Óriási vásárlási lázban a magyarok: kinél költik majd el a pénzüket?

családi vállalkozás
Szalafő, 2012. szeptember 25. Batha Pál és felesége, Judit zúzott tökmagot tesz a présbe a Batha-porta családi gazdaságában, Szalafő-Pityerszeren 2012. szeptember 25-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Miközben a forgalom három éve folyamatosan bővül, a magyarországi cégvilág egyik legmozgalmasabb terepe lett a kereskedelmi szektor. A korábban meglehetősen kusza viszonyok egyre inkább letisztulnak, az árbevétel a korábbi évekhez képest magasabb szinten áll be, miközben a mérleg szerinti eredmény jelentősen emelkedik. A cégek között egyre erősödik a verseny.
Vágólapra másolva!

A Nemzeti Cégtár adatai szerint a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek száma (a gépjármű- és motorkerékpár-kereskedelem nélkül) 2013-ban tetőzött, meghaladta a 71 ezret. A rá következő két évben azonban a számuk csökkenésnek indult: 2015 végén már csak 68 416 céget tartott nyilván a hivatalos statisztika, ami

nem kis részben a gazdaság fehérítése érdekében tett intézkedések hatásának köszönhető

– nem véletlen, hogy erre az időszakra tehető az online pénztárgépek bevezetése. Az adóhatósághoz bekötött pénztárgép használatára kötelezettek körét most januártól kiterjeszti a kormány – ez feltételezhetően a kiskereskedelmi szektor további koncentrációjához vezet majd.

Forrás: Nemzeti Cégtár/Origo

Miközben a cégek száma 2013-ban helyi csúcsra ért, a kiskereskedelemben dolgozók létszáma épp ekkor volt a legalacsonyabb az elmúlt öt évben. Míg korábban a 300 ezret közelítette a létszám, a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2013-ban 269 ezer alá csökkent, hogy aztán fokozatosan újra emelkedésbe kezdjen. 2015 végén 276 ezernél többen dolgoztak a kiskereskedelemben.

Újra emelkedik a bevétel

Az árbevétel is 2013-ban volt a legmagasabb: az éves nettó bevétel ekkor meghaladta a 7588 milliárd forintot. Ez 2014-re mintegy 7 százalékkal ugyan visszaesett,

de 2015-ben ismét többet költöttek a magyarok: több mint 7353 milliárd forint volt a nettó árbevétel a kiskereskedelmi cégeknél.

A mérleg szerinti eredmény ugyan évről évre javuló tendenciát mutat, ám az utolsó év értékét sehogy sem állíthatjuk be a sorba: miután egy kormányzati intézkedés gyakorlatilag megtiltotta a nagyobb kiskerláncoknak, hogy veszteségesek legyenek (a két egymást követő évben negatív mérleg szerinti eredményt jelentő áruházláncok nem forgalmazhatnának napi fogyasztási cikkeket), egyik évről a másikra a 70 milliárdos veszteségből 90 milliárdos mérleg szerinti nyereség lett.

Forrás: Nemzeti Cégtár/Origo

A trend azonban ettől az intézkedéstől függetlenül is nyilvánvaló: a kereskedelmi szektor eredményessége folyamatosan javul, és ismét növekvő pályára állt a foglalkoztatottak száma is.

Egyre többet költünk – nyerésre vannak ítélve a kereskedelmi cégek?

A belső fogyasztás bővülése előlépett a magyar gazdasági növekedés első számú motorjának. A KSH adatai szerint augusztusban már 38. hónapja nőtt megszakítás nélkül a kiskereskedelmi forgalom.

Az idei már a harmadik olyan év lesz, amikor elérte vagy túllépte az 5 százalékos növekedést az ágazat. A trend a szakértői várakozások szerint nem törik meg a közeljövőben: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció pedig továbbra is alacsony szinten alakul majd.

Ez növeli a vásárlók reáljövedelmét, magyarán azt a pénzösszeget, amelyet megtakarításra és fogyasztásra költhetnek majd.

A kereslet tehát bővül, a verseny pedig erősödik, ahogy egyre nyilvánvalóbb, hogy jövedelmező ágazat a kereskedelem.

Zsebbe kell nyúlnia annak, aki versenyben akar maradni

A szektorban működő kisvállalatok számára a legnagyobb kihívást most a megfelelő (minőségű és létszámú) munkaerő biztosítása jelenti, ami a bérek fejlesztése nélkül nem képzelhető el – ennek forrását pedig biztosítani kell. A másik kihívás a digitalizáció: miközben a teljes kereskedelmi szektor bővül, ezen belül az interneten bonyolódó forgalom kiugróan emelkedik.

Batha Pál és feleségének családi gazdasága Szalafő-Pityerszeren Forrás: MTI/Kovács Tamás

Egyre nagyobb teret nyernek a webáruházak, az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek nagyobb szeletet hasítanak maguknak az egyébként növekvő tortából,

a „hagyományos” üzletek pedig online értékesítési csatornákat nyitnak.

Az erősödő versenyhelyzetben mind a likviditás biztosítása, mind pedig a szolgáltatási színvonal fejlesztése érdekében végzett beruházások komolyabb ráfordításokat igényelhetnek a cégek részéről – nem véletlen, hogy a szektor cégeire felfigyeltek a bankok, akik így most javuló feltételekkel juthatnak külső finanszírozáshoz. A CIB például külön hatmilliárdos keretet biztosít a kereskedelmi szektorban működő kisvállalatok hitelezésére.

Felpörögnek a beruházások és a hitelezés

A beruházások terén ugyanis trendforduló látszik az ágazatban, többévnyi csökkenést követően az idei évben itt is bővülés tapasztalható, az első félévben hozzávetőlegesen 15 százalékkal nőttek a beruházások – közölte megkeresésünkre a CIB. Nem csak ágazati szinten figyelhető meg a növekedés: a CIB Banknál a 2015 januárja és 2016 augusztusa között eltelt időszakban a kereskedelmi vállalkozásoknál dinamikus,

123 százalékos bővülést tapasztaltak a hitelkihelyezésekben,

miközben az összes kisvállalat esetében ez 78 százalék. Ezek a tendenciák pedig az előttünk álló időszakban is folytatódnak.

A CIB Bank jelenleg is stabil pozíciókkal rendelkezik a szektor kiszolgálásában: közel 51 ezer kisvállalati ügyfele közül hozzávetőlegesen minden tizedik ügyfél a kereskedelemben tevékenykedik. A kereskedelmi szektor finanszírozásán belül meghatározó a folyószámlahitelek aránya, ez a kihelyezett mennyiség 72 százaléka.

A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta!