Módosítja és megöli a leégés a sejteket

UV-sugárzás, leégés, napozás, napozó emberek fekszenek napernyő alatt
Vágólapra másolva!
Nehéz hatékonyan felkészíteni a bőrünket a nyárra – az erős napsugárzás mindenképpen kikezdi a felsőbb bőrrétegeket akkor is, ha csak árnyékban élvezzük a napsütést. Hiába a március eleji hideg, ha nem szeretnénk károsítani a bőrünket, már most meg kell kezdeni a szoktatást a fokozott napsugárzáshoz.
Vágólapra másolva!

Márciusban találkozunk az első napsugarakkal. Ilyenkor hajlamosak vagyunk már akkor is ingujjra vetkőzni, ha egyébként még mindig hűvös van, és bőven elfér rajtunk még a téli kabát. Mivel nincs még akkora meleg, bele sem gondolunk, hogy a bőrünk ugyanúgy napfényt kap, mint a nyári hőségben, és bár enyhébben, de ugyanúgy hat rá a sugárzás.

Az első tavaszi napsütés csalóka lehet Forrás: Thinkstock

Március-április környékén az UV-index még viszonylag alacsony – írja a Semmelweis Egyetem. Május-júniusban azonban már 6-7-es indexszel kell számolnunk, ami komoly bőrproblémákat okozhat, és könnyen leégéssel járhat.

Módosulnak és elhalnak a sejtjeink

Ijesztően hangzik, de leégés során a bőrben gyakorlatilag módosulnak és elhalnak a sejtjeink. Az a hámlás, ami annyira megkeseríti az életünket nyáron

gyakorlatilag a halott sejteket jelenti, amiktől a szervezet megszabadul.

A legkisebb napfény hatására is megindul a bőrünkben az a folyamat, amely során a DNS köré védőréteget fonunk, ez az, ami később bebarnul, és megvastagodik – és a szép, napsütötte színünket adja.

A nap háromféle sugárzása közül az UVC nem éri el a földfelszínt, ezért nem is kell vele foglalkoznunk. Az UVA és UVB sugárzás azonban egyre nagyobb mennyiségben érkezik a felszínre, és így a mi bőrünkre is: az UVB felelős a leégésért, az UVA pedig a hosszú távú következményekért (mint a bőrrák, a pigmentfoltok vagy az idő előtti öregedés).

Nem szabad könnyedén venni a leégést Forrás: AFP/Jaime Reina

„Bár a napfénytől nem ionizáló sugárzás érkezik a bőrünkre, ez mégiscsak sugárzás, ami nagyobb mennyiségben rendkívül káros” – mondta az Origónak dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára. Bár azoknak, akiket több napfény ér, és a bőrük jobban hozzászokott a barnuláshoz, kevésbé kell félniük a leégéstől, de igencsak szenvedhetnek a hosszú távú következményektől. Ilyenkor ugyanis összességében sokkal több sugárzás éri a szervezetet, és ezt még akkor is megsínyli, ha nem ionizáló sugárzásról van szó.

A legkisebb barnulás is káros

Nem kell leégni ahhoz, hogy sérüljenek a sejtjeink – a barnulás során is módosulnak, hiszen védőréteget képeznek maguk köré.

Már a legenyhébb bőrpír is bőrsérülést jelent, nem kell teljesen leégni ahhoz, hogy kárt tegyünk magunkban.

Leégés során a felhám sejtjei sérülnek, durvább pirulás esetén elhalnak. Ez az első fázis, de persze már ez is nagyon kellemetlen tud lenni – főleg a napozást követő második napon, amikor a legerősebbek a leégés tünetei. A sejtsérülések következtében a szabadgyökök képződése megsokszorozódik, a szervezetet pedig oxidatív stressz éri, ez a két tényező okozza a DNS károsodását.

Nemcsak nyáron érdemes figyelni a nap káros sugaraira, már tavasszal is védeni kell a bőrt Forrás: AFP/Ian Hooton

Súlyosabb esetben súlyosabb tünetek

A láncreakció hatására gyulladás keletkezik a bőrben, innen jön a forró, égető érzés és a viszketés.

Amikor a sejtek nemcsak megrongálódnak, hanem el is pusztulnak, hámlás jelentkezik.

