A klasszikus metódust spontán kell végezni. Spontán, gyors ötleteket, tanácsokat kell egy darab papírra felírni. Ezután talán a legfontosabb lépés következik: a kritikaalkotás és javítás. Azután pedig a gondolati gát egyszerűen megszűnik.
Az a lényege, hogy hat ember dolgozik együtt. Mindenkinek 5 perc áll a rendelkezésére és ez alatt minél több ötletet kell összegyűjtenie. Azután pedig a felírt ötleteket átadja a társának. Majd ismét öt perc alatt újabb ötleteket kell hozzáírni. A szabály, hogy
az ötletek nem ismétlődhetnek.
A technika alapja a fent említett Brainstorming.
Az agyat úgy kell „sétáltatni", hogy mindenki maga elé vesz egy táblát, amire majd kicsi cetliket tűz fel. A cetlikre különböző témák kerülnek. Az első körben mindenkinek
spontán kell egy témát találni
és felragasztani oda, ahol és amelyik táblánál éppen van. Majd a résztvevők változtatják helyüket és ezt a játékot folytatják. Az asszociációs készséget és a memóriát is lehet így fejlesztéseni.
Ezt a technikát időseknél előszeretettel alkalmazzák, kint a természetben, hogy a szellemi frissességüket szinten tartsák. Az erdőben, parkban sétálva a csapatvezetőtől olyan feladatokat kapnak, amik működésbe hozzák és összehangolják mindkét agyféltekéjüket.
Van úgy, hogy minden a feje tetejére áll. Ilyenkor fel lehet tenni a kérdést:
Valóban elveszíthetjük a dolgozóinkat, munkatársainkat, ügyfeleinket?
Miután felmerül a kérdés, utána azonnal jönnek az ötletek, hogy hogyan is lehet ezt megelőzni. Ezért érdemes feltenni.
Mindenki gondol egy szóra. Aztán egy másikra. Azután pedig következik a játék. Annyiban különbözik a gyerekek tipikus szóláncától, hogy ott a szó végén álló betűvel kell egy másik szót kezdeni, itt viszont jelentésben kell összefűzni a szavakat.
Előfordul, hogy nem bír uralkodni magán a türelmét elvesztett ember. Ilyenkor gyakran olyan szavakat használ, amiket később megbán vagy szégyenkezik miattuk. De ez elkerülhető, hogyha eltereli gondolatait és egy új stratégiát épít fel. Könnyebb kézben tartani a dolgokat, ha egy kapcsolódási pontot talál közöttük. Ezért is kiváló az az agytorna, amelyben egy bizonyos szóra kell fókuszálni, majd hozzárendelni egy ahhoz kapcsolódót. A példa: „Fa. A fából papír készül. A papírra pedig írni lehet."
Ahogyan azt a filmkészítő is csinálta egykor: 3 lépésben írta fel a dolgokat.
Az első szempont volt az álma. A második a valóság szerinti lehetőség és kivitelezés. A harmadik pedig maga a kritika.
A legegyszerűbb példa: Szeretne venni egy új tv-t: megfogalmazódik az álma. Aztán pedig végig kell gondolni, mi szükséges ennek megvalósításához, lépésről lépésre. Végül pedig minden szempontból meg kell kérdőjelezni a gondolatot, és érvelni kell az álom mellett vagy ellen.
Szükség van egy fehér, egy piros, egy sárga, fekete, kék és zöld kalapra is. A fehér kalapot egy tárgyra tesszük. A piros kalap az érzéseket fejezi ki majd. A sárga kalap az optimistáké. A zöld kalap a középen álló kreatív egyéné. A fekete kalap a gondolkodóé. A kék kalapos szerepe, hogy irányítsa a kört. A feladat és játék lényege, hogy mindenki egy másik szemszögből közelítse meg a tárgyat, problémát. A kalapok pedig ez alapján mindig gazdát cserélnek, egymást rávezetve, hogy nem minden gond megoldhatatlan.
Ezek a játékok mind kortól függetlenek és a memóriát, a csapatszellemet valamint a nyitottságot fejlesztik egy kis körben. Ami munka közben felgyülemlett vagy otthoni stresszt könnyedén feloldhatja.