Ősszel csökkennek a törlesztőrészletek

Kevés konkrétum a devizahiteles-mentésről, de egyre egyértelműbb, hogy megint a bankok pénzéből akar jótékonykodni a kormány, ősztől törlesztőrészlet-csökkentést ígérnek. Folytatták esélytelennek tűnő függetlenségi harcukat a takarékszövetkezetek, nagyon keményen meccsel a Mol és a horvát kormány az INA miatt, politikai okokból fizeti vissza idő előtt az IMF-hitelt a kormány. Ez történt a héten a gazdaságban.

Továbbra is a devizahiteles-mentés volt a hazai gazdasági hírek fókuszában a héten, minden nap érkeztek az ügyben friss nyilatkozatok, kár, hogy ezek nem egyszer ellentmondtak egymásnak. Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mire készül a kormány, valószínűleg az illetékesen maguk sem látnak tisztán. Arra azonban több egyértelmű utalás is érkezett, hogy az államnak nincs pénze, s a bankok jobb, ha saját kútfőből előállnak valami komoly javaslattal. Ellenkező esetben ugyanis a kormány találja ki, milyen legyen a mentés, de azt is a bankok fogják fizetni.Úgy tűnik, a forintosítás majdnem biztos, bár épp pénteken nyilatkozott úgy a gazdasági miniszter, hogy ez akár részleges is lehet, illetve más lehetőségek is felmerültek.

A bankok részéről is megerősítették, hogy volt tárgyalás köztük és a kormány között, de hiába látszik úgy, hogy megint az ő kontójukra készül valami, egyedül a Raiffeisen két vezetője szólt be, hogy most már elég, mindennek van határa. Devizahiteles-mentés ügyben a legegyértelműbben talán Rogán Antal fogalmazott, aki azt mondta pénteken a Blikknek, hogy a törlesztőrészletek mindenképp csökkenni fognak, csak az a kérdés, hogy már novembertől, vagy később.

Kisebb csetepaté volt a héten az IMF-hitel végtörlesztése kapcsán. A pénzügyi szakértők már korábban valószínűsítették, hogy a kormány az idei finanszírozási tervet eleve úgy állította össze, hogy lehetősége legyen idő előtt megszabadulnia a 2008-ban felvett hiteltől. Ha az eredeti időpontban futtatták volna ki, már a következő kormány idejére jutott volna az utolsó részlet törlesztése, így semmi meglepő nincs abban, hogy Orbán Viktor politikai okokból előrehozatta a visszafizetést. Az állam kamatkiadásait az olcsó hitel drágábbra cserélése mintegy 13 milliárd forinttal dobja meg, ugyanakkor ennél vélhetően kisebb, de pontosan nem meghatározható mértékben olcsóbbá teszi a friss kibocsátásokat az, hogy az ország IMF-függetlennek tekinthető, nem szorul külső segítsége.

Harcban a Mol és a takarékok

A takarékszövetkezetek folytatták a héten függetlenségi harcukat, a kormány egy sebtiben összerántott látszategyeztetésen próbált előbbre jutni az államosítással.

Tart a kötélhúzás a Mol és a horvát állam között is INA-ügyben: egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a magyar cégtől szívesen megszabadulna a jelenlegi zágrábi politikai elit. A horvátok szerint a Mol az oka annak, hogy az INA nem működik eredményesebben, a Mol szerint meg a horvát állam akadékoskodása. A Mol még harcol, ennek részeként az is kiszivárgott, hogy ha kiszáll az INÁ-ból a magyar vállalat, esetleg oroszoknak adja el 49 százalékos tulajdonrészét.

Felszáll a Sólyom

Miközben újabb fitymáló szakértői vélekedések érkeztek, gőzerővel készül első gépe felszállására az új magyar légitársaság. Megvannak a Sólyom első európai útvonalai és sok mindent megrendeltek számítógépektől az ásványvízig. Annyi kiderült, hogy az év végéig 6-12 eurót adtak a finanszírozó arab befektetők, de hogy pontosan ki, arról nincs több hír. Pletykaszinten felmerült, hogy az Emirates légitársaság állhat a Sólyom mögött, de ezt ők cáfolták.

A héten 16 százalékról 22 százalékra nőtt a kamatadó, pontosabban 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás került a 16 százalékos teherre. A hazai alapkezelők azonban ügyesen megoldják, hogy ne maradjanak ehómentes konstrukciók nélkül a befektetők. Mivel azok a befektetési alapok, melyeknél a 80 százalékot eléri a forintos állampapírok aránya, a kezelők úgy alakítják át a portfóliókat, hogy minél több alap megfelelhessen e kritériumnak, sőt kifejezetten e céllal, a szükséges állampapíraránnyal hoznak létre új alapokat.

Hét év egy lakásért

Lényegében csak a közmunkaprogramnak köszönhetően, de legalább javul valamicskét a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon.

A statisztika pontosságával kapcsolatban szerencsére nem merülnek fel kételyek, nem úgy, mint Kínában, ahol elképesztő eltérések vannak és már szinte senki sem hisz a hivatalos adatoknak. Egy fájdalomcsillapító gyártója tanulhatta meg a héten, hogy a versenyhivatal rossz szemmel nézi, ha 5 perc alatti hatással reklámozza termékét, és az is kiderült, hogy egy átlagmagyarnak hét és fél évig kell güriznie ahhoz, hogy lakást tudjon venni. Ezzel a régióban nem is állunk annyira rosszul, de a dánok két évéhez képest bőven van mit fejlődnünk.