Rezsicsökkentés utolsó vérig

Egyre kevesebb közműcég engedheti meg magának, hogy osztalékot fizessen a részvényeseinek, a nemzetgazdasági miniszter azonban éppen az osztalékok mértéke alapján állítja, hogy a szolgáltatók még egy harmadik rezsicsökkentést is elbírnának, annyi tartalékuk van. Tényleg dúskálnak-e a profitban a rezsit beszedő vállalatok, és ha igen, akkor miért mondják azt, hogy évek óta veszteségesek?

A parlament még csak hétfőn fogadta el a második, novembertől érvényes rezsicsökkentést, Varga Mihály azonban már azt fejtegette egy, a Népszabadságban megjelent hétvégi interjúban, hogy a 2014-es választások előtt el tud képzelni egy újabb, harmadik 10 százalékos csökkentést is. A nemzetgazdasági miniszter ezt arra alapozta, hogy a közműszolgáltató cégek tavasszal ugyanolyan osztalékokat fizettek a részvényeseiknek, mint korábban, azaz szerinte vannak még tartalékok a rendszerben. Varga szavai azt jelentik, hogy ha egy cégnek van arra pénze, hogy kifizesse a részvényeseit, akkor nem vágja földhöz a rezsicsökkentés – akár egymás után harmadszorra sem. Varga logikája azonban nem is egy helyen sántít.

A 2013-as osztalék alapja a 2012-es eredmény

A nemzetgazdasági miniszter által említett tavaszi osztalékokat a 2012-es eredményeikből fizették a közműcégek, az első rezsicsökkentés pedig csak 2013 januárjában lépett életbe. Szakértők szerint értelmezhetetlen, hogy a 2013-ban megváltozó szabályozásnak miért kellene látszódnia a tavalyi nyereség felhasználásánál.

Az Elmű-Émász vállalatcsoport is azt emelte ki az Origo megkeresésére küldött válaszában, hogy az idén kifizetett törzsrészvényenkénti 1700 forintos osztalék alapja a cég rezsicsökkentés előtti eredménye volt. Tavasszal, a kormány intézkedéseinek hatását látva, már a vállalat igazgatóságának több tagja is arról beszélt, hogy egy újabb rezsivágást nem bírnának ki, hiszen a különböző különadók miatt így is a tűréshatáron vannak.

Rezsicsökkentést hirdető óriásplakát Budapesten Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Az osztalék mindenképpen azt jelzi, hogy jó a buli?

De fizethet-e osztalékot egy cég, ha tűrésének határán van? Fizethet, bár nem ez a megszokott. Az osztalék általában egy vállalat nyereségének azon része, amelyet a közgyűlés döntése értelmében közvetlenül visszaosztanak a részvényeseknek, a birtokolt részvények értékének arányában. Amit azonban nem osztanak ki, az a cég eredménytartalékába kerül. Ha pedig jön egy rosszabb év, és a vállalat nem hoz nyereséget, a közgyűlés dönthet úgy, hogy ennek ellenére is fizet osztalékot, ennek forrása ilyenkor az eredménytartalék (azaz a vállalkozás előző években megtermelt, elraktározott nyeresége).

Ha tehát elég nagy az eredménytartalék, abból néhány évig még nyereség nélküli működés esetén is lehet osztalékot fizetni.

A közműcégek közül nem egy már most abból is – vagy csak abból – oszt, amit korábban tartalékolni tudott. Ez szúrhatja igazán a kormány szemét, hiszen az eredménytartalékot akár beruházásokra vagy hálózat-karbantartásra is fel lehetne használni osztalékfizetés helyett. (Persze nem direktben, hiszen az eredménytartalékból nem lehet közvetlenül beruházni, de a sok eredménytartalék növeli a saját vagyont, és fedezetet teremthet a fejlesztéseknek az eszközök oldalán.) A rezsicsökkentés után azonnal megjelentek a – nem is minden alap nélküli – jóslatok, hogy a kieső bevételeket a beruházásokon és a rendszerkarbantartáson fogják majd meg a cégek. Ennek lehetősége továbbra is fennáll, hiszen nem várható el egy piaci alapon működő vállalattól, hogy tartalékait egy nem megtérülő szisztéma fenntartásába ölje.

Nem jófejségből szolgáltatnak

Normális, piaci logika szerint ezzel nincs is semmi baj, hiszen ezek a szolgáltatók nem azért tevékenykednek Magyarországon, hogy emberbaráti szeretetből kiszolgálják a lakosságot, akár a nyereség minden reménye nélkül. A kormány és a cégek gyökeresen különböző gondolkodását jól szemlélteti Varga Mihály válasza, amelyet a Népszabadság újságírójának adott arra a kérdésre, hogy miért mossa össze a kormány a 2012-es eredményből fizetett osztalékot a rezsicsökkentéssel. A nemzetgazdasági miniszter erre azt mondta: a cégek már annak tudatában döntöttek az osztalékról, hogy volt egy tízszázalékos rezsicsökkentés januárban.

Ebben Vargának kétségtelenül igaza van, viszont míg ő azt várná a közműszolgáltatóktól, hogy a rezsicsökkentés hatásaival kalkulálva inkább tartalékolnak, a cégek részvényesei inkább az osztalékfizetés mellett döntenek, hiszen eleve azért vásároltak részvényt, hogy jövedelemhez jussanak. Egy konkrét példát nézve: az Elmű 2013 májusában döntött az osztalékfizetés mellett, részvényeik árfolyama ekkor esett (és azóta is az április végi szint alatt van). A részvényeseknek tehát azzal kellett szembenézniük, hogy papírjaik veszítenek az értékükből, egy esetleges eladással tehát nem tudnak érdemi nyereségre szert tenni a tőzsdén. Érthető, hogy inkább az osztalékfizetés mint biztos jövedelem mellett döntenek.

Az a törekvés tehát, hogy a közműcégek profitját, illetve a kifizetett osztalékokat minél erőteljesebben a nulla felé közelítse a kormány, tankönyvileg nehezen értelmezhető. A vállalat lényege, hogy nyereségre törekszik. A részvényesek is azért szállnak be egy cég finanszírozásába, mert profitot remélnek. "Nincs olyan, hogy profitmentes szolgáltatás. Ha állami kézben lenne egy szolgáltató, ami nem termel legalább annyi hozamot, mint amekkora kamatra hitelt vesz fel a folyamatosan deficites állam, akkor lényegében folyamatosan az adófizetők pénzéből menne a dolog, és ugyanott tartanánk" - magyarázza Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatóintézetének vezetője, volt energiaügyi szakállamtitkár.

Az osztalékfizetés már most sem általános

Az eredménytartalékok felhasználhatósága ellenére már most sem általános az osztalékfizetés a közműcégeknél. A Tigáz szóvivője például azt mondta az Origónak, hogy a cég évek óta nem fizetett osztalékot a részvényeseknek. Az egyetemes szolgáltatás hosszú évek óta veszteséges, sőt az elmúlt két évben a Tigáz veszteségei jelentősen nőttek.

A cég Varga nyilatkozatára nem akart reagálni, de mint írták, feltételezik, hogy a kormány ki fogja fejteni, mit ért azon, hogy lát még tartalékokat a rendszerben.

Rövid gyűjtésünk alapján úgy tűnik, hogy míg a villamosenergia-ágazatban többnyire fenntartják az osztalékszinteket, a lakossági szolgáltatást is végző gázcégeknél – a hamarosan állami kézbe kerülő Főgáz kivételével – már évek óta nem divat az osztalékfizetés.

Osztalék (millió Ft)	2012	2013
E.On Energiaszolgáltató	1600	0
Főgáz	8230	7052
Elmű	10326	10326
Émász	4271	4271
GDF Suez	11700	0
EDF Démász	6950	7470
Tigáz	0	0

A kormány csak a szegmens harmadát gyepálja

Mindenképp megjegyzendő, hogy amikor Varga Mihály szinten tartott osztalékokról, illetve rezsicsökkentésről beszél, akkor csak az energiaágazat egy kis részéről van szó. A rezsicsökkentés ugyanis a lakossági, közintézményi, mikrovállalkozási, azaz az úgynevezett egyetemes szolgáltatást nyújtó cégeket érinti, vagyis körülbelül a piac egyharmadát.

Érdekes, hogy míg a rezsicsökkentéssel megszorított cégek osztalékkifizetése összességében csökkent az utóbbi évben, az energiapiac többi részén meredeken felfelé szaladt ez az összeg. Ha tulajdonosi háttér szerint bontjuk meg a szektort, akkor pedig az látszik, hogy a hazai tulajdonosok osztalékkivétele ugrott meg az elmúlt évben, míg a külföldieké visszaesett.