Minden vállalati életszakaszban más jelent veszélyt

Vágólapra másolva!
Egy ma Magyarországon megalakuló vállalat átlagosan 8, legfeljebb 10 évig fog működni, pedig egy százalékuk sincs, amelyet 1990 előtt hoztak volna létre. Bár a cégek életkori sajátosságai jól kirajzolódnak, kevés vezető készül fel tudatosan arra, melyik milyen veszélyt hordoz.
Vágólapra másolva!

Az Opten szerint legfeljebb 8-9 évig érdemes számolni egy frissen bejegyzett céggel, a Bisnode ezt tetézi azzal, hogy jellemzően még a több mint 50 főt foglalkoztató társaságok sem érik meg a 14 évet, és összesen alig 4000 cég, a szektor 0,7 százaléka mondhatja el magáról, hogy a rendszerváltás előtt alakult meg. A hazai vállalatok átlagéletkora részben azért ilyen alacsony, mert a döntéshozók nem készülnek fel az egyes korszakokban természetes veszélyekre. A Reconcept ezeket a kockázatokat veszi sorra.

Cégalapítás: csekély pénzügyi kockázat

Pilhál Zsolt, a Reconcept ügyvezető partnere szerint a kezdet kezdetén a tulajdonos nem fektet túl sokat a cégbe, a megszűnés egyelőre nem reális veszély. Induláskor az üzleti modell felépítése a legsúlyosabb költség, meg kell szervezni az értékesítés folyamatát, a támogató kapacitást, az infrastruktúrát.

Növekedési fázis: elszabaduló költségek

Ha a vállalkozás beindult és növekedni kezd, egyre magasabbak a költségei. Itt a halmozódó, kifizetetlen számlák jelentenek veszélyt, amelyet egy előre átgondolt kockázatkezelési stratégiával lehet kiküszöbölni: a cégvezetőnek tudnia kell, mit kezd majd a késedelmes fizetésekkel. Például átmenetileg visszafoghatja a bevételt közvetlenül nem termelő kapacitásokat, ráér növelni később, az üzleti volumen tényleges bővülésével párhuzamosan.

Hitelfelvétel és beruházás: növekvő vízfej

Ha nagyobb a forgalom, nagyobb a szervezet, több bevételre van szükség a nullszaldóhoz. Nincs beruházás növekvő stressz és lélektani nyomás nélkül, a hitelfelvétellel pedig új szereplő, a bank jelenik meg a cég működésében. Ez kihat a cash-flow-ra, egyben további adminisztratív és kommunikációs feladatokat ró a cégre.

Gyors siker: mennyire tartós?

Mindig kérdés, hogy a növekedés vagy a kirobbanó, váratlan forgalomnövekedést jelentő siker meddig fenntartható, ezért a sikert talán még jobban kell elemezni, mint a kudarcot, véli a Reconcept ügyvezető partnere. „Óvatosnak kell maradni, mert a hirtelen megnövekedett bevételt be is kell szedni, és addig nem szabad az eredményre építkezni, vagyis tovább beruházni, osztalékot kivenni, amíg valamennyi költség, alvállalkozó, adó és adóelőleg nem lett kifizetve.”

Csökkenő eredmény: költségcsökkentés

A tartós csökkenés éppen olyan komoly veszélyfaktort jelent, mint amilyennek látszik: ebben a helyzetben nem szabad olyan költséget vállalni, amely 1–2 hónap alatt nem eredményez bevétel-növekedést. A vállalatvezetők gyakran nem mernek hozzányúlni tekintélyesebbnek számító szerződésekhez, pedig a tartós csökkenés az összes többi elé tolakodó szempont.

Stabilitás növekedés nélkül: több motivációt

Ha a cég stabil, de nem növekszik, szintén segítség lehet a szigorú költségkontroll, csak úgy, mint a kreatív ötletek, komoly elemzések, és a munkavállalók ösztökélése, bónuszrendszerekkel vagy akár üzletrésszel.

Piaci sokk

A jelenlegihez hasonló válságban természetesen minden felsorolt probléma akár egyszerre is jelentkezhet: a cégek egyszerre szenvednek a finanszírozás hiányától, a túl magas költségektől, vagy az eszközök túlzott lekötöttségétől a korábbi beruházások miatt. A megoldások sora is a felsorolt példák szerint adódik. Íme a Reconcept ötpontos javaslata:

  1. Folyamatos kontroll (de nem a döntések centralizálása)
  2. Az üzleti döntések folyamatos értékelése
  3. Belső tartalékok felépítése (pl. költségmegtakarításból)
  4. Benchmarking: a versenytársak folyamatos figyelése.
  5. Folyamatos innováció, az értékesítés megújítása