Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
1982: Az a legendás 10-1 gyógyítani tudott
1990: Az utolsó jugó csapat megmentette a vb-t
1994: Egy generáció bezzegvébéje lett
1998: Amikor Baggióból viszkireklám lett
Mint azóta is minden világ- és Európa-bajnokság előtt, 2002-ben is félretettem 10 ezer forintot, hogy majd azt felosztva végig fogadni tudok a Dél-Korea és Japán által közösen rendezett világbajnokság meccseire. Sportújságíróként egyébként is kötelező volt nézni minden találkozót, így legalább az érdektelenebbnek ígérkező összecsapásokon is volt miért izgulni.
Nem tartottam attól, hogy a nyitómeccsen máris tövig le fogom rágni a körmeimet, hiszen az előző világ- és Európa-bajnokság győztese, a vébé egyik legnagyobb esélyese, Franciaország a világbajnoki újonc Szenegállal játszott. A franciák győzelmére 1,5 volt a szorzó, az afrikai kiscsapatéra valahol 4-5 körül járt. Meg is lepődtem azon, hogy ilyen magasan oddsszal adják, hogy a címvédő sikerrel veszi az első akadályt. Annyira biztos voltam Djorkaeffék sikerében, hogy úgy döntöttem, felrakom az összes félretett pénzemet, nyerek kockáztatás nélkül 15 ezret, abból pedig elfogadgatok a vébé végéig, meccsenként 500-1000 forintokkal.
Franciaország: Barthez - Thuram, Desailly, Leboeuf, Lizarazu - Vieira, Petit, Djorkaeff - Wiltord, Trezeguet, Henry
Szenegál: Sylva - Daf, Diatta, A. Cissé, Coly - Fadiga, Diao, Pape Malick Diop, Moussa N'diaye - Pape Bouba Diop, Diouf
A szenegáli kezdőből mindenki a francia bajnokságban játszott, ennek ellenére, a neveken végignézve, magabiztosan dőltem hátra a fotelben. Fix 1-es. Kicsit bosszús is voltam, hogy nem hendikeppel tettem meg a franciák győzelmét, hogy legalább két góllal nyernek. Az első negyed óra végén Trezeguet lőtt egy kapufát – nem gond, sok van még hátra. Újabb negyed óra múlva azonban már nem voltam ilyen nyugodt, amikor egy villámgyors szenegáli kontra végén Bouba Diop a francia kapuba szerencsétlenkedte a labdát. Aztán persze hiába támadta végig a meccset a francia csapat, csak egy újabb kapufáig jutott, sőt, a szenegáliak is eltalálták egyszer a felső lécet, így a pénzemnek azonnal búcsút inthettem, és egy csapásra megutáltam a vébét.
Szenegál meglepetésgyőzelmével indult a vébé:
A második naptól kezdve persze őszintén kívántam, hogy még véletlenül se védjék meg a címüket a franciák. A nem létező francia vudubábu szurkálása olyannyira bejött, hogy az Uruguay elleni döntetlennel és a Dániától elszenvedett vereséggel Henryék már a csoportkörben búcsúztak, a csoportelső dánok mellett pedig a torna meglepetéscsapata, Szenegál ment tovább. Sovány vigasz.
Szorítottam ellenben az olaszoknak, Vieri duplájával sikerült is megverniük 2-0-ra Ecuadort, majd egy újabb Vieri-góllal hiába vezettek Horvátország ellen is, ott 2-1-re kikaptak, így a Mexikó elleni meccs döntött. A közép-amerikaiak mindkét első meccsüket megnyerték, és az olaszok elleni is vezettek, a 85. percben azonban jött Del Piero, és a bólintásával 1-1-re mentette a meccset.
A nyolcaddöntőben azonban más volt a forgatókönyv. Az ellenfél a hazai pályán fantasztikusan szereplő Dél-Korea volt, Guus Hiddink játékosai minden meccsen úgy mentek, mint a mérgezett egerek. Egy újabb Vieri-góllal megszerezték a vezetést az olaszok. A 88. percben már azt néztem, ki lehet az ellenfél az elődöntőbe jutásért, ám ekkor jött a jónevű Szeol Ki Hjeon, és az olasz védelem szerencsétlenkedését kihasználva egyenlített.
A hosszabbítás 105. percében Totti beforgatta a védőjét a 16-oson belül, majd a dél-koreai játékos belépője után elesett, a bíró pedig a sípjába fújt. Tizenegyes! Mégsem. Totti műesésért megkapta a második sárga lapját. Aztán jött a hidegzuhany, a 117. percben a valaha élt egyik legjobb hátvéd, Paolo Maldini mellől An Dzsung Hvan fejelt a kapuba, aki valószínűleg soha többé nem nyerne egyetlen párharcot sem az olaszok legendás védője ellen. A Totti-féle kiállítás a sokadik olyan ítélet volt, amit a hazaiaknak fújtak be a vébén, sokan nyíltan csalással vádolták meg a FIFA-t és a játékvezetőket, az olaszokat pedig az egész világbajnokság alatt számos bírói tévedés sújtotta. Nem adtak meg nekik három teljesen szabályos gólt - egyet a horvátok, egyet a mexikóiak, egyet pedig Dél-Korea ellen -. és volt két további meg nem adott góljuk, ami véleményesnek tűnt.
Az olaszok meg nem adott góljai:
A koreaiak arcátlan segítése a spanyolok elleni negyeddöntőben is folytatódott, a bíró két gólt nem adott meg Casillaséknak, a 0-0-ra végződött meccs után a hazaiak büntetőkkel jutottak tovább. Igaz, a koreaiak állítják, mindkét esetben a gól előtt sípolt már a játékvezető, a kapus azért nem mozdult rá. A rendes játékidőben Helguera találatát érvénytelenítették, majd Morientes fejesgólját sem adták meg, miután a beadásnál állítólag Joaquín kivezette a labdát. A koreaiak az elődöntőben kikaptak a németektől, majd a bronzmeccsen a törököktől is, így a negyedik helyen végeztek. Azóta sem kerültek a közelébe sem ennek az eredménynek...
Ezen felül is számos vitatható bírói ítélet színesítette a vébét, a Mexikó-Egyesült Államok (0-2) meccsen, 0-1-nél, Mexikó nem kapott meg egy kezezés utáni büntetőt, a Németország-Egyesült Államok (1-0) találkozón az amerikaiak reklamáltak hasonló okból, a Brazília-Belgium (2-0) találkozón pedig a belgák meg nem adott góljának indoka nem volt egyértelmű.
Az egyetlen vigasz, hogy gyerekkorom legnagyobb kedvence, Ronaldo nyolc találattal gólkirály lett, és a németek elleni döntőt a duplájával eldöntve világbajnoki címig vezette a Cafú, Roberto Carlos, Ronaldinho és Rivaldo fémjelezte Brazíliát. Még az ember szépérzékét erősen próbára tevő "hajkoronáját" is meg tudtam bocsátani minden idők legjobb és legkomplexebb csatárának. A mostani vébén a házigazda, és az egyik legnagyobb esélyes brazilok Horvátországgal kezdenek. A fogadásokra szánt pénzemet már félretettem.
