Elpattant egy húr az olaj piacán

Az egyiptomi feszültségek eszkalálódása kellett ahhoz, hogy magyar idő szerint kedd estére/szerda hajnalra a 102 dolláros szintig emelkedjen az amerikai típusú WTI kőolaj árfolyama illetve 105 dollár fölé kerüljön a Brent ára. Emellett csak "olaj volt a tűzre", hogy az Egyesült Államokban a vártnál jobban csökkentek a kőolaj és benzin készletek. A magyar fogyasztókra nézve a benzin árfolyamának emelkedésén keresztül lehet érezhető hatása a folyamatoknak.

Az amerikai típusú WTI kőolaj határidős árfolyama 102 dolláros szintig emelkedett, míg az északi-tengeri Brent a 105 dolláros szintet tudta maga mögött. Tegnap írtunk róla, hogy a két kőolajfajta árkülönbözete két és fél éve nem látott alacsony szintre esett a hét elején, melynek hátterében szakértők szerint az Egyesült Államok kőolajvezeték rendszerének fejlődése állhat. A differencia szűkülése tehát elsősorban kereslet-kínálati okokkal magyarázható, de már korábban is kiemeltük, hogy az utóbbi napok jelentős olajár emelkedése vélhetően inkább az egyiptomi tüntetésekkel hozható összefüggésbe.

Jelen pillanatban a helyzet úgy áll, hogy a WTI árfolyama megint csak nagyobb mértékben emelkedett, mint a Brent, így a differencia tovább csökkent és már 4 dollár alatt van a különbség.

Epattant a húr Egyiptomban

A helyzet Egyiptomban tovább fokozódott, miután az egyiptomi elnök, Mohammed Morsi elutasította az ellenzék azon követelését, hogy távozzon posztjáról. Morsi késő este nyíltan beszélt arról az állami televízió élő műsorában, hogy demokratikus választások útján került hatalomra és szándékában áll a demokratikus választások és az alkotmány törvényességét megvédeni A helyzet drasztikusságát jelzi, hogy Morsi szó szerint úgy fogalmazott, hogy "élete árán" fogja védelmezni az elnöki hivatal törvényességét.

Morsi a katonaság hétfőn adott 48 órás ultimátumának sem tett ezidáig eleget és a hatáidő hamarosan lejár. A heves tüntetések miatt a katonaság arra szólította fel az ország vezetőit, hogy jussanak konszenzusra és rendezzék a kialakult belpolitikai válságot a 48 órás határidő lejárta előtt. Erre tehát nem valószínű hogy sor fog kerülni, így amennyiben a hadsereg tartja a szavát, ezután saját belátása szerint fog cselekedni a helyzet rendezése érdekében.

Továbbra is milliók vannak az utcákon és az ország első demokratikus úton megválasztott elnökének lemondását követelik. Morsi több minisztere is lemondott már a kialakult bizonytalanságok okán, és ilyen körülmények között elég nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi elnök hosszabb távon képes lesz a helyzet fenntartására. Az egyiptomi történések pedig az olajpiacra is hatást gyakorolnak, ha nem is közvetlen, de közvetett módon.

Hogyan hat a kialakult helyzet az olaj piacán?

Egyiptom nem közvetlenül, hanem inkább közvetett módon fejthet ki jelentősebb hatást a kőolaj piacán. Az ország nem exportál számottevő mennyiségű olajat, a világ legnagyobb kőolajtermelőinek rangsorában csupán a huszonhatodik helyen áll az ország, így a világpiaci kereslet-kínálati viszonyokra nincs jelentős hatásuk az egyiptomi zavargásoknak.

Ami sokkal fontosabb, hogy a hasonló események könnyen tovább terjedhetnek és az amúgy sem a béke szigeteként ismert arab világban a tovaterjedő tüntetések és felkelések növelhetik a régió geopolitikai kockázatát.

Szíriában már amúgy is polgárháborús helyzet van, de a Közel-Keleten elég egy szikra, és további országokban is felszínre törhetnek a feszültségek (elég csak a korábbi Arab tavaszra gondolni). Itt egy tömbben egymás hegyén-hátán vannak jelentős olajkitermelő országok, így a helyzet eszkalálódása továbbra is az olaj árfolyamának emelkedése irányába hatna.

Az egyiptomi eseményeknek közvetlen hatásuk is van az olajpiacra, ugyanis a Szuezi csatornán becslések szerint 2,2 millió hordó kőolajat szállítanak át nap mint nap, illetve az Egyiptomot átszelő SUMED vezeték is 1,7 millió hordó napi kapacitással bír. A folytatódó zavargások miatt elképzelhető, hogy a csatornán és a vezetéken keresztül leállhat a szállítás és bár alternatív útvonalak elképzelhetőek, vélhetően a helyzet fokozódása eleinte olajár emelkedést vonna maga után.

Az USA készletei is fogyóban vannak

Az egyiptomi helyzet fokozódása mellett volt egy másik oka is a tegnapi emelkedésnek, mégpedig az USÁ-ból érkező készletadatok, melyeket az American Petroluem Institute tett közzé. Az előző héten 9 millió hordóval csökkentek az Egyesült Államok kőolaj készletei, miközben az elemzők ennek egyharmadára, 3 millió hordóra számítottak. Emellett a benzin készletek is csökkentek annak ellenére, hogy az elemzők a készletek növekedését várták.

Az amerikai adatok ma is a figyelem középpontjában maradhatnak, ugyanis a befektetők által sokkal nagyobb figyelemmel kísért, az amerikai energia ügynökség (EIA) által publikált készletadatokat ma hozzák nyilvánosságra.

A WTI típusú kőolaj árfolyama legutóbb tavaly májusban volt hasonló szinteken, ami azt jelenti, hogy több mint egy éves csúcson jár már az árfolyam. A Brent árfolyama csak kisebb mértékben emelkedett, és ott távolabb vagyunk még az idei év elején látott 120 dolláros szinttől is (lásd egy későbbi ábrán).

A WTI típusú kőolaj árfolyama

A magyarok pénztárcája is bánhatja

A magyar fogyasztók pénztárcájára az olajár emelkedése negatívan hathat, ugyanis várhatóan a benzin ára követni fogja a fekete arany árának növekedését. Továbbá a dollár erősödése is a benzinár növelő tényezők közé sorolható, ezért elég valószínű, hogy a hazai kutakon a következő hetekben emelkedhet a benzin literenkénti ára.

USD/HUF árfolyam

Öröm az ürömben, hogy itthon a benzin ára azt az északi-tengeri Brent árfolyamot követi le, ami egyelőre még kevésbé drasztikusan emelkedett.