Az E-Star BUX indexből való kikerülése után többekben felmerülhet a kérdés, mely vállalatok részvényei nyerhetnének felvételt a benchmarkba az alternatív energiaszolgáltató helyére. A kérdés már csak azért is aktuális lehet, mert a BÉT napokkal ezelőtt módosította a BUX indexbe való bekerülés szabályait, mivel az utóbbi időszakban egyre kevesebb papír tudta maradéktalanul teljesíteni a tőzsde által támasztott kritériumokat.
Korábban a Budapesti Értéktőzsde határozata alapján hét feltételből ötnek kellett megfelelni, hogy egy részvénysorozat bekerülhessen a hazai benchmarkba, a módosított szabályok szerint viszont most az alábbi öt feltételből elég háromnak:
1. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) minimum 95 százaléka.
2. A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának legalább fél százaléka.
3. Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon * közkézhányad) meghaladja az 5 milliárd Ft-t.
4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma(db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel.
5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel.
Ezeket a feltételeket évente kétszer, március és szeptember elején vizsgálja felül a BÉT bizottsága, és ha valamelyik részvénysorozat egymás utáni két felülvizsgálat során nem teljesít legalább 3 kritériumot, akkor kikerül a BUX kosarából. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy ha december 21-én lett volna egy BUX felülvizsgálat, melyik papír került volna bele a BUX indexbe a pillanatnyi állapot alapján.
Az alábbi 12 vállalatra vizsgáljuk, hogy melyik felel meg (vagy nem) a fenti feltételeknek a 2012.június 21. és 2012.december 21. közötti időszak adatai alapján: Állami Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, PannErgy, Rába, TVK, Zwack, Synergon, Estmédia, Danubius, Masterplast, Graphisoft Park. A hazai nagy és közepes papírok esetében feltételezzük, hogy automatikusan átmennének a rostán.
Lássuk, ki teljesíti a kritériumokat
1. Az első feltétel azt vizsgálja, hogy az utolsó félév 127 kereskedési napjának minimum 95 százalékán, tehát 120 nap történt-e üzletkötés az adott részvénysorozatra. Az alábbi ábrán jól látható, hogy 12-ből 4 vállalat részvényeire kevesebb, mint a szükséges 120 napon született kötés. Ezen papírok közé tartozik a Danubius, a TVK, a Graphisoft Park és a Masterplast.
A többi papír viszont teljesíti a limitet, jól látható viszont, hogy a Zwack és az Állami Nyomda éppen csak eleget tud tenni ennek a feltételnek.
2. Az egyes vállalatok esetében a legutóbbi gyorsjelentésben lévő harmadik negyedéves saját tőke értékét vettük alapul, amit a piac teljes saját tőkéjéhez viszonyítottunk.
Az alábbi ábrán látható, hogy csak a Danubius és a TVK felel meg ennek a kitételnek, valamint a Masterplast és a GsPark éppen csak alatta van a fél százalékos küszöbnek. A többi társaság elég messze található a kritérium aljától.
3. A harmadik feltétel vizsgálata során is számos cég a meghatározott limit alatt található. A 12 vállalat közül csak a CIG Pannóniának, az Appeninn-nek, a PannErgy-nek, a Danubiusnak és a Graphisoft Parknak haladja meg a közkézhányaddal korrgiált kapitalizációja az 5 milliárd forintot a december 21-ei adatok alapján.
A maradék 7 vállalat alatta van az 5 milliárd forintos küszöbnek, bár a Zwack "csupán" fél milliárd forinttal marad el tőle.
4. A negyedik feltétel vizsgálatánál 2012. június 1. és november 30. közötti időszak adataival számoltunk, mivel december 21-én még nem hozták nyilvánosságra az aktuális kötésszámokat.
A negyedik feltétel két lehetőségéből az elsőnek az eredménye látható az alábbi diagrammon. Ezen sorba állítottuk a vállalatok részvényeit, és megvizsgáltuk, hogy 2012. június 1-től 2012. november 30-ig terjedő időszakban a kötésszámuk elérte-e az 5000 darabot. Így csak ezt vizsgálva csupán 3 társaság, az Appeninn, az Estmédia és a CIG Pannónia teljesíti ezt a feltételt. A Masterplast, a Graphisoft Park, a TVK és a Danubius is igencsak messze található ettől a limittől.
