Hamarosan ítéletidő: eltérő a biztosítási gyakorlat viharkárok esetén

Sokszor a viharkárok után derül ki, hogy még a meglévő biztosítás sem fedezi a kárt, vagy csak korlátozott mértékben. Az ilyen károk rendezésének módja, feltételrendszere ugyanis biztosítási termékenként eltérő lehet - hívták fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Általánosságban a biztosított ingatlanok és ingóságok meghatározása egyértelmű, és attól függ, hogy a terméket milyen ügyfélkör részére alakították ki. A ház mellett a melléképületek, medencék és egyéb helyiségek is alaphelyzetben biztosítva lehetnek, azonban ez nem törvényszerű, érdemes alaposan megvizsgálni a feltételeket.

A biztosítók a szerződési feltételeikben határozzák meg a vihar fogalmát. A D.A.S. JogSzerviz szakértői által vizsgált termékek közül háromban viharnak az 54 km/h-t elérő szél, míg egyben a legalább 68,4 km/h-t elérő szél minősül viharnak. Ez azért fontos, mert ennél gyengébb szél által okozott károknál a biztosítónak nem kell fizetnie.

Nem árt tudni, hogy a megvizsgált biztosítások mindegyikében kizárták a biztosítók az épület külső homlokzatában okozott károkat a viharos szél és a jégkár/felhőszakadás esetén. A legtöbbször a tető mellett mégis a homlokzat sérül, léteznek erre is kiterjedő biztosítások, érdemes erre is figyelni.

Eltérő feltételek

A vizsgált négy termék közül háromnál a felhőszakadásra is kiterjed a biztosítás, ám a feltétek igencsak eltérőek. A talán "legbarátságosabbnak" talált biztosításban, ha a csapadékvíz bejut az ingatlanba, akkor a biztosító már fizet is, a többinél azonban jóval szigorúbb feltételeknek kell teljesülni.

Hasonló a helyzet a további vizsgálatok esetében is. Az egyik termékben 0,5 mm/perc intenzitásnál erősebb esőnek kell lennie, míg a másiknál 0,75 mm/percnél nagyobb átlagos intenzitást kell elérnie a csapadéknak húsz perc alatt. Igaz, ez utóbbiban akkor is teljesül a felhőszakadás, ha huszonnégy óra alatt 30 mm eső hullik.

Igazolási szabályok

A viharkároknál előfordul, hogy a biztosítók első lépésként már azt is vitatják, hogy viharnak vagy felhőszakadásnak minősül-e az adott esemény. A biztosítónak meteorológiai szerv igazolását kell kikérnie, és csak erre alapozhatja véleményét. Első körben érdemes ezt az igazolást kikérni, ha biztosító megtagadja a kifizetést.

A biztosítónak együttműködési kötelezettsége van, ezért köteles kiadni az igazolást. Ha ez mégsem történik meg, akkor elég komoly költséggel lehet igazolást kikérni az OMSZ-től, de ennek díját a biztosító szintén viselni köteles. Amint látható, az egyes termékeknél díjtól függetlenül is nagy különbségek vannak. Ám a viharkár az egyik leggyakoribb káresemény, ezért megtérülhet, ha az érintettek alaposan megvizsgálják, a biztosító mit is vállal tulajdonképpen pénzükért - emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.