Gigászi pénzt öntenek Matolcsyék a gazdaságba

Meghosszabbítja Növekedési Hitelprogramját az MNB, melynek keretében egy 2000 milliárd forint (!) keretösszegű új programot indítanak - jelentette be Matolcsy György. A program akár 2 százalékkal is hozzájárulhat a magyar gazdasági növekedéshez a jegybankelnök szerint. A Növekedési Hitelprogram újabb részét 2014 végéig terjesztik ki, vagyis csak valamivel több mint egy év alatt hatalmas mennyiségű pénzt öntenek a gazdaságba. Inkább az lenne a meglepő, ha ennyi olcsó pénz sem tudna lökni egyet a gazdaságon. Félő viszont, hogy a rövid távú kellemes hatások után a józanodás nagy fejfájással járhat.

Mi történik?

Meghosszabbítja a hitelezést ösztönző Növekedési Hitelprogramjának (NHP) futamidejét azz MNB - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök ma délutáni sajtótájékoztatóján. Az új program keretében összesen maximum 2000 milliárd forintnyi hitel kerülhet majd kihelyezésre jövő év végéig. A program október elsejétől fog folytatódni, első körben egy 500 milliárd forintos keretösszeggel.Az új program 90 százaléka az új hitelek kihelyezésére szolgál.

A Bloomberg tudósítása szerint a meghosszabbított program paraméterei szinte teljes mértékben megegyeznek a júniusban indított eredeti programmal, tehát a kamatkülönbözet továbbra is maximum 2,5 százalék lehet: Ez azt jelenti, hogy a jegybank 0 százalékos kamat mellett nyújt forrást a bankoknak, akik ezt maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetik ki a kis- és középvállalkozásoknak.

Matolcsy sikeresnek ítélte meg a júniusban elindított programot, és a tekintélyes méretű kereslet miatt döntöttek annak meghosszabbítása mellett. A jegybankelnök szerint a program 2 százalékkal járulhat hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. A programnak ugyanakkor nincs közvetlen hatása az alapkamat alakulására.

A jegybankelnök ezen túl közölte, a hazai infláció rendkívül alacsony, ami kedvez a monetáris politikának, és megerősítette, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Továbbá az irányadó kamatlábra sem fogalmaztak meg egyértelmű célokat, tehát továbbra is bizonytalan, hogy a jegybank meddig vághatja az alapkamatot. A jegybank ugyanakkor még lát teret a kamatcsökkentések előtt, melyet az alacsony infláció is lehetővé tesz.

Az MNB jelenleg arra vár, hogy a kormány és a bankok végül milyen megállapodásra jutnak a devizahiteles-mentőcsomag kérdésében. Matolcsy elmondta, hogy a jegybank hajlandó forrást biztosítani a devizahitelek leváltásához, de csak a legszigorúbb szabályok betartása mellett, és a mentőcsomag nem veszélyeztetheti az inflációs cél teljesülését, a pénzügyi stabilitást és a növekedést. A jegybank ellenzi azt a megoldást, mely egyszerre zúdítaná az MNB-re a leváltásra váró devizahiteleket.

Mi történik?

A számok bár első ránézésre is soknak tűnnek, az MNB statisztikáiban elmerülve még megdöbbentőbb képet kapunk. Június végén a bankok nem pénzügyi vállalatoknak kihelyezett hitelei 6776 milliárd forintot tettek ki, vagyis egy év alatt ezt az összeget közel 30 százalékkal toldaná meg a jegybanki lépés. Akkor még inkább elképedhetünk, ha a forinthitelek 2930 milliárd forintos állományára tekintünk, hiszen a folyósítandó új hitelek (a hitelprogram 90 százaléka ilyen lesz) 60 százalékkal növelik meg ezt az állományt.

Ilyen tekintetben tehát nem meglepő, hogy a gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális hatás is jelentős lehet. Itt azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hitelprogram rövid és hosszú távú potenciális hatásait egymástól szétválasszuk. Rövid távon növekedést gerjeszt majd a sok hitel, azt illetően viszont bennünk nagyok a kételyek, hogy 1800 milliárd forintnyi új hitelt a kkv szektorban értelmesen el lehet költeni. Még ha ki is tudják nyomni az irdatlan mennyiségű pénzt, évek múlva a piaci alapon egyébként életképtelen projektek vagy vállalkozások nem teljesítése rakhat nagy terheket a bankrendszer vállára. Márpedig ilyen esetben a mostani lépés később a gazdasági folyamatokra is nyomást helyezhet, vagyis mint kockázat, muszáj számolni vele.

A 3,2 százalék körüli banki kamatmarzsok a lépés hatására szűkülni fognak, ennek ellenére valószínűleg minél többen azon lesznek majd, hogy ügyfeleiknek felkínálják az olcsóbb lehetőséget. Egyszerűen nem akarják majd elveszíteni őket, és úgy gondolhatják, hogy egyéb kiegészítő szolgáltatásokat kínálva még kereshetnek rajtuk egy kis többletet.

Az OTP szárnyal

Az OTP ma egész nap jelentősebb mértékű, 1 százalék feletti pluszban tartózkodik. Nehéz lenne eldönteni, hogy a kedvező nemzetközi hangulat, vagy a mai jegybanki bejelentés segíti-e az OTP-t. A bank nettó kamatmarzsa bár romolhat majd a bejelentéstől, a gazdasági növekedésben várható rövidtávú fellendülés kedvező hatást gyakorolhat.

Az OTP árfolyama (Ft)

Forrás: investor.hu

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az OTP elsősorban a lakosságra fókuszál, a mikro és kisvállalatoknak szánt hitelek az összes állománynak csupán a 4 százalékát, míg a közép- és nagyvállalati hitelek (amiből nem tudjuk, hogy mekkora a kkv-kra jutó rész) 25 százalékát teszik ki, tehát könnyen lehet, hogy nagyobbat nyer az egésszel a bank, mint amit elveszít a marzs szűkülésén.

Összességében egy olyan hitelprogramot egészít ki a jegybank, amit a bankok bevallása szerint is igen nagy vállalkozói érdeklődés övez. Így nézve örömmel fogadhatjuk a mai bejelentést, bár attól, hogy egy 425 milliárd forintos keretösszegű első keretet szépen ki tudtak hitelezni a bankok, még nem feltétlenül jelenti, hogy a nagyságrendekkel több 1800 milliárd forinttal is hasonló módon tudnak eljárni. A program megvalósítási kockázata mellett egyéb veszélyekre is figyelemmel kell lenni. Ilyen jelentős összeg kihitelezése szinte kötelezőszerűen vonhatja magával a rossz projektek finanszírozását és így a nem fizetés arányának növekedését a jövőben, ami később a bankrendszer egészére és a kezdetben biztosan jól húzó gazdaságra is nyomást helyezhet. Arról nem is beszélve, hogy a beruházások felpörgetése ilyen hitelboomon keresztül a most igen jól álló inflációs számokat is elkezdheti felfele nyomni.