Két fideszesnek nem tetszik a kemény kampány

Módosítaná a választási törvényt két fideszes képviselő. Visszahoznák a kampánycsendet, szigorúan korlátoznák a politikai kampányok megjelenését a médiában, és a tévéket, újságokat keményen elszámoltatnák arról, hogy kinek a hirdetéseit hozták le.

Visszahozná a kampánycsendet két fideszes képviselő, aki kedden este egy időben nyújtott be egymástól függetlenül módosító javaslatokat a választási eljárásról szóló törvényhez. Puskás Imre azt kezdeményezi, hogy a választás napjától ne lehessen politikai médiakampányt folytatni, míg Vas Imre a voksolást megelőző 48 órában tiltaná a politikai reklámok közzétételét a közszolgálati adókban. Vas azt is szorgalmazza, hogy az eredetileg javasolt kétszáz helyett ötszáz választópolgár ajánlása legyen a jelöltállítás feltétele.

A kormánypárti képviselők indítványaiban közös, hogy a jelenlegi hatvanról ötven napra csökkentenék a kampányidőszakot, amit a kampányköltségek mérséklésével indokolnak. A politikusok szerint az is jelentősen csökkentené a jelöltek és a jelölő szervezetek kiadásait, ha az országos médiumok közül kizárólag a közszolgálatiakon lehetne politikai reklámot közzétenni, méghozzá ingyenesen. Javaslatuk szerint a közmédiumokban kizárólag az országos listával rendelkező szervezetek jelenhetnének meg. A reklámok időtartalmáról és számáról a Nemzeti Választási Bizottság dönthetne, Vas Imre szerint úgy, hogy az erre a célra felhasználható reklámidő összesen ne haladja meg a tíz órát.

Puskás Imre a helyi és körzeti médiaszolgáltatóknak is lehetővé tenné, hogy - akár ellenszolgáltatásért cserében - népszerűsítsék a vételkörzetükben induló jelölteket vagy jelölőszervezeteket, ezzel szemben Vas Imre a kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan ezen médiumoknak is megtiltaná a politikai reklámokat, sőt a mozikba sem engedné be a kampányt. A képviselők közös kezdeményezése, hogy a nyomtatott sajtóorgánumok vetessék nyilvántartásba és tegyék közzé hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét a választás kitűzését követő öt munkanapon belül. Puskás Imre és Vas Imre előterjesztése azonban ezen a ponton is különbözik, hiszen míg előbbi a Nemzeti Választási Irodát, addig utóbbi képviselő az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelöli ki erre a feladatra. A lapok ezután csak ezen árjegyzék alapján jeleníthetnék meg politikai reklámjaikat.

Azt is előírnák, hogy a sajtóorgánumoknak a választást követő 15 napon belül be kell számolniuk arról, mely jelöltek és jelölő szervezetek reklámjait tették közzé, kinek a megrendelésére és mekkora ellenérték fejében. Az így kapott információkat szintén közzé kell tenni a kijelölt szervezet honlapján. Törvényben rögzítenék továbbá, hogy a médiaszolgáltató nem felel a politikai reklám tartalmáért, törvényes igénylés esetén pedig mérlegelés nélkül köteles közzétenni azokat.

A fideszes politikusok javaslata ugyanakkor nem szabna határt a többi kampányeszköz használatának, így az eddigi gyakorlattól eltérően a következő parlamenti választás ideje alatt is megengednék a többi kampányeszköz, vagyis a plakátok, szórólapok alkalmazását, valamint a politikai gyűlések szervezését és a választópolgárok közvetlen megkeresését. Utóbbival összefüggésben azonban bevezetnék, hogy például a telefonos, elektronikus vagy szórólapok útján folytatott közvetlen politikai kampányt kizárólag a választópolgár hozzájárulásával lehessen folytatni, a választásokat megelőző hat napban pedig megtiltanák a közvélemény-kutatóknak, hogy nyilvánosságra hozzák a választásokkal kapcsolatos felméréseik eredményét.

Az előterjesztők újítása mindemellett az is, hogy a választási bizottság akár bírságot is kiszabhasson a médiaszolgáltatókra a kampányszabályok megsértése miatt. Azonban itt is eltérés van a két javaslatban. Puskás Imre ugyanis azt kezdeményezi, hogy a bírság legmagasabb összege a minimálbér százszorosa legyen az országos médiumoknak, míg a helyi esetekben csak ennek húszszorosa. Vas Imre ezzel szemben egységesen a legkisebb munkabér ötvenszeresében állapítaná meg a bírságplafont.

Vas Imre a kampányt érintő módosító javaslatai mellett az is kezdeményezi, hogy a jelenleg javasolt kétszázról ötszázra emelkedjen a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma. Ezt azzal indokolja, hogy a törvényjavaslaton végrehajtott eddigi változtatások után már nemcsak a választásra feliratkozottak, hanem valamennyi választó ajánlást tehet.