Hogyan változhatnak a törlesztőrészletek?

Devizahitel forintosítása illusztráció

Az elmúlt hét meghatározó híre a devizaadósok számára a hitelek forintosításáról szóló első konkrét koncepció megjelenése volt. A részletek még nem kidolgozottak, számos nyitott kérdés van, de már most számszerűsíteni lehet, hogy az elhangzottak alapján kik járhatnak jól, és kik számára marad megoldatlan a hitelük jövője. A Bankmonitor számolt és elemzett.

Jövőre – az egyoldalú kamatemelés és árfolyamrés alkalmazásából származó összegek elszámolását követően – a devizahiteleket kötelező lesz forinthitelre cserélni. A bankok a meglévő ügyfeleik számára sem ajánlhatnak rosszabb kondíciókat, mint amit az újonnan a bankhoz érkező ügyfelek kapnak, derült ki Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatójának szavaiból. Kiemelten fontos tétel, hogy kedvezményes árfolyam alkalmazására még utalás sem történt, így a visszatérítést követően a piaci tényezők érvényesülnek majd a forintosításnál.

Bonyolult számítás

Pénzügyi végzettséggel nem rendelkezők számára viszonylag nehéz lehet követni, számszerűsíteni az újonnan érvénybe lépő szabályozások hatását. A megértést könnyítendő írásunkban egy „átlagos hitelfelvevő” (2007 januárjában 20 évre felvett, 7 millió forintos svájcifrank-hitel) példáján keresztül mutatjuk be a változások eredményeit. A forintosítást megelőzi az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatt visszajáró összegek elszámolása, így elsőként ennek hatását számszerűsítettük.

Mint az ábrán látható, a példánkban szereplő átlagos devizahiteles az eredeti 7 millió forintos hitelére 1 758 525 forint visszatérítést fog kapni, mely a fennálló hiteltartozását 19 százalékkal fogja csökkenteni. Ez kiegészül a hitel kamatának eredeti szintre történő visszaállításával, s így a visszatérítés után a havi törlesztőrészlet 29 százalékkal (99 ezer forintról 70 ezer forintra) csökken 2015 elején. Az eredetileg 7 millió forint összegben felvett hitel a visszatérítést követően is még 7 261 754 forint tartozást jelent, azaz továbbra is magasabb lesz az eredeti tartozásnál, hiszen az árfolyamgyengülés hatása az adóst terheli. Az árfolyamkockázatot azonban meg kívánja szüntetni a kormány, így jönni fog a hitelek forintosítása.

Verseny lesz?

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a kereskedelmi bankok által kínált forinthitelekkel válták majd ki a meglévő devizahiteleket. A bankok a meglévő ügyfeleiknek sem adhatnak rosszabb feltételekkel hitelt, mint az új ügyfeleknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok egymás között újra felosztják a lakossági hitelállomány döntő részét, melynek egyenes következménye, hogy versenyt fog szülni, és a verseny a jelenlegi rekordalacsony kamatokhoz képest is további kamatcsökkenést eredményezhet. Ha ugyanis egy bank rosszabb kamatszintet kínál, mint az átlag, akkor egy-két hónap leforgása alatt elveszítheti jó (azaz késedelem nélkül fizető adósokkal kötött) szerződéseinek döntő részét.

Csökken vagy nő a törlesztő?

Abból indultunk ki, hogy a hitel hátralévő futamideje nem nő a hitel forintosításával. Ezzel a havi törlesztőrészlet csökkenthető ugyan, mégsem áll érdekében sem az adósnak, sem a banknak.

Milyen kamatszintet érhetünk el a forintosításnál? A kérdés megválaszolásához három nagyobb csoportot kell elkülönítenünk.

1. A devizahitelüket időben törlesztők (az összes lakáscélú devizahitel 58 százaléka) megkaphatják a kedvező forinthiteleket.
2. A devizahitelük törlesztésével 30–60 napos késedelemben lévők (18 százalék) kritikus helyzetben vannak: vagy befizetik az elmaradásukat, és akkor jó hitelekhez jutnak, vagy rosszabb kondíciókkal szembesülnek.
3. A 90 napos késedelemben lévők (24 százalék): az ő hitelükért egyetlen bank sem fog versenyezni, sőt... Ők a legrosszabb helyzetben lévő csoport.

