Hol van a Föld leghidegebb helye?

ISS, Endeavour űrrepülőgép, a légkör rétegei
Az ISS-ről készült fotónak nem az űrrepülőgép, hanem a légköri rétegek az igazi témája
Vágólapra másolva!
Az űrrepülőgép orra mutatja azt a vékony réteget, amelynek köszönhetően van élet a Földön. A nap képe lett a NASA csillagászati fotógyűjteményének egy korábbi felvétele a légkör rétegeiről.
Vágólapra másolva!

A fotó a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült még 2010. február 8-án, és most újra felelevenítette a NASA. Középpontban az Endeavour űrrepülőgép látható, ahogy utolsó előtti küldetése során megközelíti az ISS-t. A küldetés érdekessége az volt, hogy az Endeavour ekkor szállította az ISS-re a Cupola nevű, hét ablakkal szerelt modult, ahonnan kitűnően megfigyelhető a Föld, az űrállomáshoz közeledő járművek, valamint az ISS közel tizennyolc méteres robotkarja.

Az ISS-ről készült fotónak nem az űrrepülőgép, hanem a légköri rétegek az igazi témája. Nézze meg teljes felbontásban itt! Forrás: NASA

Bőven mínusz 100 fokos fagy

A felvétel tankönyvi egyszerűséggel mutatja be, hogyan rétegződik a Föld légköre. Az ISS-hez közelítő űrrepülőgép sziluettje mögött a mezoszféra látható kékes-feketés színben. Itt okoznak fényjelenségeket a bolygónkat elérő és lefékeződő kisebb kövek, porszemek (a meteorok), és ugyanitt csökkentik a visszatérő űreszközök sebességét.

A mezoszféra a felszíntől számított körülbelül 50-80 kilométeres magasság között terül el. Az oxigén, a nitrogén és a szén-dioxid aránya lényegében ugyanaz a levegőben, mint a felszínen, a légnyomás viszont 50 km-es magasságban már csak a tengerszinti nyomás 0,1 százaléka, és felszíntől tovább távolodva még inkább süllyed. A mezoszférában – a sztratoszférával ellentétben – ismét csökken a levegő hőmérséklete. A mínusz 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletekkel a réteget felülről határoló mezopauza a Föld természetes módon leghidegebb helye, mínusz 143 Celsius-fokot is mértek itt (a hőmérséklet a földrajzi szélességtől és évszaktól függ).

A legfontosabb védőréteg

A fehér légköri réteg a sztratoszféra, amely 10-17 kilométeres magasságtól 50 kilométeres magasságig terjed. A sztratoszféra alsó határán közlekednek az utasszállító repülőgépek, a katonai gépek maximális repülési magassága (35 km) is itt található.

Ahogy emelkedünk a sztratoszférában, úgy nő a hőmérséklet, mert itt található a földi életet védő ózonréteg, amely elnyeli a Nap ultraibolya sugárzásának túlnyomó részét (a gáznak a 15 és a 40 km-es magasság között a legnagyobb a koncentrációja). Mivel a melegebb rétegek helyezkednek el magasabban, nincs emelkedő légáramlás, de vízszintesen erőteljesen mozog a levegő.

Ahol az időjárás kialakul

A fotón narancssárga troposzféra a légkör legalsó rétege, amely a sarkvidékeken 10 km-es, a trópusokon 16-18 km-es magasságig terjed. Itt zajlik az időjárási jelenségek nagy része, például a nyáron gyakori zivatarfelhők legnagyobbjai is csak a sztratoszférát a troposzférától elválasztó tropopauzáig nyúlnak fel. A teljes vízkörforgás is itt megy végbe. A légkör tömegének 75-80 százaléka itt található.

A földi légkör a mezoszféra felett is folytatódik, a több ezer kilométerre terjedő termoszférával. Ez azonban gyakorlatilag már a világűr. Az űrállomás 400 km magasan kering, az űrturisták pedig 100 km magasra repülnek majd, ahol már fekete az égbolt, látszanak a csillagok és a Föld görbülete is.