80 éves Hófehérke

80 évvel ezelőtt, 1937. december 21-én született meg Hófehérke a vásznon, ezzel a Disney egyeduralomra tört a gyerekek lelkének meghódításában. Walt Disney és az általa alapított stúdió szinte sosem tudott hibázni, és évtizedeken keresztül alkotta meg azokat a rajzfilmeket, amiken generációk nőttek fel, sőt, a gigastúdió továbbra is generációk hosszú sorát célozza meg alkotásaival.

Walt Disney 1919-től kezdve sokat kísérletezett rajzfilmekkel, míg eljutott az Alíz Rajzfilmországban sorozaton keresztül, Oswald a nyúl-on és Mickey egéren át az első egész estés rajzfilmjéig.

Amikor 1934-ben bejelentette az első amerikai egészestés rajzfilm, a Hófehérke és a hét törpe készülését, sokan megkérdőjelezték a sikert. A film 1934-től egészen 1937 decemberéig készült. Disney több mint 300 karakterrajzolót, tervezőt, háttérfestőt és effekt-animátort foglalkoztatott. Mindez 2 millió dollárjába került. A munkálatok során viszont sok tehetséges fiatal kitanulta a rajzfilmkészítés csínját-bínját, plusz a világ minden tájáról bevonta a munkába a tehetséges rajzolókat, így Disney szert tett a legerősebb gárdára a rajzfilmgyártásban.

A Hófehérke és a hét törpe jól ismert Grimm mesét dolgoz át (először de nem utoljára), a legfélelmetesebb részeket kihagyva. Mindenki ismeri az árva királylány és a mostohaanyja történetét, aki féltékeny a lány szépségére, ezért az életére tör, de az előbb menedéket lel hét törpe kunyhójában, majd a szerelem is rátalál.

A film végül hatalmas siker lett mind kritikailag, mind a nézők körében.

Az 1938-as Oscar-gálán elhozta a legjobb betétdalnak járó elismerést. Több díjra nem jelölték, mivel ekkor még nem létezett kategória a legjobb egészestés rajzfilmeknek, hiszen Amerikában is a Hófehérke volt az első ilyen alkotás. Egy évvel később viszont különdíjat ítéltek oda Walt Disneynek. Nem csak egy Oscart vehetett át, hanem a törpéket szimbolizáló hét kicsi szobrocskát is. A Filmakadémia indoklása szerint: „innovatív technikájával milliókat bűvölt el és úttörője volt a szórakoztatás új területének".

Hófehérke meghódította a világot. Forrás: Disney/AFP

Hófehérke első rajzfilmhősként kapott csillagot a hírességek sétányán Hollywoodban 1987-ben.

Azóta már összesen 56 egészestés Disney-rajzfilm készült. A stúdió színes álmaiban – az Antarktiszt leszámítva – bejárhattuk az összes földrészt. Kínától, az arab világon át, az inka civilizációig, skót felföldtől a dzsungel mélyéig. Jártunk a dinoszauruszok korában, az ókorban, a XVIII. században és a jövőben is. Atlantiszon és távoli bolygókon is. A Disney ezalatt számos karakterrel megismertette nézőit, miközben gondosan figyelt az éppen aktuális trendekre is.

A második világháború alatt a cég majdnem csődbe ment. Érthető módon az emberek nem a moziba járással voltak elfoglalva, ráadásul az európai piaccal egyáltalán nem lehetett számolni.

1941-ben egy nagyobb sztrájk tört ki a stúdiónál: a dolgozók elégedetlenek voltak a bérezéssel, a túl sok túlórával, a kényelmetlen munkakörülményekkel. A sztrájk következtében az animátorok nagy számban felmondtak. A Pinokkió és a Fantázia is bukott, de a Dumbo és a Bambi, amiktől pont azt várták, hogy visszahozza a veszteséget még nagyobbat. A stúdió kis híján lehúzta a rolót. Csak a Bank of America vezetőjének belátásán múlott a stúdió életben maradása, aki hagyott még időt a Disneynek törleszteni tetemes adósságát.

Ezalatt az időszak alatt viszont a Disney kidolgozta látványvilágának alapjait. A mozgásokat, a háttereket, s mindent amire később is tudtak lapozni. Az állatfigurák tanulmányozására külön kis állatkertet tartottak fent a stúdióban és sokat segített még Maurice "Jake" Day festő is, akinek munkáiban pont azok az emberien viselkedő állatfigurák szerepelnek, akik a Disney-filmekben is.
Disneynek egyébként a Dumbó és a Bambi voltak a kedvenc filmjei.

Disney és legismertebb "termékének" skicce. Forrás: AFP

Az ötvenes években visszatért a Grimm testvérekhez és a hercegekhez. A Hamupipőke végül (13 évvel a Hófehérke után) ismét meghozta a sikert, és Disney megmenekült a csődtől. Elkészült az Alice Csodaországban, a Pán Péter (amiket a legkevésbé kedvelt Disney), a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika és a 101 Kiskutya.

