A Ptk. legtöbb jogi újdonsága az öröklési jog területén jelent meg

dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke

Az új Polgári törvénykönyv a legtöbb jogi újdonság az öröklési jog területén hozta, változott többek között a túlélő házastárs örökölési joga, a köteles rész szabályozása, a végrendelet készítésének szabályai és az öröklés rendje is.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Tóth Ádám elöljáróban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a törvény csak az új polgári kódex hatálybalépés, 2014. március 15. után keletkezett jogesetekre írja elő az új Ptk. alkalmazását, a korábbiakra a régi törvény szabályai érvényesek.

Ismeretes, hazánkban 2014. március 15-től új polgári törvénykönyv lépett hatályba, melynek elsődleges célja az volt, hogy az elavulttá vált, közel 50 éves szabálygyűjteményt a társadalom jelenlegi viszonyaihoz igazítsa, optimalizálja és ezáltal erősítse a jogbiztonságot. Jelentős változások léptek életbe az öröklési jogot illetően is.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara kiemelten fontosnak tartja az állampolgárok tájékoztatását a törvénybe lépett változásokról – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.

Miként változik a túlélő házastárs öröklési joga?

A túlélő házastárs haszonélvezeti joga a korábbi gyakorlattal szemben, már nem terjed ki mindenre. Az özvegyet a lakott ingatlan, és az általa használt berendezési tárgyak, illetve egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből. Egy két gyermekes család esetén a fennmaradandó részen, ötven-ötven százalékban osztoznak az örökösök.

Ettől abban az esetben van lehetőség eltérni, amennyiben azt korábban végrendeletben szabályozták. A végrendelet elkészítésénél minden esetben érdemes azonban a köteles részt is számításba venni, a jövőbeni viták elkerülése érdekében.

Mit jelent és hogyan változott a köteles rész?

A köteles rész, az öröklésjog intézménye. Az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére.

A köteles rész az új törvény szerint, az örökség feléről harmadára csökken. Ennek megfelelően nagyobb részről lehet szabadon rendelkezni – mutatott rá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A kitagadási okok is bővültek, illetve fontos változás, hogy öröklési szerződés esetén, a köteles rész érvényesítésére két évig van lehetőség.

Dr. Tóth Ádám szerint a jövőben több szempontból is felértékelődik az előrelátás és a végrendelet szerepe. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha rendelkeznek végakarattal.

Mik a végrendelet készítésének új szabályai?

Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után a vagyonelosztás.

A végrendelet készítésnek, még nincs kialakult kultúrája Magyarországon. Tavaly a halálesetek alig tíz százalékában történt végrendelkezés, ami jóval kevesebb a több mint 30 százalékos európai átlagnál.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara

A korábbi szabályozástól eltérően, most már a házastársak közös végrendeletet is készíthetnek. A végrendeletet készítheti ügyvéd, közjegyzővel ellenjegyezhető, de jogi személy bevonása nélkül is elkészíthető.

Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet írásának szabályait, mely az új törvény szerint jelentősen leegyszerűsödött. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt jó helyen a keltezés. A keltezés helye most már például nem kötelező elem. Amennyiben bárki nincs tisztában ennek előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről – mondta el a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Miként tevődik össze az öröklés rendje?

Az új Ptk.-ban megjelent az öröklési közösség fogalma, mely az özvegy és az örökhagyó szülei között hoz létre örökösödési kapcsolatot. Leszármazó hiányában az örökhagyó szülei, és özvegye ötven-ötven százalékban örökölnek.

Ennek oka, hogy sokszor a szülök jelentősen támogatták gyermeküket, akinek korai halála megfoszthatja őket az „eltartójuktól”. Az új törvény kedvezően hat az idős szülőkre is. Az özvegy a lakás és annak berendezése mellett a hagyaték további vagyontárgyainak felét is megkapja, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleire száll.

Abban az esetben, ha csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között kerül elosztásra – ismertette végezetül dr. Tóth Ádám.