Háromszor több az agyhártyagyulladásos megbetegedés

Vágólapra másolva!
Az elmúlt járványszezonban csaknem háromszor több gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedés történt hazánkban, mint az előző években. Bár a megbetegedések száma még így is viszonylag alacsony - tavaly júliustól idén januárig 33 megbetegedést regisztráltak -, a halálozási ráta magas: ebben az időszakban 7 fiatal vesztette életét a betegségben. Hogyan lehet felismerni az elsősorban 25 év alattiakat érintő bakteriális fertőzést?
Vágólapra másolva!

A bakteriális gennyes agyhártyagyulladás - menningitis vagy menningococcus - bár viszonylag ritka betegség, rendkívül gyors és tragikus lefolyású lehet. Mivel az influenzaszezonban történik a legtöbb meningitis megbetegedés, és az első tünetek nagyon hasonlóak az influenzához, a háziorvosok gyakran nem ismerik fel a betegséget, pedig az időbeli felismerés és antibiotikumos kezelés életet menthet.

A fiatalok a legveszélyeztetettebbek

A 19 éves Somogyi Bence tavaly december 24-én lázasodott be. Édesanyja lázcsillapítóval kezelte, ami úgy tűnt, használ, másnap délben azonban a fiúnak erős fejfájása támadt. Mivel Bence az előző napokban sokat volt hasonló korú fiatalok társaságában, a szülők influenzára gyanakodtak. Amikor azonban a fejfájása nem enyhült, az édesanya elvitte a fiút az ügyeletre, ahol az orvos először nem talált semmi komolyat, ám miután az édesanyában felmerült, hogy esetleg az agyat érintő elváltozás okozza a fejfájást, az ismételt vizsgálatok már felvetették a menningococcus fertőzés gyanúját.

A fiút beutalták a Neurológiai Klinikára, ahova háromnegyed ötkor a saját lábán ment be, onnantól kezdve viszont rohamosan romlott az állapota. Óriási fájdalmai, görcsrohamai voltak, láza nagyon magasra szökött, és összeomlott a légzése és a keringése is. Nyolc órakor már életveszélyes állapotban volt. Az orvosok végül már csak egy megoldást láttak: egy agyműtétet, amelyre átszállították az Amerikai úti Idegtudományi Intézetbe. A koponyát felnyitva azonban az orvosok olyan állapottal szembesültek, amelyben a fiút már nem tudták megmenteni. Az egyébként életerős Bence december 26-án, 0 óra 40 perckor elhunyt.

Szülei azért vállalkoztak rá, hogy a történetüket megosszák a nyilvánossággal, mert szeretnék rá felhívni a figyelmet, hogy a nagyon gyors lefolyású betegségben az időfaktor, a betegség felismerése döntő fontosságú. Másrészt személyesen tapasztalták meg, hogy a háziorvosok, családorvosok sincsenek felkészülve a ritka fertőzésre, így remélik, az esettel az ő rálátásuk is szélesedik.

Néhány hete egyébként egy fiatal olimpikon, Dobrádi Zsolt betegsége is ráirányította a figyelmet a meningococcus betegségre. Az ő állapota szerencsére javul.

Tízből egy embernek a torkában van a baktérium

A meningococcust okozó baktériumot (Neisseria meningitidis) tízből egy ember a torkában hordozza. Jellemzően azonban ők tünetmenetesek, nem betegednek meg. Őszi-téli időszakban azonban, amikor többet vagyunk összezárva, a hordozók könnyebben átadhatják a kórokozót, amely egyeseknél a nyálkahártyát áttörve a váráramba hatol, ahol véráram-fertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz.

A meningococcusból felszabaduló sejtmérgek a véralvadási rendszert károsítva apró vérrögök képződéséhez vezetnek, melyek a hajszálereket elzárva károsítják az életfontosságú szervek működését. A folyamat az első tünetek kezdetétől akár néhány óra alatt sokkos állapothoz, a légzés és a keringés összeomlásához és végül halálhoz vezethet. Aki átvészeli a megbetegedést, az is maradandó károsodással számolhat.

A betegség elsősorban a csecsemőket, a serdülőket és a fiatalokat érinti. A baktérium ugyanis az ő garatflórájukban nagyobb arányban fordul elő. Másrészt mivel a kórokozó cseppfertőzés révén terjed, például csókolózással, köhögéssel, tüsszentéssel, közös pohár használatával, a zárt zsúfolt terekben gyakran megfordulók veszélyeztetettebbek. Így a kollégiumokban, egyetemi előadókban, diszkókban, szórakozóhelyeken gyakran megforduló kórosztálynak kiemelt a kockázata. Ugyancsak nem ismeretlen a fertőzés bölcsődékben, óvodákban, ahol a kicsik a játékok összenyálazásával terjesztik leggyakrabban a kórokozót.

Van védőoltás ellene

Magyarországon utoljára meningococcus járvány 1999-2000 telén volt (ekkor 84 eset került nyilvántartásba, a halálozási arány mintegy 20 százalékos volt), azóta sporadikus esetekről vannak csak bejelentések. A megbetegedések száma azonban az elmúlt kilenc hónapban két-háromszorosára nőtt az előző évek átlagához képest. 2012. januárig 33 megbetegedést regisztráltak, melyek közül 7 halálos kimenetelű volt.

A betegséget okozó Neisseria meningitidis baktériumnak világszerte öt csoportja (A-, B-, C-, W-135- és Y-típus) okozza a megbetegedések zömét. Itthon korábban a B-típus volt a leggyakoribb, a mostani járványszezonban azonban már több volt a C-típusos eset.

A betegség ellen létezik védőoltás. Csecsemőknek a C-típusú baktérium ellen van vakcina, a serdülőknek viszont a négykomponensű (az A-, a C-, a W-135- és az Y-típus ellen is védelmet nyújtó) oltás ajánlott. Egyelőre nincs, de hamarosan várható a B-típus ellen is védelem.

A gennyes agyhártyagyulladással járó meningococcus betegség nem összekeverendő a kullancs okozta agyvelő gyulladással. Míg az előbbit baktérium, az utóbbit vírus okozza.

Mikor gyanakodjunk meningococcus fertőzésre?

"A medikusaimnak azt szoktam tanítani, hogy akkor gyanakodjanak a fertőzésre, ha valakinek az állapota nagyon rövid időn belül nagyon rohamosan romlik. A másik gyanús jel a bőrvérzés, amikor elszórtan, nyomásra nem halványuló kiütések jelentkeznek a testen" - mondta el dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója.
Az első tünetek egyébként felső légúti fertőzés, torokfájás, láz, végtag- és hátfájás, fejfájás, hányás, levertség képében jelentkeznek. Ezt röviddel idegrendszeri tünetek, görcsök, tudatzavar, esetleg tarkókötöttség követi.