeltételek is változnak: míg 1990 előtt 5 perces állandó sebességű szöveget kellett lejegyzetelni egy-egy versenyen, ma 15 percig diktálnak fokozódó sebességgel, 460-470 szótag/perc végsebességgel. A 74 éves német dr. Manfred Kehrer évekig volt világcsúcstartó idegen nyelvű gyorsírás kategóriában, 11 nyelven tudott jegyzetelni. A világbajnokságon különböző kategóriákban mérhetjük össze tudásunkat, a magyarok jellemzően a grafikus gyorsírás, gépírás, idegen nyelvű gépírás és szövegszerkesztés versenyszámokban indulnak. Ezenkívül létezik például a gépigyorsírás, jegyzőkönyvvezetés is. Én grafikus gyorsírásban indultam.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Hogyan lehet objektív módon nemzetközi versenyt rendezni, ha mindenkinek más az anyanyelve? Hogy lehet egyáltalán összevetni a nyelveket?

A nemzetközi szakmai szövetség az eredeti szöveget mindig a rendező ország nyelvén készíti el, amelyekből aztán az indulók országaiban a gyorsíró szövetségek elkészítik a fordítást. A fordításkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a percenkénti szótagszámok megegyezzenek és figyelni kell a szavak számára, a szavak hosszúságára és különböző nyelvtani szempontokra is. Az idegen szavakat nem lehet helyettesíteni a magyar szinonimájával, és a szövegnek gyorsírási és nyelvtani szempontból szándékosan elhelyezett buktatókat is tartalmaznia kell. A helyszínen az anyanyelvi diktáló diktálja le a szöveget. Lipcsében az EU felsőoktatás-politikája volt a téma.

Mindig hajszálpontosan megegyeznek a fordítások?

Lipcsében most például a németek versenyszövege két szótaggal hosszabb lett, ami azt jelenti, hogy a 15 perc alatt 2 szótaggal kellett többet leírniuk. Például egy "amely" szóval többet. Ez szinte alig jelent különbséget. A cseheknek általában valamennyivel kevesebb szótagot kell rögzíteniük a nyelvi sajátosságok miatt.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Hogy zajlik a verseny?

Lipcsében a 33 indulóból négy volt magyar. Az egy nyelvhez tartozó indulókat a diktálóval és egy ellenőrrel leültetik egy terembe. Az ellenőrnek ismernie kell az adott nyelvet, mivel ő ellenőrzi, hogy betartják-e a sebességet illetve a diktálás során esetleg előforduló bakikat is ő jegyzi. A világbajnokságon, Pekingben például felvételről ment a diktálás, Lipcsében 15 percen át - háromszor öt percig - tartott. 216 szótag/perc sebességgel indult, majd fokozatosan gyorsult a diktálás, a legmagasabb, mesterfokú szint 463 szótag/perces volt. Ezt követi egy háromórás úgynevezett áttétel, amikor a szöveget laptopon legépeljük. Az lesz A-kategóriás, vagyis mesterfokú minősítésű versenyző, aki mind a háromszor öt percet sikeresen teljesítette. Az elért legmagasabb szint, illetve a hibaszám dönti el, ki lesz az első helyezett. A lipcsei mezőny erős volt, a szoros eredmény is ezt mutatja: harmincháromból öt versenyzőnek sikerült teljesítenie a 463-as végsebességet.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az ilyen versenyekre jó edzőterem a parlament?

Inkább otthon edzünk. Különféle témákban gyűjtünk tanulmányokat, elemzéseket, cikkeket, ezekből hanganyagot készítünk, vagyis nagy sebességgel lediktáljuk magunknak. Ezután következik a feldolgozás, amikor több hónapon keresztül rövidítéseket alkotunk szavakra, szókapcsolatokra, mondatokra, majd gyakoroljuk a minél nagyobb sebességre írást.

A parlamenti munka könnyebb vagy nehezebb?

A parlamentben más jellegű a munkánk. Az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseiről - illetve az albizottságok, eseti bizottságok üléseiről is - készítünk szó szerinti jegyzőkönyvet amely az üléseken elhangzó összes felszólalást, közbevetést, de még a tapsot is tartalmazza.

Magyarok, németek csehek
Évekkel ezelőtt grafikus gyorsírásban nyert világbajnokságot Lestár Éva, de Magyarországnak van gépírás világbajnoka is, Varga Erzsébet, aki mechanikus írógépen érte el ezt az eredményt. Dani Judit és Ferencz Zsuzsa is az elsők között szerepeltek nemzetközi versenyen. Európai szinten gyorsírásban a németek, a csehek és a szlovákok erősek a kétszeres világbajnok Vicai Erika szerint.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A legjobb magyar gyorsírók innen, a parlamentből kerülnek ki?

