A Hupikék törpikék náci és sztálinista egy francia politológus szerint

Totalitáriusnak, rasszistának, antiszemitának, nácinak és sztálinistának, valamint nőgyűlölőnek tartja a Hupikék törpikéket egy francia politikai elemző. Antoine Buéno szerdán megjelent Le petit livre bleu (A kis kék könyv) című könyvében a társadalmi berendezkedését elemzi.

Antoine Buéno politológus elemzésében azt állítja, a belga képregénysorozat hőseinek világa "a sztálinizmussal és a nácizmussal átitatott totalitárius utópia archetípusa". Magyarázata szerint a törpöknél nem létezik a magántulajdon, mint ahogy pénz sem. Amikor a magántulajdon vagy a pénz mégis előkerül, az mindig bajt okoz nekik" - mondta a szerző a France 2 közszolgálati televízió híradójában. Véleménye szerint a törpök világa egy mindenható és egyedülálló vezető, Törpapa által irányított kollektivista társadalom, amelynek tagjai "röhejesen" puritánok.

Buéno azt is állítja, hogy A fekete törpök című albumban a rasszizmus egyértelműen megfogalmazódik: a fajtisztaság a kékbőrűek számára elsődlegessé válik, ahol a csúnyaságot jelképező barnáknak nincs helyük. A szőke Törpilla az idealizált árja szépség megtestesítője. A főellenség Hókuszpók pedig a szerző szerint görbe orrával egyértelműen a harmincas évek antiszemita karikatúráit idézi. Erre utalna az is, hogy a macskáját az eredeti francia nyelvű változatban az Izraelre utaló Azraelnek hívják. (A magyar változatban Sziamiaú a neve).

A Hupikék törpikék 1958-ban születtek: a francia-belga Spirou magazin számára készült Janó és Bibice képregény mellékszereplőiként. A belga képregényszerző, Peyo (Pierre Culliford) azonban önálló történetet szőtt köréjük, amely több, mint húsz kötetben jelent meg, és több száz részből álló közkedvelt rajzfilmsorozat is készült belőle.

A Hupikék törpikék magyar nyelvű főcímdala

Az elhunyt Peyo fia, Thierry Culliford a L' Express című francia hetilapnak elmondta, hogy nem olvasta az elemzést és nem is találkozott a szerzővel. "Tőlem úgy boncolgathatja az albumokat, ahogy akarja - még ha a komolytalanság és a groteszk között elhelyezkedő értelmezéssel nem is értek egyet - ha nem támadja az apámat" - mondta Culliford. Azt is elárulta, hogy az apját egyáltalán nem érdekelte a politika, és a választások előtt mindig a feleségétől kérdezte meg, hogy kire érdemes szavaznia. Antoine Buéno szerint viszont "egy mű hordozhat magában olyan jelentést, amelyet az egyébként jó érzésű szerzője nem vall magáénak".

Patrick Gaumer képregénytörténész, a Képregény Világszótár szerzője szerint A kis kék könyv-ben megfogalmazottak alaposnak tűnnek, de valójában téves és hazug megállapítások. Buéno például az Okoska nevű törpöt Trockijjal állítja párhuzamba a szemüvege miatt. "Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy ő Gandhi, hiszen neki is volt szemüvege" - hívta fel a figyelmet a szakértő. Buéno arról is írt az elemzésében, hogy a törpök világában gyakoriak a szovjet jelképek, a sarló és a kalapács. "Akkor már a sajtreszelőt is megemlíthette volna. Azt is gyakran használják a törpök" - tette hozzá a történész.

Okoska ellopja a tojást, mert szerinte az közös tulajdon

Gaumer ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos politikai témák felbukkanhatnak a történetekben, elsősorban az anarchista Yvan Delporte hatására, aki egyes albumok, köztük A királyi törp című fejezet szerzője, amelyben a törpök egy diktátor uralmát döntik meg. Az ökológiához közelálló André Franquin is hatással volt Peyóra, tőle származhat a törpök természetközelisége. A kommunista értelmezést viszont a történész teljesen kizárta.

A képregénytörténész szerint A kis kék könyv-et szórakoztató olvasmányként és nem vádiratként érdemes olvasni. "Diákhumor, önirónia. Ha a szerzője nem is végzett alapos kutatómunkát, A kis kék könyv legalább nagyon szórakoztató!" - vélte a szakértő.