Azonban a BÉT határozata itt azzal a könnyítéssel él, hogy amelyik részvénysorozat nem megy át ezen a rostán, lehetősége van csak annak megfelelni, hogy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első húszban.
Itt azt feltételezzük, hogy kötésszám alapján a vizsgált tizenkét vállalaton kívül csak az alábbi hat szerepel még a rangsor elején: MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis, FHB. Ezen számításaink alapján a negyedik feltételnek mindegyik társaság megfelel.
5. Az utolsó kritériumnál szintén a június 1. és november 30. közötti időszak adataival számoltunk. Az eredmény ebben az esetben igencsak lehangoló, ugyanis a feltétel első felét egyik társaság sem tudja teljesíteni. A 12 vállalat közül 3,2 milliárd forintos forgalmával kiemelkedő Appeninn is messze elmarad az 5 milliárd forintos határtól. A zuhanó forgalom nemcsak a vizsgált társaságok esetében igaz, a BÉT-en évek óta megfigyelhető az aktivitás folyamatos csökkenése.
Ebben a feltételben is könnyítéssel él a BÉT, hiszen amelyik részvénysorozat itt sem teljesíti a limitet, a határozat megengedi, hogy részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első tizenötben.
Ezután mindjárt más a helyzet, ugyanis a feltételezésünk szerint az első hat helyet elfoglaló MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, Egis és FHB után a maradék kilenc helyre a vizsgált társaságok legtöbbje be tud kerülni. Egyedül a Masterplast, a TVK és a Graphisoft Park marad ki az első 15 társaság rangsorából. Így rajtuk kívül a többiek teljesítik ezt a feltételt.
Lássuk az eredményeket
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az eredményeket a könnyebb átláthatóság kedvéért, melyben azt tüntettük fel, hogy a vizsgált vállalatok megfelelnek-e az egyes kritériumoknak, és ha igen, összesen mennyit teljesítenek belőlük. Ezek alapján legalább három kritériumnak az alábbi vállalatok felelnek meg: Állami Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Danubius, Estmédia, Pannergy, Rába, Synergon, Zwack.
Tehát a BUX kosarában már bennlévő Appeninn, CIG Pannónia, Estmédia, Pannergy és Synergon kvintettnek számításaink szerint egyelőre nem kell attól tartania, hogy a közeljövőben kikerülnek az indexből.
Ha most történne a felülvizsgálat, az Állami Nyomda, a Danubius, a Rába és a Zwack teljesíthetnék a kritériumokat, és felvételt nyerhetnének a BUX-ba.
Ezzel szemben a Graphisoft Parknak, a Masterplastnak és a TVK-nak még a könnyített feltételek mellett is várnia kell az indexbe való bekerülésre. A Masterplast egyelőre igencsak messze jár a minimálisan előírt 3 feltétel teljesítésétől, és a BÉT könnyítése nélkül egyetlen egy pontnak sem felelne meg. A Graphisoft Parknak és a TVK-nak már csak egy pontnak kéne megfelelniük, amire még akár esélyük is lehet a közeljövőben, tekintve, hogy az ingatlanipari cég saját tőkéje nem sokkal marad el a második feltételben előírt fél százalékos küszöbtől, míg a vegyikombinát részvényeire nem sokkal a 120 napos limit alatt történt üzletkötés.
Miért előnyös bekerülni a BUX-kosarába?
Az indexbe való bekerülés óriási lökést adhatna a most felsorolt BUX index esélyeseknek, hiszen ezek között jelenleg sok papír szinte teljesen kiesik a nagyobb szereplők látómezőjéből. A fokozottabb figyelem mellett a papírok piacára az indexkövető alapok felől akár közvetlen kereslet is érkezhetne, ami szintén sokat tudna lendíteni azok megítélésén és árfolyamán is egyben.
A BUX indexbe való bekerülés persze nem automatikusan jár egyfajta többlet kereslettel. A papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja ezektől a részvényektől, így a BUX indexbe való bekerülés önnmagában nem feltétlenül ad okot a hurráoptimizmusra. A befektetési döntések meghozatalakor ugyanis a piaci szereplők továbbra is a vállalati fundamentumok alapján mondják ki a döntő szót.