Számításainkban azt feltételeztük, hogy – mivel ilyen jellegű utalás nem hangzott el – nem alkalmaznak kedvezményes devizaárfolyamot a hitelek forintosításánál. A forinthitelek kamatai történelmi mélyponton vannak. A konkrétan elérhető kamatszintet főként két tényező határozza meg:

• a jövedelmünk nagysága (itt a számításainkban kétkeresős családdal számoltunk, ahol mindkét felnőtt átlagos, havi 150 ezer Ft nettó fizetéssel rendelkezik), illetve
• a hitel nagysága az ingatlanértékhez viszonyítva: a válság (2008) előtt átlagosan az ingatlanérték 75 százalékát finanszírozták hitelből az adósok. A visszatérítésekkel – mint fentebb láthattuk – nagyságrendileg a hitelfelvételkori szintre csökken vissza az átlagos adós tartozása, így visszatérnének a 75 százalékos szintre. Ennél a helyzet azonban kedvezőtlenebb, mert az ingatlanárak a 2007/2008-as szint alatt vannak. Azon kevesek, akik az ingatlan értékének kevesebb, mint 50 százalékig adósodtak el, 0,5–0,7 százalékponttal kedvezőbb kamatra számíthatnak.

Számításaink során a bankok által kínált kamatokból indultunk ki, egészen pontosan az országos jelenléttel bíró kereskedelmi bankok öt legjobb ajánlatának átlagával számoltunk. A bankok közötti verseny a koncentrált hitelátváltásnál (a piac bizonyos szempontú újrafelosztásánál) minden bizonnyal valamekkora kamatcsökkenéshez fog vezetni a jó adósok esetében, ennek mértéke azonban bizonytalan, így nem számoltunk vele.

További előnyök nélkül

A fentiek alapján megállapítható, hogy az „átlagos adós” a devizahitel forintosításával már nem fog további érdemi előnyt kapni: a törlesztőrészlete 1 százalékkal fog csökkeni a visszatérítés utáni szinthez képest, amely 29 százalékkal alacsonyabb, mint a 2014-es havi törlesztés. Az alacsonyabb hitelaránnyal rendelkezők 4-5 százalékos további csökkenésre számíthatnak, így a 2014-ben még 99 ezer forintos törlesztőrészlet 67-68 ezer forintra csökkenhet.

Ha kíváncsi, hogy milyen kamatszinten juthat ma hitelhez, töltse ki az űrlapot.

Nyitott kérdések

A jelenleg fizetési nehézséggel küzdő adósok többségének helyzetét nem fogja megoldani egy 30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészlet. Ők a csökkenés ellenére sem fogják tudni fizetni az eredetileg 52 ezer forintos havi törlesztésű, de a visszatérítés után is 70 ezer forint törlesztéssel járó hiteleket. Jelentős részüknél a körülmények megváltoztak, és vagy nincs munkájuk, vagy bérük lényegesen elmarad a válság előttitől.

A kormány ki kívánja vezetni a devizahiteleket, de a jelenleg 90 napos fizetési hátralékkal rendelkezők számára piaci alapon forinthitel nem adható. Számukra a bankok közötti piaci verseny nem jelent majd megoldást… Számukra mindenképpen valamilyen külső támogatásra szükség lesz, melynek formája elméleti síkon többféle is lehet.

Kiiktatott árfolyam-ingadozás

Amennyiben a forintosítás piaci árfolyamon kötelező lesz (a jelenlegi információk alapján ez a valószínűsíthető kimenet), akkor az egyet jelent azzal, hogy a konvertáláskor az adósok elszenvedik az árfolyamveszteséget (példánkban a 2007-es 156 forintos és a jelenlegi 257 forintos svájcifrank-árfolyam között). Mi történik akkor, ha a forintosítást követően egy-másfél évvel 200-220 forint körül lesz a svájci frank? Semmi, ez már nem fogja az akkor forinthitellel rendelkező adósokat érinteni, hiába lenne kedvező hatása. Az is igaz, hogy ennek a valószínűsége pillanatnyilag minimális, viszont az sem érinti majd az adósokat a konvertálást követően, ha 257-ről 300 forintra emelkedik a svájci frank ára.

Mit tegyenek a devizahitelesek?

• Fontos, hogy ne essen fizetési késedelembe, fizesse határidőre a törlesztőrészleteket, mert akkor kaphat majd kedvező forinthitelt a kiváltáshoz. Aki már késésben van a részletekkel, az próbálja meg rendezni a hátralékos összeget.
• A visszatérítések 2015 január–áprilisa között fognak lezajlani, nem érdemes most a bankunkat keresni, mert nem fogják tudni megmondani, hogy nekünk mennyi jár vissza. Mindenkit kiértesítenek majd.
• Végezetül: érdemes figyelni a híreket. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemi változások és fejlemények is napvilágot láthatnak a következő hónapokban.