Miért utálta Amerikát a Gangnam Style rappere?

Psy, Gangnam Style
Vágólapra másolva!
Psy 2004-ben amerikai katonák meggyilkolásáról rappelt. Bocsánatot kért, fellépett Obama előtt. Mi magyarázza a durva szavakat?
Vágólapra másolva!

Az amerikai katonákat gyilkoló Psy és Obama

A múlt héten került elő és járta be az amerikai sajtót a Gangnam Style-lal immár YouTube-rekordot döntő, az egymilliárd megtekintés felé haladó Psy egy száma - pontosabban a N.E.X.T. nevű dél-koreai metálzenekar Dear American című számának 2004-es koncertfelvétele, amelyben Psy is megszólal. Az itt meghallgatható szám rapbetétjében a Washington Post fordítása szerint a következő hangzik el: "Öld meg a jenkiket, akik iraki foglyokat kínoznak / Öld meg a jenkiket, akik parancsot adtak a kínzásokra / Öld meg a lányukat, anyjukat, anyósukat és apjukat / Öld meg őket mind, lassan és fájdalmasan". A felvétel az iraki háború ellen tiltakozó koncerten készült; hozzá kell tenni, hogy a számot magát a N.E.X.T. írta. A koncertet azután rendezték, hogy Irakban terroristák lefejeztek egy dél-koreai hittérítőt. A sajtóban annak is utánanéztek, hogy két évvel korábban egy fellépésén Psy szétverte egy amerikai tank nagyméretű modelljét. Erre azután került sor, hogy egy Dél-Koreában állomásozó amerikai tank meghibásodott és halálra gázolt két 14 éves kislányt.

Psy, vagyis Park Jae-sang töredelmesen bocsánatot kért. "Örökké sajnálni fogom, hogy fájdalmat okoztam ezekkel a szavakkal" - mondta. "Hálás vagyok azért, hogy a szólásszabadság megengedi, hogy elmondjam, amit gondolok, de a nyolc évvel ezelőtti eset óta megtanultam, hogy vannak határai az elfogadható fogalmazásnak." Nem önmaga mentegetéseként, hanem magyarázatként mondta, hogy "az egész ország nagyon felbolydult akkoriban, és úgy éreztem, hogy az a dolgom, hogy kifejezzem ezeket az érzéseket. De azok a szavak, amikkel ezt tettem, nem voltak helyesek". A Washington Postnak úgy fogalmazott, hogy még azt sem bánná, ha az előkerült felvételek miatt romba dőlne ígéretes amerikai karrierje. "Ennél fontosabb az, hogy mint ember nagyon, nagyon sajnálom, amit tettem." Reméli, hogy Amerika megbocsát neki. Hiszen a zenéjének nincs is más célja, csak az, hogy mosolyt csaljon az emberek arcára; "a zene, ez az univerzális nyelv összehozza az emberiséget" - fogalmazott, és ezért reménykedik a bocsánatban.

A botrányt tovább színezte az, hogy Psy is fellépett Washingtonban a Children's National Medical Centernek pénzt gyűjtő jótékonysági koncerten, amelyet több évtizede hagyományosan megtekint az amerikai elnök és családja. Barack Obama szóvivője annyit mondott, hogy a Fehér Háznak nem volt beleszólása abba, hogy kik lépnek fel (Psy mellett Diana Ross, Demi Lovato, Chris Mann és az American Idol-győztes Scotty McCreery énekelt). Az elnök a koncert után elmondott rövid beszédében nem tért ki a Psy körüli botrányra, bár vele is - mint az összes fellépővel - kezet fogott.

A dél-koreai Amerika-ellenesség háttere

A tényleg durva szövegek által okozott felháborodáson túl a sajtóban megjelentek olyan cikkek is, amelyek szerint érdemes azért elgondolkodni azon, hogy mi volt az oka mindennek. Volt olyan írás, amely csak úgy általában a világban tapasztalható Amerika-ellenes érzelmeket magyarázta az ország bűnlajstromának sorolásával; az esettel alaposan foglalkozó Washington Post viszont igen érdekes cikket közölt a dél-koreai amerika-ellenesség okairól. Egyrészt érdemes megnézni a tiltakozásokat kiváltó eseményeket. 2012-ben egy meghibásodott tank gázolt halálra két 14 éves kislányt - majd az amerikai hadsereg a balesetet "katonai akcióvá" nyilvánította, így saját hadbírósága ítélkezett: felmentette a tank vezetőjét és parancsnokát. Az eset több hónapon keresztül zajló tiltakozásokhoz vezetett. 2004-ben pedig iraki terroristák ejtettek foglyul egy dél-koreai keresztény hittérítőt. Miután nem teljesítették követeléseiket, vagyis nem vonták ki a dél-koreai sereget Irakból, lefejezték őt és ezt videóra vették. A tiltakozások eleinte a terroristák ellen irányultak, de hamar megjelentek olyan hangok, hogy azok is felelősek, akik miatt Dél-Korea a célkeresztbe került.

A lap tágabb kulturális okokat is felsorol. Dél-Koreában a nemzeti érzés jelentősen megerősödött az elmúlt évtizedekben. Miután 1987-ben véget ért a katonai diktatúra, szinte természetes volt, hogy ez az érzelem legalább részben az országban állomásozó amerikai hadsereg ellen fordul. A katonák jól látható jelenléte sértheti a nemzeti büszkeséget, sokaknak azt sugallhatja, hogy Dél-Korea nem képes megvédeni magát, külső segítségre szorul - nem igazán önálló állam. Ehhez hozzájött az 1998-tól 2008-ig tartó politika, amelynek keretében Dél-Korea igyekezett közeledni Északhoz, vagy legalábbis csökkenteni a szembenállást. Ennek része volt az, hogy vezető politikusok gyakran kritizálták az Egyesült Államokat, egyfajta Észak-Korea felé gyakorolt retorikai gesztusként.

Mindez ahhoz vezetett, hogy a kétezres évek elején a felmérések szerint a dél-koerai fiatalok háromnegyede utálta vagy legalábbis nem szerette Amerikát, és úgy érezte, hogy a nagyhatalom egyszerű gyalognak használja hazájukat világpolitikai játszmáiban. Mindez természetesen nem menti Psy akkori durva szavait, viszont segít kontextusba helyezni őket.