Ha a leégés nagyon súlyos, nemcsak a felhám, azaz a legfelső bőrréteg, hanem az alatta található irha is sérül. Az itt húzódó erekben vérbőség alakul ki, a nedvességnek pedig távoznia kell valahol: vízhólyagok keletkeznek. Az orvosok azonban nem tanácsolják, hogy ezeket a vízhólyagokat levágjuk, vagy erőteljesen kilyukasszuk, ugyanis elfertőződhetnek, és nagyobb baj lehet belőlük.

Vízközelben a visszatükröződő UV-sugarak miatt sokkal károsabb sokáig napon tartózkodni, a bőrnek és a szemnek sem tesz jót Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A legjobb módszer az, ha tűvel óvatosan kiszúrjuk, és hagyjuk, hogy a folyadék az így keletkezett apró lyukon keresztül távozzon.

Már márciusban is figyelnünk kell

Az, hogy mennyire égünk le, több tényezőtől is függ. „Márciusban még nem kell fényvédő krémet használni, de

– mondta dr. Wikonkál Norbert. „Gyakori, hogy az első nagy napsütések idején, egy lazán eltöltött hétvégén az emberek elfeledkeznek arról, hogy azért a márciusi-áprilisi napnak is van ereje. Már ilyenkor is leéghet valaki, akinek világosabb a bőre, mondjuk egy szőke hajú, kék szemű ember veszélyben lehet.” Az UV-indexen kívül tehát a bőrtípus is egy olyan faktor, amivel számolnunk kell.

Márciusban még nem, május környékén viszont már érdemes aggódni a káros sugarak miatt Forrás: AFP/Patrick Seeger

A kockázati tényezők

A legtöbb helyen a leégés veszélyének meghatározására az úgynevezett Fitzpatrick-skálát használják, amely hat bőrtípust különböztet meg, és a bőr reakcióját 30 perc déli napfényben eltöltött idővel vizsgálja, egy kora nyári nap átlagos napsütési indexével számolva. A skála első bőrtípusa rendkívül könnyen leég, soha nem barnul le, nagyon fehér, szeplős bőr, világos haj és szem jellemzi. A hatos bőrtípusú ember szinte soha nem ég le, mindig könnyen lebarnul. Persze ide tartoznak a színes bőrűek is.

A barna bőrűeket kevésbé fenyegeti a leégés, mert a bőrük már felkészült a sugárzásra Forrás: AFP/Menahem Kahana

Attól azonban, hogy valaki nehezen ég le, még ugyanúgy veszélynek van kitéve: ha nem is azonnal, a hosszú évek alatt elszenvedett sugárzást megsínyli a bőre, és ugyanúgy szenvedhet bőrbetegségekben, mint azok, akik könnyen leégnek. A két bőrtípus között a különbség egyébként a bőr természetes védelmében áll: a pigmentek gyakorlatilag szinte csak azért léteznek a bőrben, hogy segítsék azt a káros sugárzás elleni védelemben.

A szervezet azért termeli a melanin nevű festékhormont, hogy harcoljon az UVA és UVB sugarak ellen.

A melanin (a görög mélasz, fekete szóból) az élőlények szinte minden csoportja (a pókfélék kivételével) által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve.

Melanintartalmú részecskék a melanóma szövettani metszetén Forrás: Wikimedia Commons

A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9%-át elnyeli, és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét.

Csak egy ideig véd a test természetes rendszere

Viszont a szervezet csak egy bizonyos mennyiségű sugárzást képes kivédeni – itt jönnek a képbe a fényvédő szerek mint lehetséges kiegészítő módszerek. Bőrgyógyászok szerint

minimum 30 faktoros fényvédőt kellene használnia mindenkinek

– még annak is, aki alapvetően barnább bőrű. A naptejet és napolajat extrém izzadás (mondjuk sport) és vízbemenetel után újra kell kenni, mert hiába állítja a dobozán bármelyik márka, hogy vízhatlan, a hatóanyagok nagy része mégis eltűnik már néhány perces áztatás után is.

Érdemes azt is megválasztani, hogy mikor megyünk napra – a legnagyobb sugárzás délelőtt 10 és délután 2 óra között éri a bőrt, ez az időpont pedig egyre csak kitolódik, ahogy az üvegházhatású gázok miatt vékonyodik a védőburokként szolgáló ózonréteg.

