A halálbüntetés visszaállításával kampányol Erdogan

Turkish President Recep Tayyip Erdogan poses inside the new Ak Saray presidential palace (White Palace) on the outskirts of Ankara on October 29, 2014 before hosting a reception marking Turkey's annual republic day which celebrates the foundation of modern Turkey in 1923. Erdogan unveiled his new presidential palace on the outskirts of Ankara, denounced by ecologists as an environmental blight and by the opposition as new evidence of his autocratic tendencies. An immense project built at a reported cost of $350 million, it has an area of 200,000 square metres, 1,000 rooms and architecture that is supposed to marry modernism and the traditions of the mediaeval Seljuk dynasty. AFP PHOTO/ADEM ALTAN

A török államfő arra készül, hogy prezidenciális rendszert hozzon létre Törökországban. Erről holnap tartanak népszavazást. A mintegy 60 millió török szavazót Erdogan mindennel igyekszik meggyőzni, kampánya utolsó rendezvényén a halálbüntetés visszaállítására is ígéretet tett.

A népszavazáson aratott győzelem kikövezi majd a halálbüntetés visszaállításának útját - többek között erről is beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfő isztambuli záró kampányrendezvényén szombaton. Az elnöki rendszer törökországi bevezetéséről április 16-án, vagyis holnap tartanak népszavazást Törökországban.

"Testvéreim, a halálbüntetéssel kapcsolatos elhatározásom világos" - jelentette ki a török elnök hívei előtt.

Erdogan megígérte, hogy ha a parlament elfogadja és beterjeszti egy erről szóló javaslatot, ő jóvá fogja hagyni, és ezzel az ügyet lezárja. Ha ez nem történik meg, kilátásba helyezett egy másik referendumot, így a nép fog dönteni a kérdésben.

A holnapi döntés nyitja meg az ehhez vezető utat.

Erdogan azt hangoztatta, hogy a mostani vasárnap lesz az a nap, amikor a török nép megleckézteti azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbálták megfélemlíteni a törököket. "Holnap lesz annak a napja, hogy válaszoljunk nekik erre. Németországnak, de Ausztriának, Belgiumnak, Svájcnak és Svédországnak is választ fogunk adni" - sorolta.

Forrás: MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal

A népszavazási kampány során erős feszültségek keletkeztek Törökország és több európai állam között. Márciusban Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetők ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

Hogy jutottunk idáig?

Az ankarai törvényhozás 2017. január 21-én hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amellyel megszűnne a miniszterelnöki tisztség és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. Erről a tervről döntenek a népszavazáson, amelynek időpontját április 16-ára tűzték ki. A referendumon 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török adhatja le voksát.

Az elnöki rendszer bevezetése jelentősen több hatalmat juttatna Erdogannak, az alkotmánymódosítás ellenzői ezért egyeduralom kialakulására figyelmeztetnek Törökországban.