A nyugdíjak visszavétele volt a slágertéma a parlamentben
2011. május 16. 13:10
Szigoríthatja a polgárőrségek működési feltételeit, illetve szavaz a bunyevác kisebbségi népcsoport hivatalos elismerését kezdeményező országos népi kezdeményezésről hétfőn az országgyűlés. A parlamentben ezenkívül folytatódik a vita az "egyenruhás bűnözés" felszámolását elősegítő eseti bizottság felállítására vonatkozó kormánypárti javaslatról, valamint az ehhez benyújtott módosító indítványokról. Szó lesz a Herendi Porcelánmanufaktúra tartós, közvetlen állami tulajdonba vételéről, valamint általános vita kezdődhet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet létrehozásáról szóló javaslatról, amelyet a fideszes L. Simon László nyújtott be.
Megkezdődött a parlament hétfői ülése. Az oktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa egy kisebb iskolák támogatásáról szóló pályázatról beszél, és többek között azt mondta, hogy a kisebb iskolák színvonalas oktatást tudnak nyújtani. Szerinte azonban a pályázat - amelyre csak kilenc jelentkező akadt - is azt mutatja, hogy az önkormányzatok ereje egyre fogyóban van.
Hoffmann felszólalására Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter reagál. Szerinte a pályázaton elnyerhető 300 milliós összeg legfeljebb szimbolikus jelentőségű.
A jobbikos Balczó Zoltán szerint pártja támogatja a kormány szándékát a kisiskolák újraindítására. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetéshez ők nyújtottak be módosító indítványt, hogy legyen forrás erre a célra. Balczó szerint ugyanakkor változtatni kellene a kiíráson, hogy minél több település hozzáférhessen a forrásokhoz.
Fantasztikus kommunikációs blöffnek minősítette az államtitkár szavait az LMP-s Osztolykán Ágnes, aki arra emlékeztetett, hogy a hétvégén épp az iskolabezárások ellen tüntettek a minisztérium előtt. A képviselő szerint a rendelkezésre álló forrás tíz iskola újraindítására elegendő.
Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági önrendelkezésről elmondott szavait idézte napirend előtti felszólalásában Balczó Zoltán, aki szerint a Jobbik egyetért azzal, hogy megszakították az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Balczó ugyanakkor hosszan sorolta, hogy a szocialista kormány milyen vállalásokat tett, amelyeket a jelenlegi kabinet konvergenciaprogramja is tartalmaz. A Jobbik egyetért a kiadások felülvizsgálatával, de úgy vélik, ezt nem lehet fűnyíróelven végrehajtani. Különösen kifogásolta a felsőoktatási hallgatói létszám drasztikus csökkentését, szerinte ez azt eredményezi, hogy csak a gazdagok járhatnak majd egyetemre. Mi lenne a megszorítás, ha nem ez? - kérdezte Balczó.
Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése tízmillió magyar állampolgár érdeke - reagált Balczó szavaira Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint a kormány és a parlament ma maga dönthet arról, hogy milyen eszközöket használ. Példaként említette, hogy a bankadóval vagy a válságadóval, illetve az adminisztrációs terhek csökkentésével úgy jutnak plusz forráshoz, hogy nem a lakosság terheit növelik. Cséfalvay szerint a legfontosabb eredmény, hogy Magyarország ma már a piacról finanszírozható, aminek az az előnye, hogy a piac nem támaszt politikai feltételeket. A piac bizalmat szavazott Magyarországnak - jelentette ki az államtitkár.
A fideszes fülkeforradalom felfalja saját gyermekeit - mondta napirend előtt az LMP-s Osztolykán Ágnes, aki szerint jelenleg éppen az iskolabezárások ellen tiltakozók forradalma bontakozik ki. Példaként a képviselő Esztergom esetét említette, ahol a fideszes képviselők egy törvénysértő ülésen döntöttek iskolabezárásokról. Osztolykán szerint a "fideszes iskolarombolók" a csökkenő gyermeklétszámra hivatkoznak, de ilyenről nincs szó, legtöbbször a teljes létszámmal működő intézményeket zárják be. Az LMP szerint a gyereklétszám csökkenése esély is lehetne az oktatás minőségének javítására, ha meghagyják a forrásokat. A párt határozati javaslatot nyújt be a nemzeti iskolamentő alap létrehozására.
Az iskolabezárás fájdalmas, de nézzünk szembe a tényekkel - reagált Osztolykán szavaira Hoffmann Rózsa államtitkár, aki szerint az elmúlt nyolc évben százmilliárd forintot vontak ki a közoktatásból, és az önkormányzatokra terhelték az iskolarendszer költségeit. Az államtitkár szerint a mai rendszerben az oktatási kormányzatnak nincs közvetlen beavatkozási joga, így túlzás rajta számon kérni az iskolabezárásokat.
Az elmúlt egy évben kiderült, hogy a Fidesz és a választók mást értenek hatékony állam alatt - mondta a szocialista Botka László, Szeged polgármestere, aki bírálta a kormányt, amiért kiszámíthatatlan módon, párt- és személyi érdekek mentén módosítgatják a jogszabályokat. A parlament ma szavaz azokról a törvényekről, amelyek Botka szerint felszámolják a szakmai alapon működő közigazgatást - utalt a képviselő a kormánytisztviselők, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre, amely széles teret adna a munkáltatóknak a tisztviselők felmentésére. Botka példátlannak nevezte, hogy a vezető bizalmának elvesztése is felmondási ok lehet, ami szerinte megszünteti a közigazgatást, és politikai igazgatást vezet be.
Az Alkotmánybíróság 2002 és 2010 közt háromszor semmisítette meg a közigazgatási hivatalokról szóló törvényeket - reagált Botka szavaira Rétvári Bence államtitkár, aki idézte Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédét is, amelyben a volt kormányfő helyes lépésnek nevezte a megyei kormányhivatalok felállítását. Rétvári szerint csak 850 kormánytisztviselőt mentettek fel a kormányváltás után, míg a szocialista kormány 2006-ban 14 ezer embert bocsátott el. Rétvári felidézte azt is, hogy a szocialisták 2006-ban megszüntették a közigazgatási államtitkári posztot is, és politikai ciklusra kinevezett szakállamtitkárokat ültettek a helyükre.
Hagyó Miklós, Hunvald György és Gál György korábbi politikusok előzetes letartóztatásának megszüntetését kifogásolta a KDNP-s Pálffy István, aki szerint az emberek nem értik, hogy ezek a súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek hogyan jöhetnek szembe az Andrássy úton. Pálffy szerint ő nem egyes bírósági döntésekbe akar beleszólni, csak azt kívánja jelezni, hogy ezek ütköznek az emberek igazságérzetével. A képviselő arra kérte az elszámoltatási kormánybiztost, hogy csak a legalaposabb vizsgálatok után adják át az ügyeket az igazságszolgáltatásnak.
Az emberek erkölcsi érzéke azt diktálja, hogy mindenki munkából éljen meg - reagált Rétvári Bence államtitkár, aki szerint emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc előbb az ügyészséget, majd a bíróságot vádolta meg elfogultsággal, amiért az előző kormány ügyeit vizsgálták. Az államtitkár szerint folytatni kívánják az elszámoltatást.
Saját alkotmánymódosító javaslatáról beszélt napirend előtt Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki szerint nem létezik olyan politikai erő, amely nem úgy gondolná, hogy aki teheti, annak dolgoznia kell. Lázár szerint javaslatuk megnyitja a lehetőséget a szolgálati és korkedvezményes nyugdíjak felülvizsgálata előtt, mert Magyarországnak szüksége van arra a 30 ezer emberre, aki a fegyveres szervektől az elmúlt években nyugállományba vonult. A frakcióvezető szerint az ország nem engedheti meg magának, hogy ezeknek az embereknek a munkájáról lemondjon, és nyugdíjat fizessen nekik. "A mi javaslatunk a rendőrökre vonatkozik, és nem vonatkozik a bányászokra" - jelentette ki Lázár.
Nem engedhető meg az, hogy az ország lemondjon a korai nyugdíjba vonult hivatásosok szolgálatáról - mondta Kontrát Károly államtitkár, aki bízik abban, hogy a kormány képes lesz olyan feltételeket teremteni, hogy ezek az emberek visszatérjenek és megmaradjanak hivatásukban. Kontrát szerint a javaslat nemcsak a mai nyugdíjasokról, hanem a jövő generációkról is szól.
Jelenleg 384 képviselője van a parlamentnek, miután a jogerősen elítélt jobbikos Samu Tamás Gergő lemondott mandátumáról - jelentette be az elnöklő Lezsák Sándor.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége nem értett egyet azzal, hogy felvegyék a napirendre az LMP által tavaly nyáron benyújtott, a kampányfinanszírozás átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.
Schiffer András LMP-frakcióvezető szavaz
A kormánypárti többség megszavazta, hogy kedden kezdődjön meg a nyugdíjak felülvizsgálatát lehetővé tevő alkotmánymódosítás vitája. A javaslatot időkeretben tárgyalják, a képviselőknek összesen 10 órájuk lesz a vitára.
A kormány munkahely-teremtési ígéreteit kérte számon interpellációjában a szocialista Gúr Nándor, aki szerint ebből egyelőre semmi nem látszik, sőt, tovább csökken a foglalkoztatottak száma. Gúr kifogásolta, hogy a kormány intézkedéseivel csökkenti a munkahelyteremtésre fordítható forrásokat. Mi az az út, amit elkezdenek rajzolni, amivel kezet nyújtanak a munkanélkülieknek? - kérdezte a képviselő.
Válaszában Czomba Sándor államtitkár azt mondta: a szocialisták lennének az utolsók, akiktől tanácsot fogadnának el munkahelyteremtés ügyében. Czomba szerint az MSZP korményzása idején papíron több százmilliárd forintot fordított gazdaságfejlesztésre, de ennek semmilyen eredménye nem látszik. Az államtitkár statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta: már látszanak a kedvező folyamatok, 46 százalékkal több üres állást tartanak nyilván, mint egy évvel ezelőtt, és már több mint háromezer ember került a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Gúr Nándor szerint nem a válság számait kell összehasonlítani a válság utáni számokkal, hanem az elmúlt egy évet kell nézni. A képviselő nem fogadta el a választ, de a kormánytöbbség igen.
Ismét Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját támadta a Jobbik. Pörzse Sándor képviselő azt kifogásolta, hogy a kormánypártok továbbra sem hajlandók leváltani Alföldit, pedig a KDNP-s képviselők is egyetértenének ezzel. Válaszában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta: személyesen megnézte Az ember tragédiáját, és úgy találta, az újszerű volt, de nem botrányos. A miniszter azt ígérte: ha botrányos előadást tapasztalna, leváltaná az igazgatót. Pörzse azt mondta: nem kételkedik a miniszter tisztességében, de az ízléséről inkább nem mondana véleményt. A képviselő képeket mutatott fel, amelyeken a színészek a színpadon szexuális aktusokat imitálnak. A parlamenti többség elfogadta a miniszteri választ.
Kocsis Máté fideszes képviselő, a rendészeti bizottság elnöke arról kérdezte a kormányt, hogy csökken-e a súlyos közlekedési balesetek száma. Ez lehetőséget adott Kontrát Károly államtitkárnak, hogy hosszan sorolja a javuló statisztikai adatokat, illetve a rendőrség beszerzéseit, amelyek a közlekedésbiztonság javítását szolgálják. A képviselő elfogadta a választ.
Lesz-e még magyar filmművészet? - kérdezte Karácsony Gergely LMP-s képviselő, aki szerint Andy Vajna kormánybiztos terveinek ismertetése nem csökkentette, csak növelte a nyitott kérdések számát. Karácsony azt kérdezte: várható-e bármilyen lépés a korábban megítélt, de ki nem fizetett filmtámogatások miatt nehéz helyzetbe került alkotók megsegítésére. A képviselő kifogásolta azt is, hogy minden döntés egy kézbe kerül, ráadásul Vajna olyan piacon lesz egyeduralkodó, amelyben maga is vastagon érintett.
Karácsony Gergely
Válaszában Halász János államtitkár azt mondta: a magyar filmszakma mély válságba sodródott, ezt próbálja megoldani a kormány. Halász szerint Karácsony és az LMP úgy beszél, mint "parlamenti elődeik, a szabaddemokraták", és kifogásolta, hogy a képviselő kétségbe vonja Vajna tisztességét. Eddig is néhány fős testületek döntöttek a filmtámogatásokról - mondta Halász, aki szerint tiszta és átlátható támogatási rendszert hoznak létre, nem lesz utófinanszírozás, és csak akkor indulhat el egy produkció, ha biztosított a befejezése is.
Karácsony nem fogadta el a választ, szerinte akkor is összeférhetetlen lenne a helyzet, ha maga Teréz anya lenne a kormánybiztos. A parlament kormánypárti többsége viszont elfogadta Halász válaszát.
A fogyasztóvédelmi rendszer "lenullázását" kérte számon a kormányon az MSZP-s Simon Gábor, aki szerint jelenleg nincs gazdája ennek a területnek, és nem engedik működni a civil szervezeteket sem. Szatmáry Kristóf államtitkár szerint a kormány elkötelezett a fogyasztóvédelem iránt, és megfelelő, főosztályi szinten kezelik a témát. A civil szervezetek támogatására is vannak források, és folyamatosan írnak ki pályázatokat. Simon nem fogadta el a választ, a parlament többsége viszont igen.
Mit kívánnak tenni a rezidens orvosok helyzetének javítása érdekében, és ne kelljen külföldre menniük? - kérdezte az MSZP-s Garai István Levente. Halász János államtitkár szerint a magyar egészségügy a problémák miatt a fenntarthatóság peremére sodródott, ami a szocialista kormányok forráskivonásának következménye. Az államtitkár azt mondta: a kormány eltörölte a rezidensek által leginkább sérelmezett röghöz kötést, lehetővé tették, hogy bármikor bekapcsolódhassanak a képzésbe, és megtérítik a szakorvosjelöltek költségeit. A tárca stratégiai partnerséget kíván kötni a rezidensek szervezetével, hogy bevonják őket a rendszer átalakításába. A választ a képviselő nem fogadta el, de a parlament többsége igen.
Az interpellációk végére ért a parlament, következnek az azonnali kérdések. Mivel szavazni már nem kell, a képviselők közül sokan kifelé indultak a teremből.
Hogyan kívánják visszavinni a harmincezer nyugdíjas rendvédelmi dolgozót a munkaerőpiacra? - kérdezte az MSZP-s Harangozó Tamás. A képviselő azt is kérdezte: a belügyminiszter tudta-e, hogy Lázár János be fogja nyújtani az alkotmánymódosító javaslatot, amikor a szakszervezetekkel tárgyalt, és azt mondta, hogy nincs konkrét tervük a szolgálati nyugdíjak megváltoztatására.
Kontrát Károly államtitkár kérdéssel végott vissza: Helyes-e, hogy negyvenéves emberek nyugdíjba vonulhatnak? Az államtitkár bírálta a szocialista kormányokat, és megismételte, hogy az ország nem mondhat le életerős emberek munkájáról.
Harangozó viszontválaszában azt mondta: elég volt a mellébeszélésből, mert több mint 600 ezer ember megélhetéséről van szó. A képviselő gyávának nevezte a kormányt, amiért képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot, és az alkotmányügyi bizottság ülésén belefojtották a szót az ellenzékbe és a KDNP-be is.
"Nem jókedvünkből állunk neki az államadósság rendezésének" - vágott vissza Kontrát, aki arra szólította fel a szocialistákat, hogy maradjanak csendben ebben az ügyben.
Azonnali kérdést kívánt feltenni a miniszterelnöknek a jobbikos Gyenes Géza, de Orbán Viktor nincs jelen, Réthelyi Miklóst bízta meg a válaszadással. Gyenes ezt nem fogadta el, élt azzal a lehetőséggel, hogy egy későbbi időpontban magának a kormányfőnek teszi fel a kérdést.
Sebestyén László fideszes képviselő állami cégnél betöltött vezető posztját kifogásolta a jobbikos Novák Előd, aki szerint a Fidesz az MSZP-vel összefogva döntött úgy a mentelmi bizottságban, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csak annyit reagált, hogy megismételte a bizottság döntését.
Novák Előd
Hány nyári fesztivál marad el a West-Balkán-rendelet miatt? - kérdezte az LMP-s Karácsony Gergely, aki szerint a rendeletszigorítás köszönő viszonyban sincs azokkal a viszonyokkal, amelyeket szabályozni akar. Karácsony azt kérdezte, hogy a kormány tervezi-e, hogy meghallgatja a szakmai szervezetek véleményét, vagy továbbra is egy hónapra előre kér időjárás-előrejelzést. Karácsony egyetért azzal, hogy szigorítani kellett a tragédia után, de szerinte a kormány mellélőtt a rendelettel.
Ki tiltotta meg Balog Zoltánnak, hogy az igazságról beszéljen? - kérdezte a jobbikos Mirkóczki Ádám, aki idézte az államtitkár egyik nyilatkozatát, amelyben Balog azt mondta, valakik azt tanácsolták neki, hogy ne beszéljen arról, hogy milyen közbiztonsági problémák vezettek a gyöngyöspatai konfliktushoz. Navracsics Tibor szerint egy döntés-előkészítés során sokféle vélemény elhangzik, és az államtitkár bölcsességére bízták, miről beszél. A kormányfőhelyettes szerint Balog jó döntést hozott.
Mirkóczki Ádám
Az LMP-s Szilágyi László szerint a kormány ma is titkolja, pontosan mely költségvetési tételeket érinti a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban a korábbi zárolás. Korábban már tettek fel erről írásbeli kérdést, de nem kaptak teljes körű választ. A képviselő szeretné kézhez kapni a részletes listát, hogy milyen területeket érint a megszorítás. Válaszában Halász János államtitkár azt mondta: A Nefmiben 39 milliárd forintot kellett zárolni, de ez nem megszorítás, mert a kormány önmagán kezdte a takarékosságot. Szilágyi kifogásolta, hogy az államtitkár továbbra sem részletezte a zárolást, csak arról beszélt, hogy mely területeket nem érinti az.
A fogászati turizmus fejlesztésére ígért egymilliárd forintról érdeklődött a szocialista Pál Béla, aki hiányolta az átláthatóságot, és azt kérdezte, hogy nem fog-e fájni máshol ennek a pénznek a hiánya. Becsey Zsolt államtitkár szerint az európai fogászati turizmus 40 százaléka Magyarországra irányul, és a fejlesztési program akár meg is háromszorozhatja a betegek számát, háromezer új munkahelyet is teremtve. A kormány az államtitkár szerint csak a program indulásához adott egymilliárd forintot, később további források állnak majd rendelkezésre.
Pál Béla
Egy roma fiatalok számára a Honvédelmi Minisztérium által szervezett katonai túlélőtáborról érdeklődött Baráth Zsolt jobbikos képviselő, aki azt kérdezte: Minek a túlélésére akarják kiképezni a fiatalokat? Hende Csaba miniszter szerint a hadsereg mindenütt jó terep a kitörni vágyó, hátrányos helyzetű fiatalok számára. A miniszter szerint talán hiba volt túlélőtábornak nevezni ezt a rendezvényt, amelynek célja, hogy megkedveltessék a katonai pályát a cigány és egyéb hátrányos helyzetű fiatalokkal.
Baráth Zsolt
A nehéz helyzetbe került Liszt Ferenc Zeneakadémia megsegítéséről kérdezte a kormányt a jobbikos Farkas Gergely. Farkas szerint az intézmény nehéz helyzetéért nem a vezetők a hibásak, hanem a kormány intézkedései vitték kilátástalan helyzetbe a világhírű Zeneakadmémiát. Halász János államtitkár szerint a nehéz helyzet oka elsősorban az, hogy a művészeti képzés drága, a források pedig korlátozottak. A másik probléma, hogy késésben van az épület felújítása, ami viszont a Hiller István által vezetett korábbi kulturális tárca hibája. Az államtitkár azt ígérte, lehetőségeikhez képest igyekeznek támogatást nyújtani.
Az úgynevezett szociális konzultáció során a kormányhoz kerülő személyes adatok kezeléséről érdeklődött a szocialista Nyakó István. Halász János államtitkár szerint a kormány mindenben az adatvédelmi törvénynek megfelelően jár el, a kérdőíveket az erre felhatalmazott állami szerv küldi ki és dolgozza fel, és a visszaküldők nyilatkozhatnak arról is, hogy kívánnak-e a jövőben tájékoztató anyagokat kapni.
Pál Béla szocialista képviselő azt kérte a kormánytól, hogy a gyógyfürdőkben is igénybe lehessen venni a Széchenyi üdülési kártyát. Ez a képviselő szerint egyrészt forgalmat generálna a fürdőknek, másrészt sokat segítene a mozgásszervi betegségben szenvedőknek. Szatmáry Kristóf szerint a kérdés jogos, de a kormány célja egy átlátható, mérhető cafeteriarendszer kialakítása, és nem jó, ha túl szélesre tárják egy cafeteriaelem használhatóságát. Jelenleg csak szállásra és az ahhoz csatlakozó vendéglátáshoz lehet használni a kártyát, de hosszú távon az a cél, hogy külön is lehessen használni.
A kérdések végére ért a parlament, szünetet tartanak a képviselők. Percről percre tudósításunk véget ért, de az Országgyűlés ülésén hozott döntésekről később is beszámolunk az [origo]-n.
A felszólalók poharait gyűjti össze egy teremszolga a szünetben