Ahogy vékonyodik az ózonréteg, úgy jut egyre több sugárzás a felszínre, ezzel együtt a bőrünkre is Forrás: MTI/EPA-EFE/Felipe Trueba

Árnyékban és felhős időben kisebb a leégés veszélye, de még ilyenkor is használjunk fényvédőt, mert a sugárzás átjut a felhőkön, és egy jó része az árnyékban is megmarad.

A szolárium csalóka

Persze kevesen szeretnénk az egész nyarat az árnyékban tölteni, ezt nem is javasolja semmilyen szakértő.

Becsapós lehet azonban, ha valaki „előre barnítja” magát,

vagyis szoláriumba jár – ennek veszélyeire dr. Wikonkál Norbert külön figyelmeztet. „Igen csalóka lehet a szoláriumozás, hiszen ez csak látszólagos barnaság, nem olyan sugárzás éri a szervezetet, mint a napfény esetében. A sejtek természetes védőburka nem épül fel, így hiába barna valaki, ugyanolyan könnyen leéghet.”

Nem segít a szoláriumozás sem a helyzeten, ez a barnaság teljesen más, mint a napfényen megszerzett szín Forrás: Thinkstock

A szoláriumozás után tehát érdemes úgy viszonyulni a napozáshoz, mintha a bőrünket akkor érné először napsütés, amikor valóban kimegyünk a szabadba napfürdőzni.

Betegen véletlenül se napozzon!

Kerülnie kell a napot a beteg embernek is – bár sokszor nem foglalkozunk az ilyennel, főleg akkor, ha nyaralás közben gyengülünk le, de a napozás ilyenkor fokozottan káros lehet. Dr. Wikonkál Norbert külön kiemeli, hogy a klinikára gyakran érkeznek napszúrásos, napégéses panaszokkal olyan emberek, akik már eleve nem érezték jól magukat azelőtt sem, hogy napozni kezdtek volna.

Betegség során az ember immunrendszere rendkívüli módon legyengül, immunszupprimált lesz,

és kevésbé képes harcolni a sugárzás okozta negatív hatásokkal, mint egy egészséges ember. Így eleve magasabb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata is.

Gyógyszeres kockázat

Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki gyógyszeres kúrába kezd bele, főleg antibiotikumok esetében.

Nem mindegy, milyen gyógyszert szed - vannak, amelyek fényérzékenységet okoznak Forrás: Wikimedia Commons

„A jól bejáratott, régebbi gyógyszerekkel nincs baj” – magyarázza dr. Wikonkál Norbert. „A probléma ott kezdődik, ha valaki éppen elkezdi szedni az erős gyógyszereket, mondjuk a pattanásaira. Ez teljesen felborítja a szervezet normál működését, és védtelenebbé teszi a napsugárzással szemben is.”

A kismamák fokozottan figyeljenek

Fokozottan figyelniük kell még akár a legenyhébb napon is a terhes kismamáknak – ők ugyanis a megváltozott hormonháztartásuk miatt sokkal könnyebben égnek le, mint a többiek.

Terhesség esetén az anya hormonháztartása megváltozik, ezért fokozottabban kell ügyelnie a napégésre Forrás: Origo

A babára egy leégés egyébként nincs veszéllyel, hacsak nem olyan mértékű, hogy a fokozott gyulladás eljut a magzatig is, de ez nagyon ritkának számít. A kismama azonban vigyázzon magára, és használjon magas faktorszámú fényvédőt, kerülje a közvetlen napsütést, és amint teheti, vonuljon árnyékba.

Szemünk fénye

Nemcsak a bőrünket, a szemünket is fokozottan védenünk kell a napsütéssel szemben – és

ez az, amit

közvetlen mellékhatások hiányában talán még kevesebben teszünk meg.

Hiszen ha nem kenjük be magunkat fényvédővel, a hatást rögtön másnap érezzük, de a szemkárosodás csak évek múlva jelentkezik, amikor már késő bármit is javítani a helyzeten.

Betegség betegség hátán

A szem romlásáért ugyanúgy az UVA- és UVB-sugarak a felelősek: szürkehályogot, a szem körüli bőrfelület elrákosodását okozhatják, és fontos szerepet játszanak a makuladegeneráció, azaz a szemfenéki meszesedés felgyorsításában.

