Alig van kedvük fejleszteni a kkv-knak

Kis mértékben emelkedett a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, komolyabb bővülés azonban egyik beruházási cél tekintetében sem várható. Továbbra is az informatikai beruházások vezetik a kkv-s fejlesztések listáját, amelyeket a gépek, berendezések beszerzése, illetve a gépjárműpark frissítése, bővítése követ - derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból.

Ugyan kis mértékben emelkedett a vállalkozások beruházási hajlandósága, de egyik beruházási cél tekintetében sem tapasztalható számottevő növekedés - ez olvasható ki a K&H kkv bizalmiindex-felmérés adataiból, amely 700 hazai kkv vezető megkérdezésén alapul. "Jelenleg a vállalatok 61 százaléka tervez valamilyen fejlesztést, ami 4 százalékpontos növekedés az előző negyedév adataihoz képest. Ugyanakkor ezzel együtt is az elmúlt évekhez képest minden beruházási cél esetében jelentősen csökkent a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások aránya" - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A beruházási szándék szempontjából továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az első helyen, hiszen a vállalkozások mintegy 30 százaléka tervez ilyen jellegű beruházást. Ezt követi a gépek, berendezések beszerzése, amelyet a kkv vezetők 22 százaléka szándékozik megvalósítani a következő egy évben. A hazai kisvállalkozások egyhatoda jelezte, hogy fejleszteni kívánja gépjármű állományát, míg ingatlan beruházásban közel minden tizedik vállalkozás gondolkodik.

Az egyes szektorok esetében jelentős eltérések figyelhetők meg, mind a beruházást tervező vállalkozások arányát, mind a célokat tekintve. Jelenleg a legkisebb beruházási hajlandóság az ipari cégeknél figyelhető meg (ötből hárman), míg az agrárcégek között legmagasabb a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások aránya (73 százalék). Mindkét szektor esetében elmondható azonban, hogy a gépek, berendezések korszerűsítése a fő beruházási cél, szemben a kereskedelmi és a szolgáltató vállalkozásokkal, ahol az informatikai fejlesztéseket jelölték meg leggyakoribb beruházási célként.

Nemcsak a tevékenység, de a cég mérete is erősen befolyásolja a beruházási szándékot. Míg a mikro vállalkozásoknál csupán 53 százalék, addig a kisvállalkozások esetében 68, a középvállalkozások pedig 85 százalék az idén beruházást tervező cégek aránya.

Az alacsony szinten mozgó beruházási hajlandóság rossz hír az egész gazdaság növekedési kilátásait illetően. Épp a múlt héten jött a részletes adat arról, hogy az első negyedévben 1,4 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság. A beruházásoknál 6 százalék feletti a visszaesés, ami a jövőbeli kilábalást erősen megkérdőjelezi. A beruházások megállni nem képes zuhanásában a befektetői bizalmat nullára író rögtönző gazdaságpolitika a felelős elsősorban: a hirtelen előhúzott válságadók és bankadó, a magánszerződésekbe egyoldalúan beavatkozó állam a végtörlesztéssel, az Alkotmánybíróság kiiktatása adóügyekben mind elbizonytalanították a pénzüket befektetni gondolkodó cégtulajdonosokat, vállalkozásokat.