Új közbeszerzési törvény: az ördög az előkészítésben rejlik (2. rész)

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési eljárások tekintetében kiemelkedő jelentősége van az eljárások előkészítésébe fektetett alapos munkának. Dr. Merics Lajos hangsúlyozta: a projektek megvalósítása során sokszor merül fel olyan akadály, amelyet gondos előkészítéssel el lehetett volna kerülni. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.

Az előkészítés első és egyik legfontosabb eleme a közbeszerzés becsült értékének meghatározása, amely alapján az alkalmazandó eljárásrend is kiválasztásra kerül. Azért van ennek különös jelentősége, mert ellentétben az uniós eljárásrend szabályaival az alacsonyabb értékhatárú nemzeti eljárásrendben alapvetően enyhébb szabályozással találkozunk.

Ez az ajánlatkérő részéről visszaélésre adhat lehetőséget – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A becsült értékkel kapcsolatos kérdések

A közbeszerzés becsült értékének meghatározása nem múlhat azon, hogy az ajánlatkérőnek mekkora összeg áll rendelkezésére. A becsült érték és az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet, bár a gyakorlatban gyakran megegyező összegek, mégis alapvetően különböző fogalmak.

A becsült érték egy, a piaci viszonyok figyelembevételével számított fiktív összeg, míg az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet egy ténylegesen létező pénzösszeg, amely nem feltétlenül tükrözi a piaci viszonyokat.

A reális felmérés azért is fontos, mert értelmetlen és gazdaságtalan a közbeszerzési eljárást megindítani, ha a piaci árnál lényegesen alacsonyabb forrás áll az ajánlatkérő rendelkezésére. Az ellenőrző szervek ezért fektetnek különösen nagy hangsúlyt a becsült érték számítási módszerének ellenőrzésére, gyakran már az eljárás kezdetén hiánypótlást rendelnek el az e téren feltárt hiányosságok orvoslása céljából.

Az új törvény a becsült érték meghatározását éppen ezért kiemelten kezeli, példálózó felsorolásban nyújtva segítséget az ajánlatkérőknek az erre vonatkozóan igénybe vehető eszközökről, ugyanakkor a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérők más megfelelő módszert alkalmazzanak - ismertette dr. Merics Lajos.

Hozzáférhető dokumentumok, megfelelő építési tervek

A gondos előkészítéshez kapcsolódóan feltétlenül említést érdemel az, a beszerzés tárgyára vonatkozó új rendelkezés is, amely szerint az ajánlatkérő köteles a több szakaszos közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentumokat (így például a műszaki leírást is) az eljárás megindításakor hozzáférhetővé tenni.

Ugyanezt a célt szolgálja továbbá az a rendelkezés is, melynek értelmében az építési beruházások műszaki előkészítése körében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az alapos előkészítés előnyei

A jogalkotó az ellenőrző szervek kötelező gyakorlatát is rögzíti az új közbeszerzési törvényben, és jogosan hívja fel a figyelmet az ajánlatkérők felelősségére, illetőleg az eljárást előkészítő munkájának fontosságára.

Az alapos előkészítés megkönnyíti és meggyorsítja az együttműködést az ellenőrző szervekkel, jelentős mértékű közpénzt takaríthat meg, javíthatja az átláthatóságot, jótékony hatással lehet a versenyre és lerövidítheti a gyakran hosszú hónapokig eltartó lebonyolítási időt – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.