A szem egészségére is legalább olyan károsak a napsugarak, mint a bőrére Forrás: Attila Kovacs

Ez ma a legfontosabb oka a látásromlásnak és a látás elvesztésének, az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti. A makuladegeneráció az idős kor betegsége, és gyógyítása ma még egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges.

A napfény meg is égetheti a szem felszínét, hasonlóképpen, ahogy a bőrrel teszi. Ez főleg olyan helyeken veszélyes, ahol az

UV-sugárzás visszavert

(például nagyobb, világos, fehér felületek közelében), ilyenkor hóvakság (fotokeratitisz) alakul ki, ami magától elmúlik egy-két napon belül, de rendszeres sérülés esetén hosszú távú károsodások is kialakulhatnak.

A rövid ideig tartó UV-sugárzás kevésbé veszélyezteti a szemet, mint a bőrt, hosszabb távon azonban akár a kötőhártya megvastagodásával járhat, amely aztán egy pterygium nevű húsos gócot alkotva elfedi a szaruhártya nagy részét, és vakságot okoz. Ezt csak műtéti úton lehet eltávolítani, így nem érdemes megkockáztatni, hogy idáig fajuljanak a dolgok.

A megfelelő szemüveg kiválasztásával sokat segíthet a szemén Forrás: Getty Images/iStockphoto/Vvvita

A fogamzásgátló is becsapós lehet

Itt is igaz, hogy egyes gyógyszerek fokozzák a szem érzékenységét a sugárzással szemben. Érdemes gyógyszerszedés előtt tájékozódni, hogy az előírt szer hatással van-e bármilyen testrész fényérzékenységére, mert például

különböző fogamzásgátlók, vízhajtók, néhány antibiotikum és nyugtató kiválthat ilyen hatást.

Milyen a jó napszemüveg?

A Magyar Látszerészszövetség szerint kizárólag olyan napszemüveget válasszunk a napsugárzás káros hatásainak kivédésére, amely százszázalékos védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen. Az általában olcsóbb, de rosszabb minőségű szemüvegek ugyanis csak rontanak a helyzeten: mivel lencséjük sötét, a pupilla kitágul alattuk, és több fényt enged be, mintha nem lenne rajtunk védőlencse.

Érdemes jobb minőségű szemüvegre beruházni, mert a rossz csak ronthat a helyzeten Forrás: Takács Nóra

A nem ellenőrzött minőségű, nem optikai üzletben vásárolt napszemüvegek használata ezért fokozottan veszélyes lehet.

Ha napszemüveget vásárol, figyeljen arra, hogy csakis „CE” jelzéssel ellátott példányt vegyen. Ez azt jelzi, hogy a gyártó állítása szerint az adott termék maradéktalanul megfelel az európai előírásoknak, és átesett a megfelelő vizsgálatokon.

Az UV 400 felirattal jelzi, hogy a napszemüveg lencséje 100%-os védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen.

1995-től az NF EN 1836:1997-es európai szabvány a napszemüveglencséket 5 kategóriába sorolja a színezettség erősségének és a fény elleni védelmének függvényében. Minél magasabb a szám, annál kevesebb fény jut át a lencsén:

  • 0-s kategória: tiszta vagy enyhén színezett lencse, célja az esztétikum és a kényelem
  • 1-es kategória: enyhén színezett lencse, részben felhős időben ajánlott
  • 2-es kategória: közepesen színezett lencse, átlagos napsütésben ajánlott
  • 3-as kategória: sötét lencse, erős napfényben ajánlott
  • 4-es kategória: nagyon sötét lencse, kivételesen erős napfénynél ajánlott

Ezek a kategóriák azonban nem tévesztendők össze az UV-szűrés mértékével, hiszen a szabványszemüvegek mindegyike százszázalékos szűrést biztosít. Itt már csak arról van szó, hogy mennyire sötét vagy világos a lencse maga.

Bevizsgáltathatjuk a lencsét

Szemüvegvásárlásnál arra is figyeljünk, hogy karcos, sérült-e a lencse, hiszen

ha valami hiba van benne, könnyen romolhat az UV-szűrő képessége is

– akkor pedig rögtön ugyanott vagyunk, mintha gyengébb minőséget vásároltunk volna. A Magyar Látszerészszövetség egyébként minden tavasszal lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevő optikusoknál ingyenesen bevizsgáltassuk napszemüvegünk minőségét és UV-szűrését.