Már a németek is tartalékolnak jüanban

--FILE--A Chinese clerk counts RMB (renminbi) yuan banknotes at a bank in Huaibei city, east China's Anhui province, 25 November 2016. China's central bank has scrapped reserve requirements of 20 percent for financial institutions settling foreign exchange forward yuan positions, an official said Monday (11 September 2017). The foreign exchange risk reserve ratio was reduced to zero, according to Sun Guofeng, head of the financial research institute affiliated to the People's Bank of China (PBOC). Meanwhile, the PBOC's substantial supervision on the reserves put aside by foreign financial institutions was also loosened. The adjustment was made as the current market environment has changed greatly, which means counter-cyclical macro-prudential policies have given way to a neutral monetary policy, Sun said. Sun said interest rates are primarily determined by economic fundamentals.

Óriási előrelépés a kínai jüan számára, hogy egyre több központi bank veszi fel a tartalékvalutái közé, legutóbb a német Bundesbank döntött erről. A jüant még 2016-ban sorolta a hivatalos tartalékvaluták közé a Nemzetközi Valutaalap, mert a globális kereskedelemben sokat nőtt a szerepe.

Világvaluta szerepre tör a kínai jüan, és egyre több központi bank tartalékaiban szerepel, legutóbb a német jegybank jelezte, hogy tartalékolási szándékkal vásárol a kínai fizetőeszközből. Konkrét értéket nem mondott Andreas Dombret, a Bundesbank igazgatóságának tagja, de a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában jelezte, hogy döntésükkel az Európai Központi Bank (EKB) példáját követik.

Az EKB már tavaly félmilliárd euró értékben vett kínai valutát, miután a Nemzetközi Valutaalap a jüant is felvette a nemzetközi valutakosárba a dollár, az euró, a jen, a font, a kanadai dollár és a svájci frank mellé.

A jüan megítélésének javulása főként annak köszönhető, hogy a kínai központi vezetés felhagyott a fizetőeszköz tudatos gyengítésével, amivel az exportőröket hozták előnybe.

Jelenleg a jüan a 2015-ös szintre jött fel, miután tavaly közel hét százalékkal erősödött az amúgy is jól teljesítő dollárhoz képest.

A jüan megtámasztására mindenképp szükség volt, mert a leértékelések miatt a lakosság egyre nagyobb része kezdett dollárban tartalékolni, és rengeteg tőke hagyta el Kínát.

A jüan már globális tartalékvalutának számít az IMF szerint. Forrás: AFP/Imaginechina/Xie zhengyi

Ezzel párhuzamosan csökkent a jüanban számlázott globális banki forgalom aránya: a 2015-ös csúcshoz képest (ekkor az ötödik leggyakrabban használt deviza volt) jelentősen visszaesett, jelenleg mindössze 1,8 százalék körül mozog ez az arány.
Andreas Dombret azzal indokolta a jüan bevételét a tartalékvaluták közé, hogy

a kínai deviza szerepe nőtt a globális pénzügyi rendszerben,

és a hosszú távú tartalékolási stratégiájukban a több lábon állást részesítik előnyben.

Ezen kívül komoly érv volt számukra, hogy az EKB is vásárolt a kínai fizetőeszközből, másrészt az a tény, hogy a valutaalap korábban már beemelte a globális tartalékvaluták közé. Ugyanakkor kitért azokra

a kockázatokra is, amelyek a jüan korlátozott átválthatóságával és a szabályozásának jövőjével járnak.

A jüan mellett szóló erős érvként hozható fel ugyanakkor az Egy Övezet Egy Út program, vagyis az Új Selyemút több százmilliárd dolláros nemzetközi befektetéseit, amelyek jelentős része jüanban jön létre, ezzel is erősítve a kínai fizetőeszköz globális szerepét. Dombret azt is hangsúlyozta, hogy a Bundesbank számításai szerint

a jüan jelenleg nem alulértékelt,

és nem ad versenyképességi előnyt a kínai exportőröknek.