Ideje megszeretni a csúnya gyümölcsöt

A világméretű pazarlást már azzal is enyhítjük, ha kevésbé kényesen vásárolunk

A világon megtermelt élelmiszerek harmada landol a kukában. A kistermelők könnyebben boldogulnak a selejttel, de a piacoknak és az élelmiszerláncoknak is megoldást kell találniuk. Vannak jó példák, mint az élelmiszerosztás és tudatosító kampányok, de megoldhatják ezek az emberiség egyik legégetőbb problémáját?

A pazarlást már azzal is enyhítjük, ha kevésbé kényesen vásárolunk Forrás: AFP/Patricia De Melo Moreira

A kutya is szereti a pástétomot

Magyarországon is nehézséget okoz az el nem adott gyümölcsök és zöldségek sorsa. A kistermelőknél minimális hulladék keletkezik, azt pedig hasznosítani tudják. Kosztric László kistermelő vaddisznópástétomot készít, és kis piacokon adja el. A maradék a heti egy kilogrammot sem éri el. Konzervüvegben forgalmazza a terméket, ezért az egyik vásáron megmaradt pástétomot eladhatja a következőn. „Ha úgy látom, hogy valamit már végképp nem tudok eladni, azt még a lejárat előtt azoknak az ismerőseimnek ajándékozom, akik nagyon szeretik a pástétomaimat. De a háziállataim is szívesen fogyasztják a megmaradt terméket" – mondta az Üzletrésznek.

A zöldségeket és gyümölcsöket termesztő kisgazdáknak talán még könnyebb a dolguk. Sokféleképpen hasznosíthatják a felesleget: állataiknak adhatják, komposztot készíthetnek belőle, vagy feldolgozhatják. A zöldségeket és fűszernövényeket termesztő Zöld-tanya például a kálciumhiányos paradicsomokból finom paradicsomlevet készít. Az ilyen paradicsom foltos, ezért nem szívesen vásárolják az emberek, pedig ettől még egészséges és nagyon finom. A biogyümölcsleveket készítő Dán Anikó is mindent felhasznál. Kis mennységben termel, ezért a termés legfeljebb 5-10 százaléka marad meg. Pálinkát vagy lekvárt készít belőle.

Minél magasabban járunk a piramison, annál inkább környezetbarát megoldásról van szó, de annál ritkábbról is Forrás: Origo

Valakinek selejt, másnak érték

Nagy László Albert, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. műszaki vezérigazgatója szerint a piacoknak egyelőre kevés kapacitásuk van arra, hogy az élelmiszerveszteség-csökkentéssel foglalkozzanak. Igyekeznek figyelemmel követni és betartani az uniós elvárásokat, de itthon korlátozottabbak a lehetőségek, mint azokban az országokban, amelyek korábban csatlakoztak az Európai Unióhoz.

A nagy élelmiszerláncoknál is rengeteg hulladék keletkezik, ezért nekik muszáj stabil megoldást találni. A SPAR évente átlagosan 2000 tonna terméket ad át állatvédő szervezeteknek azért, hogy megelőzze a pazarlást. A termékek addig lehetnek kint a polcon, amíg a minőségmegőrzési ideje le nem jár. Ezután már csak állati eredetű takarmányozásra lehet felhasználni. Talán épp az visz közelebb a probléma megoldásához, hogy észrevegyük: ami egyeseknek selejt, másnak érték.

Rémisztő a helyzet

Egyre ijesztőbb adatok bizonyítják, hogy az egész világon probléma, hogyan kezeljük az élelmiszerhulladékot, és erre sürgősen megoldást kell találni. Az Európai Bizottság becslése szerint évente több mint 100 millió tonna élelmiszer vész kárba Európában, és 2020-ig akár a 126 millió tonnát is elérheti. Az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet: az élelmiszerek 30-40 százaléka landol a szemetesben, ez pedig körülbelül 60 millió tonna egy évben. Ezen az oldalon megnézheti, melyik ételtípusból ma mennyi hulladék: a gabonafélék 30, a tejtermékek 20, a zöldség és gyümölcs mintegy 45 százaléka.

Kinek jók a sztenderdek?

A Nagybani Piacok Világszövetsége (WUWM) kongresszusán az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és a Nagybani Piacok Világszövetsége partnerségi megállapodást írt alá a világ ételhulladékának csökkentése érdekében. A budapesti rendezvényen Keith Davis, a londoni Borough Market ügyvezetője elmondta, hogy ők jótékony célokra használják a hulladékot: minden szombaton, amikor vége a kereskedési hétnek, élelmiszert osztanak. Eleinte csak megmaradt péksüteményeket tudtak felajánlani, de most már egyre gyakrabban halat és húst is sikerül.

A brazil ABRACEN nevű szervezet 5000 szakember bevonásával osztályozási normákat alakított ki a különböző terményekre, és a jellemző hibákat is osztályokba sorolta. A sztenderdeknek hátrányuk is van: az Európai Unió számos szabályozást vezetett be, amelyek könnyítik és egységesítik a minőségellenőrzést, de több területre igaz, hogy a helyi termelés nem éri el a sztenderdet, így a szabályozás diszkvalifikálja a kistermelőket. Francesco Cera, a padovai MAAP vezetője szerint azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért csak a tökéletes áru felel meg nekünk, például a gyümölcsök és a zöldségek esetében. Ezt a hozzáállást tudatosító kampányokkal meg lehetne változtatni, mert csak megszokásról van szó.

Mint a csúnya lány a mesében. Rejtett értékei vannak Forrás: Photononstop/Eve Morcrette

Erre startupot is lehet építeni

Három amerikai vállalkozó nemrég indított startupot azzal az ötlettel, hogy csúnya gyümölcsöket és zöldségeket juttat el a fogyasztókhoz. Az Imperfecttől minden héten egy doboz gyümölcsöt és zöldséget lehet rendelni, 30-50 százalékkal olcsóbban, mint ahogy a boltokban kínálják. Mivel a szupermarketek nem vesznek át olyan termékeket, amelyeknek a mérete, a színe vagy az állaga nem felel meg az előírásoknak, ezek a termék szinte biztos, hogy a kukában landolnának.

Az Imperfect is arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ne csak a hibátlan árut vegyük meg. Egy gyümölcs vagy egy zöldség még lehet tápláló attól, hogy nem tökéletes a formája. A startup az alacsony áraktól és a házhoz szállítás kényelmétől várja a sikert. A kereskedőkkel közösen tudatosító kampányokat is terveznek, és a tesztüzem során 1000 fogyasztóhoz szeretnének elérni fél év alatt. Május elején közösségi finanszírozási kampányt is indítottak az Indiegogo-n, amellyel eddig 37 ezer dollárt, vagyis körülbelül 10 millió forintot gyűjtöttek.