Talán úgy fogalmaznék, hogy ma Magyarországon ez azért van így, mert a legjobbak az eredményeik alapján ide, a parlamentbe kerülhettek be. Ez külföldön nem jellemző, a bíróságok is mestergyorsírókat alkalmaznak, illetve olyanok is versenyeznek, akik teljesen más területen dolgoznak. Van köztünk is fizikus és más jellegű felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs is. A Gyorsíró Iroda alkalmazási feltételei szerint főiskolai vagy egyetemi diplománk és magas szintű gyorsírástudásról oklevelünk kell, hogy legyen.

Alá kellett írniuk titoktartási szerződést?

Köztisztviselőként, illetve zárt üléseken résztvevőként a C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés ránk is kötelező, ahogy a szigorú szabályok betartása is.

Mely felszólalók stílusát kedveli inkább és melyeket kevésbé?

Rövidítésalkotási szempontból könnyebb megbirkózni egy ugyan hadaró, de nyelvtanilag pontosan, helyesen fogalmazó szónokkal, mert a rendszer nyelvtani-logikai rövidítéseken alapul.

Van olyan eset, amikor annyira meglepődik az elhangzottakon, hogy egyszerűen nem tud tovább írni?

Természetesen - ahogy mindenkire - ránk is hatással vannak az ülésteremben elhangzottak, de a feladatunk az, hogy ez ne látszódjék, észrevétlenek maradjunk, és rögzítsünk mindent, ami elhangzik, illetve történik. Írni pedig még olyan lehetetlen helyzetben is kell, amikor kitörik a hegye a ceruzának, nincs pótceruza. Ilyenkor a kitört pár milliméteres ceruzaheggyel kell írni, vagy ha a füzet telt be, az előzőleg nem teleírt lapok üres féloldalaira kerül a szöveg.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Vicai Erika középen dolgozik

Veszélyeztetik az önök munkáját a szövegfelismerő gépek?

Az audiovizuális technika, illetve ezek a programok egyelőre a tengerentúlon és Európában sem tudták kiváltani a grafikus gyorsírást vagy a gépi gyorsírást, illetve a jegyzőkönyvvezetést. Sok olyan követelménynek nem tudnak megfelelni, amelyek teljesítését a jegyzőkönyvvezetés és a személyes jelenlét biztosítja.

Ákombákomokból mondatok: a rövidítés fortélyai

Érzékeltetésképpen, hogy milyen sebességet is jelent 200 szótag leírása percenként, ha egy perc alatt 10-szer leírjuk: "Nyári napnak alkonyulatánál/Megállék a kanyargó Tiszánál." Ez az írástempó felel meg az alapfoknak. Ha ugyanezt a mondatot egy perc alatt 20-szor írjuk le, akkor 400 szótagot rögzítünk egy perc alatt.

"Muszáj erős, a szavakból minél több elemet elhagyó rövidítéseket használni, mert a kéz gyorsaságának határa van" - magyarázza Vicai Erika. Radnai Béla 1927-ben alkotta meg az egységes magyar gyorsírási rendszert. E szabály- és jelrendszeren belül ki-ki alkothat magának különböző erősségű rövidítéseket. "A magas fokú gyorsírás nyelvi-logikai rövidítéseken alapul: különböző szavakra, szócsoportokra találunk ki minél rövidebb jeleket, de ez nem feltétlenül jelent állandó rövidítéseket, hanem a spontán rövidítésalkotás igazodik az adott mondathoz. Egy-egy jelnek több jelentése is lehet. Ha a sebesség hatására írás közben a jel a fősorhoz képest akár egy-két milliméterrel feljebb vagy lejjebb kerül, vagy éppen a dőlésszöge vagy a vastagsága tér el, ez már más szót jelöl, és a visszaolvasáskor nehézséget jelent, a mondat értelmére hagyatkozunk, az eltorzult jelekből próbálunk következtetni az eredetileg elhangzottakra. Ilyen szempontból a folyamat a fordításhoz hasonlítható" - magyarázza.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Hosszú mondatok rövidítve

Két egyszerű példa a rövidítésekre:

1. Itt van az asztal, ott van a szék

A ... mellett zárójelben lévő betűket is kihagyják:
a) itt (v)an ... a(szt)al, ott ...szé(k).
b) Itt (v)an ... a(szt)al, ... .... szé(k).

2. Az emberek olvastak a könyvtárban.
a) a emek oas a övtá (az emberek olvas a könyvtár)