Nagyon sokat csökkenhet még a magyar alapkamat

Ha a jelenleg látható folyamatok kitartanak, akkor a jelenlegi magyar kamatcsökkentési ciklus nem fog megállni, csak maximum szünetelni - ezt mondta a Monetáris Tanács három külső tagja a Bloomberg hírügynökségnek. Szerintük ma Magyarországon 4,5-5 százalék körül van az "egyensúlyi kamatláb". A nyilatkozat egy újabb fejezet abban a komoly vitában, ami a hazai monetáris politika körül zajlik immár legalább három hónapja.

Újra közös interjút adott a Monetáris Tanács három külső tagja, ezúttal a Bloomberg hírügynökségnek. A tegnap este megjelent írásban Bártfai-Máger Andrea, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György arról nyilatkozott, hogy további kamatcsökkentést látnak lehetségesnek.

A döntéshozók úgy tűnik, nem csak lehetségesnek, de szükségesnek is látják a jegybanki alapkamat további jelentős mérséklését, ugyanis az interjúban azt mondták, Magyarországon 4,5-5 százalék között lehet az az egyensúlyi kamatláb, amely már támogatja a gazdasági növekedést, de még kontroll alatt tartja az inflációt is. Mint ismeretes, az alapkamatot a Monetáris Tanács éppen a múlt héten csökkentette 0,25 százalékponttal (azaz 25 bázisponttal) 6,25 százalékra.

A Tanács három külső tagja a friss interjúban azt mondta, hogy továbbra is óvatosan szeretnének haladni a kamatcsökkentéssel, nem tartják jó ötletnek, hogy egy-egy alkalommal 25 bázispontnál nagyobb mértékben mérsékeljenek. A megszólaló tagok szerint a további kamatcsökkentésre azért van lehetőség, mert a magyar kockázati felárak csökkenése, illetve a forint elmúlt hónapokban látott erősödése tartós folyamat, miközben az infláció felpörgését csak egyszeri költségsokkok (például az üzemanyag és élelmiszerárak hirtelen emelkedése) okozzák. Utaltak arra is, hogy a 25 bázispontos csökkentések között lehet, hogy tartanak majd szüneteket, de a kamatcsökkentési ciklus nem befejeződni, maximum szünetelni fog, ha a jelenleg látható folyamatok kitartanak.

Vitás helyzet

Mint ismeretes, a magyar jegybanki alapkamat hosszú ideje két tűz között van. Miközben a külső tagok a kamat csökkentését szorgalmazzák, addig az MNB vezetői (akik szintén ott vannak a Monetáris Tanácsban) 7%-on szerették volna tartani a kamatot. Az utóbbi csapat véleménye szerint azért nem szabadna kamatot csökkenteni Magyarországon, mert az infláció 2008 óta nem látott magasságokba repült (szeptemberben 6,6 százalék volt), miközben a jegybanknak törvényben rögzített feladata éppen az lenne, hogy az árak emelkedését fékezze.

Az elmúlt három hónapban a külső tagoknak rendre sikerült egy hajszálnyi többségbe kerülniük, így leszavazták a többieket, kamatcsökkentést eszközöltek. A három alkalommal megejtett, egyenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentéseket minden alkalommal éles vita követte az elemzők és szakértők körében. Van, aki a külső tagokkal ért egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország feleslegesen tartja fenn az Európai Unió legmagasabb kamatrátáját, miközben a forint sokat erősödött, a kockázati felárak pedig jelentősen csökkentek az elmúlt fél évben. Mások viszont úgy vélik, hogy a kamatcsökkentés ellentétes az inflációs célkövetés rendszerével, a jegybank tulajdonképpen megtagadja a törvényben rögzített kötelességét, s így rombolja a saját hitelességét, ami pedig hosszú távon nagyon sokat árthat az ország gazdaságának. A kritikusok azt is gyakran felemlegetik, hogy a külső tagokat a kormány nevezte ki, s azok valójában nem függetlenek, hanem a kormány gazdaságpolitikájának és választási céljainak akarnak kedvezni a kamatcsökkentéssel.
A mostani interjúban a három külső tag próbálta enyhébb színben feltüntetni ennek a vitának a jelentőségét. Azt mondták, hogy az eszmecsere szakmai keretek között marad és a véleménykülönbségeket felesleges túldimenzionálni.

EURHUF