A Dzsungel könyve volt az utolsó film, amit Walt Disney felügyelt. 1966. december 15-én tüdőrákban meghalt.

A hetvenes években Walt Disney tervei alapján dolgoztak tovább a Dzsungel könyvé-n és a Macskarisztokraták-on, de sokáig nem igazán sikerült kimagaslót alkotni.

A nyolcvanas években újbóli megjelenések élénkítették a rajzfilmek hírnevét. Ezen kívül 1985-ben jött ki A fekete üst című rajzfilm, az első, amiben CGI-technológiát használtak, és ez volt az első, ami 12-es besorolást kapott. Hazánkban nem mutatták be a mozik, csak az AXN-en lehetett látni 2010. húsvétján.

1989-ben a Kis hableány című animációval elkezdődött a Disney új reneszánsza. Csipkerózsika után végre egy újabb Disney-hercegnő, de már sokkal összetettebb karakterábrázolással. Remek dalok és csodás látványvilág tette felejthetetlenné a történetet.

1991-ben a Szépség és a szörnyeteg-ben már vegyítették a hagyományos és számítógépes technikát. Ez volt az első rajzfilm, ami a legjobb film kategóriában is versenyzett az Oscarért (ezenkívül még a Fel! és a Toy Story 3 tudta ezt a sikert megismételni).

A kilencvenes években a Disney elhagyta a fehér nő idealizált főhősét és egzotikusabb kinézetű főszereplőket választott. Az Aladin-nak egy arab világból származó, ráadásul férfi főhőse volt, Pochahontas indián hercegnő, Mulán pedig Ázsiából jelent meg. A Notre Dame-i toronyőr cigány és púpos férfi főhőse nagy bevállalás volt, mégis sikert arattak vele. A Disney nyitott az elfogadás felé, túlléptek a klasszikus mese világán. A női karakterek megerősödtek, céltudatosabbá váltak, olyanokká, akik tesznek a sikerért és nem mindig van szükségük a hercegre. Ilyen karakter volt például Merida, a bátor, vagy Mulán, aki egyenesen férfivá válhat, hogy megmentse egész Kínát.

A hercegnő és a béká-val viszont visszatértek a hagyományos technikához, és újra egy klasszikusabb történetet vettek elő, megspékelve azzal, hogy Tiana személyében megszületett az első afroamerikai Disney-hercegnő.

A 2005-ös Csodacsibe az első 3D-s rajzfilmjük. A film mégsem lett nagy siker, amit főleg a gyengébb dramaturgiának, a nem túl eredeti történetnek és karaktereknek köszönhet.

A Disney rajzfilmek top 5 legnagyobb bevételét hozó filmek ugyanis ezek.
1, Szenilla nyomában (Disney-PIXAR) ($ 486.295.561)
2, Toy story 3 (Disney-PIXAR) ($415,004,880)
3, Jégvarázs (Disney) ($400,738,009)
4, Agymanók (Disney-PIXAR) ($356,461,711)
5, Zootropolis – Állati nagy balhé (Disney) ($341,268,248)

A Pixar stúdióval való együttműködésük a Toy Story-val kezdődött 1995-ben. Woody és Buzz története volt az első, már teljes egészében számítógéppel rajzolt egészestés animáció. Ezzel elindították a CGI korszakát.

A hatalmas sikernek köszönhetően az együttműködés tovább folytatódott a Bogár életé-vel, a Toy Story folytatásaival, majd követte a Szörny Rt, a Némo nyomában és a Hihetetlen család. 2006-ban aztán a Disney felvásárolta a Pixart. A Pixar minőségi animációkat gyárt minden évben kihagyás nélkül, amiket a Disney forgalmaz.

Az 56. Disney mozi a Vaiana volt, ami Hawaiira varázsolta el a nézőket: a törzsfőnök bátor lánya, Moana az óceán kiválasztottja. Küldetése, hogy veszélyes kalandokon át visszavigye Ti Fiti istennő szívét, megmentve ezzel a törzsét.

A Pixarral való együttműködésük idei termése pedig a COCO. Ebben a mesében Miguel arról álmodik hogy zenész lehessen mint az ükapja Ernesto. Egy szentélyből ellopott gitár, megnyitja a halottak világát, ő pedig eltűnik az élők elől. Csak csodás kalandok során tud mindent rendbe hozni, és ahhoz meg kell találni a halott Ernestót.

A Disney persze ma már bőven nem csak animációs filmekre szakosodott. A The Buena Vista Motion Pictures Group a Disney fő filmgyártó vállalata, amely alá különböző divíziók tartoznak (a Walt Disney Picturestől a Miramaxig), de a filmgyártás mellett a televíziózásban is érdekelt. A vállalat mára akkorára duzzadt, hogy azt maga az alapító sem merte volna álmodni a Hófehérke és a hét törpe idején.