A szabadság akkor is jár, ha nem kérik

Alig másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég szembesül azzal, hogy akár kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A Trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

„Immár harmadik éve

csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre,

ami kortól függően 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője. – Ez

az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla.

Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket."

Szükség van a pihenésre, kikapcsolódásra Forrás: Dreamstime

Az év végéhez közeledve tehát a szakértő szerint

minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában,

kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt" szabadságok kiadását mely időszakra időzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy

a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.

Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?

Kevés munkavállaló tudja, hogy

a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon

– a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerű az alábbiakra figyelniük:

• A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kiveendő szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.
• A munkavállaló által kijelölhető hét munkanapnyi szabadságkeret kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.

Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt" sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.

Mikor csúszhat a szabadság a következő évre?

A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel:

• A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre.
• Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.
• Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadságot az ok megszűnését követő 60 napig kell kiadni. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni.