Áder János keresztbe tehet a törvényesített titkolózásnak

Áder János

Lehetséges, hogy Áder János nem fogja aláírni a jegybanktörvény módosítását, amely szerint az a pénz, amit a jegybank az alapítványaiba tett, már nem számít közpénznek. Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a módosítás alkotmányellenes. Ha Áder János is így gondolja, megküldheti a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre. Ha más kifogása van, visszadobhatja a parlamentnek megfontolásra. A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint az alapítványok (legalábbis az egyik) közpénzt kezelnek.

A Magyar Nemzet értesülései szerint Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni a jegybanktörvény módosítását, amit a parlament kivételes eljárásban fogadott el.

Közpénzből nemközpénz

A fideszes Bánki Erik módosítója két fontos ponton változtatja meg a jegybanktörvényt. Egyrészt szerepel benne, hogy a jegybank alapítványai a jegybanktól jogilag és gazdaságilag függetlenül működnek, ezért

az a pénz, amit a jegybank beléjük tett, elveszíti közvagyon jellegét.

Így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem

elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása.

Lepasszolhatja vagy visszadobhatja

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke levelet írt Gulyás Gergelynek (Fidesz), az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Péterfalvi Attila szerint a módosítás sérti az alaptörvényt, és ellentmond a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatosnak minősülő pontjainak.

Ha Áder János egyetért Péterfalvi Attilával, akkor

a jogszabályt megküldheti az Alkotmánybíróságnak ellenőrzésre.

Ha Áder János szerint a módosító nem alkotmányellenes, de valamilyen okból nem ért vele egyet, akkor egy alkalommal visszadobhatja a parlamentnek megfontolásra.

Áder János visszadobhatja vagy lepasszolhatja a jogszabályt Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A bíróság szerint közpénz

Egyébként az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint

a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak,

így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.

Titkosíthatná a cégei adatait

A módosítóban szereplő másik fontos változtatás, hogy a jegybank dönthetné el, hogy nyilvánosságra hozza-e a gazdasági társaságainak azon adatait, amik a jegybank működésével kapcsolatosak. Az adatokat a jegybank akár 10 évre is titkosíthatná.

Matolcsy fizetésemelést kaphat

A módosító a fentieken túl 5 millió forintra emelné a jegybank elnökének adható havi fizetés maximumát, az alelnökét pedig ennek 90 százalékára. A hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese lehet. A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt, vagyis bruttó 2,5 millió lehet a jegybankelnök fizetése.