A high-tech ipar bedarálja Afrikát

Míg a telefon el nem választ, okostelefon, internet, kommunikáció, mobil, afrika, telefon piac az elefántcsontparti abidjanban
Vágólapra másolva!
Az Afrikában élő egymilliárd ember többségének napi egy dollárnál kisebb összegből kell megélnie, és a lakosok rendelkezésére álló élelem is egyre kevesebb. A kontinensen található mobiltelefonok száma mégis minden évben robbanásszerűen nő. Kína és India mellett Afrika a világ harmadik legnagyobb mobilpiaca, amely még mindig tud hova bővülni. De mire mennek olcsó okosmobilokkal olyan helyeken, ahol még áram sincsen?
Vágólapra másolva!

Némiképp eltérnek egymástól az afrikai telefonpiac jövőjéről szóló számítások. Az Informa nevű telekommunikációs cég felmérése szerint tavaly év végén 500 millió készülék volt a kontinensen, ennek három százaléka volt okostelefon. A Samsung becslése szerint utóbbi hét százalék, más cégek szerint pedig tizenhét százalék, de a valós számot a kiterjedt feketekereskedelem miatt nem ismerhetjük. Bár Afrikában a nyugati árakhoz képest valamelyest olcsóbban árulnak feltöltős díjcsomaggal készülékeket (80-100 dollár egy okostelefon), az emberek többsége ezt sem engedheti meg magának, és a feketepiacról vásárol.

Forrás: AFP/Issouf Sanogo
Nehéz megtippelni a feketekereskedelem mértékét

Nem vitték az olcsó laptopokat

Több elemző szerint is Afrika lehet az első poszt-PC kontinens, tehát olyan térség, ahol nem a számítógépes, hanem valamilyen más, annál újabb technológia adja a telekommunikáció gerincét. A világban és a kontinensen zajló változásokat jól jelzi, hogy a kétezres évek elején még éppen arról volt szó, hogy minden gyereknek, különösen a legszegényebb térségekben élőknek olcsó laptopot kell küldeni: a One Laptop Per Child (OLPC) program (nyugati felajánlásokra építve) olyan célkitűzésekkel indult 2006-ban, hogy az egyre nagyobb mennyiségek előállítása miatt a kezdetben 188 dollárba kerülő gépeket 2010-ben már 50 dollárért is meg lehet majd vásárolni. Ehhez képest most az OLPC hálózaton keresztül egy ilyen gép 199 dollárba kerül. Összehasonlításképpen az Afrikára tervezett olcsó mobilok 80-100 dollár közti áron mozognak, a feketepiacon viszont ennek a töredékéért is be lehet már szerezni egy készüléket. Olcsó laptopból kétmilliót adtak el 2011 közepéig, olcsó okosmobilból viszont már legalább tizenötmillió van Afrikában.


A Google itt még csak fél százalékon áll

Óriási lehetőséget látunk Afrikában, ahol nagy fogyasztóközössége lehet az olcsó telefonoknak - mondta nemrég a Reutersnek Kwang Kee Park, a Samsung elnöke. A koreai cég részesedése az afrikai okostelefon-piacon tíz százalék, jövőre már húszat szeretnének, elsősorban a nemrég megjelentetett miniatűr Galaxy Pocketnek köszönhetően. Legnagyobb vetélytársuk ebben a Nokia, amely közel harmincszázalékos részesedésével első a kontinentális mobilpiacon. A finn gyártó nyár közepén kiadott közleményében már azt jelezte, hogy bár eddig a hagyományos készülékekre koncentráltak, reményeik szerint az idei év Afrikában már a Lumiákról fog szólni, valamint a térségre szabott Windows Phone operációs rendszer térnyeréséről. Jelenleg a Symbian nevű operációs rendszer fut a piacon lévő készülékek 91 százalékán, az Apple iOS-nek öt, a világpiacon vezető pozíciót birtokló Androidnak pedig csupán félszázalékos részesedése van.

Ezen a helyzeten nagy erőkkel szeretne változtatni a Google, amely jövőre megjelenteti szuahéli nyelven is a hangvezérléses Androidot - mondta korábban az [origo]-nak Pedro Moreno, a keresőóriás hangvezérlését fejlesztő csapat vezetője. Szuahéliül Kenyában, Tanzániában és Ugandában is beszélnek. A Google sok embert szeretne ezzel elérni, stratégiája pedig az, hogy bár nem ezek a legszegényebb térségek Afrikában, az írástudatlanság mértéke viszonylag magas. A hangvezérelt keresés, szövegküldés, vásárlás és egyéb funkciók írásmentessé tételével több fogyasztót érhetnek el, mert a készülék kezeléséhez már nem lesz előfeltétel a szövegértés.

Az elektronikai gyártók közül kiemelkedően ambiciózus még a kínai Huawei, amely Ideos Y100-as nevű készülékével a Samsung Galaxy Pocket ellenébe egy erős, már Android 4.0 rendszerrel rendelkező gépet küld. A cég viszont többet akar, mint eladni a helyieknek, ott szeretnék a tervezéstől az összeszerelésig a teljes folyamatot bonyolítani, ezért fejlesztőközpontokat vittek Nigériába, Kenyába és Egyiptomba. Ezekben a központokban 2500 mérnököt foglalkoztatnak, akiknek a kilencven százaléka afrikai egyetemeken tanult.

Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Telefonról tankolnak

Pörög a gazdaság, de nem biztos, hogy az életszínvonal is

Nem véletlenül Afrika a szórakoztatóelektronikai cégek legkedveltebb célpontja: az IMF által készített tanulmány szerint 2011 és 2015 között a világ tíz leggyorsabban fejlődő gazdasága közül Indián, Kínán és Vietnamon kívül mindegyik ország afrikai, de a húszas listán is vannak még államok a legszegényebb kontinensről. A helyi gazdaságok nem önerőből, hanem külföldi, régebben főleg francia és brit, manapság viszont már túlnyomó többségben kínai tőkéből pörögnek. Az afrikai országok és Kína közti kereskedelem mértéke ma már meghaladja az évi százmilliárd dollárt, azon túl Kína húszmilliárdos hitelkeretet is nyújt az afrikai kontinens vállalkozásainak különböző infrastrukturális fejlesztésekre.

A helyi gazdaságok növekedésében elvileg kimutatható mértéke van a mobiltelefonok elterjedésének is. Egy, a Világbank által készített tanulmány szerint a legszegényebb térségekben a mobilpenetráció tízszázalékos növekedésével az egy főre jutó GDP 0,8 százalékkal növekszik. Az internetlefedettség növekedésének tízszázalékos mértékével pedig 1,12 százalékkal nő az egy főre eső GDP. Az okostelefonok esetében ez a két szám még erősítheti is egymást, mégis több közgazdász szkeptikus a derűlátó számításokkal kapcsolatban, mert az egy főre jutó GDP semmilyen szinten nem mutatja, hogy növekedne az emberek életszínvonala (bár elvileg erre engedne következtetni), így az az összefüggés sem egyértelmű, hogy az okostelefonoktól jobb lenne az afrikaiaknak.



Bicikli az univerzális mobiltöltő

Bár Afrikában az embereknek kevés pénzük van, mobiltelefonjaikat kis összegű, néhány ezer forintnak megfelelő banki átutalások lebonyolítására használják, hiszen legtöbbjük nem rendelkezik a netbankolást lehetővé tevő számítógéppel. A nagy távolságok és a leginkább semennyire sem létező banki infrastruktúra miatt a pénzügyi műveletek szinte teljes egészében mobilon keresztül történnek. Kenyában a legnagyobb helyi mobilszolgáltató 2007-ben indította el az m-Pesa nevű telefonos banki szolgáltatását, amelynek mára már több mint hétmillió felhasználója van a 38 milliós országban. Az m-Pesát eredetileg a városban dolgozók használták arra, hogy vidéken élő családjuknak küldjenek pénzt, de ma már a taxitól a tandíjig mindent ki lehet egyenlíteni vele. Naponta nagyjából kétmillió dollár, vagyis mintegy 453 millió forintnak megfelelő összeg áramlik keresztül a rendszeren.

A banki ügyintézés mellett hírek olvasására, időjárás-előrejelzés megtekintésére és nem meglepő módon közösségi oldalak böngészésére használják Afrikában is a mobilokat, főleg az okostelefonokat. Ez utóbbiak elterjedését leginkább az gátolja, hogy a nagyképernyős készülékeket akár naponta is fel kell tölteni, Afrikában viszont sok helyen nem rendelkeznek saját villamos árammal, hanem egy bolti töltőállomáson végzik el a telefon feltöltését, ami tipikusan egy dollárba, vagyis több mint kétszáz forintba kerül. A Nairobi Egyetem diákjai ezt a problémát szeretnék megoldani egy biciklire szerelhető, dinamós töltővel, amely nagyjából ezer forintba kerül, és egy óra tekeréssel egy hagyományos mobiltelefont teljesen fel tud tölteni. Mivel a lakosok többsége pedig amúgy is kizárólag kerékpárral közlekedik, ez nem jelent számukra extra terhet sem.


szólj hozzá: Biciklin töltik a telefont Kenyában


Afrikai vér tapad az afrikai telefonokhoz (is)

A szinte teljesen elterjedő telekommunikációs hálózat nem mindenkinek tetszik Afrikában - olvasható a BBC hírportálján. A hét közepén a Boko Haram nevű iszlamista katonai szervezet huszonnégy telefontornyot támadott meg Észak-Nigériában, több millió dolláros károkat okozva. A csoport a közleményében azzal indokolta az akciót, hogy a mobilcégek infrastruktúrájukat kihasználva segítik a hatóságokat abban, hogy megfigyeljék őket.

Európából nehéz elképzelni, hogy az Afrikában lévő high-tech robbanást hogyan fogadják az ottani átlagemberek. A számok persze beszédesek: egyre többen akarnak és szereznek ilyen készülékeket, miközben az elektronikai eszközök - beleértve a telefonokat - gyártásához szükséges nyersanyagok jelentős része Afrikából származik. A bányászás háborúkkal és rabszolgamunkával jár, ez az ára annak, hogy világszerte viszonylag keveset kell fizetni egy készülékért (egyelőre), és annak is, hogy a kontinenst lassan teljesen ellepik a telefonok.