Vágólapra másolva!
A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.
Vágólapra másolva!

A klímakutatók számára azért érdekesek a hüllők, mert nem pusztán a génjeik határozzák meg az alapvető biológiai jellemzőiket, hanem a keltetési hőmérséklet is befolyásolja a tojásban fejlődő utód nemét, testméretét, alakját, mozgásképességét. Meglepő felfedezés, hogy a magasabb hőmérséklet hatására javul a problémamegoldó képességük - írta a brit Biology Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmányában Joshua Amiel biológus, a Sydney-i Egyetem PhD-hallgatója.

A laboratóriumban nevelt őshonos ausztrál vakondgyíkfélék (Bassiana duperreyi) közül néhányat 22 Celsius-fokos hőmérsékleten inkubáltak, és később a 16 Celsius-fokon keltetett gyíkokkal együtt olyan labirintusba tették, amelynek egyik végét plexiüveggel zárták le.

A magasabb hőmérsékleten keltetett gyíkok mindig előbb találták meg a másik, nyitott kijáratot - mondta a kutató. Egyelőre csak találgatás, hogy a keltetési hőmérséklet a hormontermelésükre lehet olyan hatással, ami fejleszti a kognitív képességeket.

A gyíkok amúgy egyáltalán nem buta lények, csak eddig ritkán vizsgálták őket ebből a szempontból. Egy 2011-es kutatásból kiderült, hogy esetenként a madarakkal megegyező szintű intelligenciával rendelkezhetnek: képesek ismeretlen feladatok megoldására, és a tanultakat megjegyezve, sőt, újszerűen variálva más helyzetekben is alkalmazni. A tanulás azért fontos szempont, mert az új ismeretek elsajátítása révén az állat a változó környezetben is képes lehet a fennmaradásra. Egy 2010-es felmérés szerint ugyanis a globális fölmelegedés miatt a gyíkok 20 százalékukat kipusztulás fenyegeti a következő évtizedekben.