A busman a legősibb nép a Földön

A modern ember bölcsőjének tartott, Szaharától délre lévő területen élő koi és szan népcsoporthoz tartozó emberek genetikai változatosságának tanulmányozása segít feltárni a régió gazdag genetikai történetét, állítja egy nemzetközi kutatócsoport most megjelent tanulmánya.

A csettegő nyelvükről ismert koi és szan (busman) népcsoport eddigi legátfogóbb genetikai vizsgálatáról számol be a Science folyóirat cikke, amelynek vezető szerzője a dél-afrikai Wits Egyetemen doktorált Carina Schlebusch. A vizsgálatba mintegy 220, Dél-Afrika különböző részein élő személyt vontak be, és egyénenként 2,3 millió DNS-változatot elemeztek. Az eredmények feltárták, hogy ezek a dél-afrikai csoportok az emberiség története során bekövetkezett legkorábbi diverzifikációs (szétválási) esemény leszármazottai. Ez nagyjából 100 000 éve játszódhatott le, jóval a modern emberek Afrikából való kirajzása előtt.

A cikk egyik társszerzője, Mattias Jakobsson, a svéd Uppsalai Egyetem tanára szerint ennek az afrikai populációk között megfigyelhető nagyfokú divergenciának jelentős következményei vannak, amikor az egész emberiség történetét igyekszünk feltárni. A genetikai változatosság az afrikai emberek összetett populációs történetéről mesél. "Az emberi populáció szerkezete hosszú ideig alakult, és lehetséges, hogy a modern emberek egy nem homogén csoportból emelkedtek ki" - mondta Jakobsson.

Szan sziklafestmény a dél-afrikai Soutpansberg-hegység egyik barlangjából. A képre kattintva galéria nyílik!

A tanulmány meglepő rétegződést is feltárt a koi-szan csoportok között. Például a kutatók úgy becsülik, hogy az észak-namíbiai és angolai szan populációk 25-40 ezer évvel ezelőtt váltak el a Dél-Afrikában élő koi és szan populációktól. "A koi-szan csoportok között meghökkentő etnikai sokféleség figyelhető meg, és színes történetük sok olyan jellegét fel tudtuk deríteni, amely kialakította a DNS-ükben fellelhető változatosságot" - mondta Schlebusch.

A kutatók bizonyítékot találtak a különféle koi és szan csoportok helyi alkalmazkodására is. Felfedezték például, hogy az izomműködésben, az immunválaszban és az UV-fény elleni részben szerepet játszó gének eltérő módon szelektálódtak az egyes csoportoknál. A kutatók azokra az ősi adaptációkra utaló jeleket is keresték a genomban, amelyek még az előtt jöttek létre, mielőtt a koi-szan vonal elvált volna a többi emberétől. Erre a legalkalmasabb jelölteknek a csontvázfejlődésben szerepet játszó gének mutatkoztak. Ugyanis ezek azok, amelyek meghatározzák az anatómiailag modern emberek jellegzetességeit.

Szan népművészeti tárgyak. A képre kattintva galéria nyílik!

A tanulmány világosabbá tette azt a módot, ahogy a világszerte élő emberi populációk kiemelkedtek Afrika összetett evolúciós történetéből, és arra utal, hogy hasonló genomikai vizsgálatok feltárhatják a modern ember eredetének további titkait.