Varga Mihály: kiemelt feladat a versenyképesség erősítése

Varga Mihály, Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése
Budapest, 2018. június 26. Varga Mihály pénzügyminiszter (k), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b) és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár (j) a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban 2018. június 26-án. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
A kormány továbbra is kiemelt feladatának tartja, hogy hatékonyan segítse a magyar vállalkozások versenyképességének erősítését - mondta a pénzügyminiszter a Versenyképességi Tanács ülésén. Varga Mihály azt is bejelentette, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében új program indul, amely segít a munkanélkülieknek újból elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Vágólapra másolva!

Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint, a tanács a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait vitatta meg a versenyképesség erősítésére és a magyarországi idegennyelv-tanulás hatékonyságának javításával is foglalkoztak. A tanács emellett két további javaslatot tárgyal meg. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a másik pedig a jegybank javaslata, majd a három dokumentum alapján állítja össze július 10-e után a tanács saját javaslatcsomagját, amelyet a kormánynak nyújt be.

Varga Mihály bejelentette, hogy idén augusztus végén Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a munkanélküliséggel leginkább sújtott két megyében programot indítanak, hogy az inaktívak, a közfoglalkoztatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belépését elősegítsék.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy a javaslataikat Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére készítették el a kamara szakértői, mintegy 1600 vállalkozást kérdeztek meg, és a programba beépítették a területi kamarák észrevételeit is.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a fenntartható növekedéshez elengedhetetlen az átgondolt és fegyelmezett gazdaságpolitika, a gazdasági alrendszerek megfelelő működése, a hatékony állam kiépítése, a költségvetési fegyelem fenntartása, a csökkenő adóék, a termelékenység javulása, a szakképzett munkaerő, valamint a folyamatos alkalmazkodás a változó világgazdasághoz.

A cafeteriára vonatkozó kérdésekre válaszolva Parragh László rámutatott, hogy a mostani bizonyos tekintetben bonyolult rendszer, több mint tíz elemet tartalmaz és ezt mindenképpen egyszerűsíteni kell.

Ráadásul a cafeteria jelenlegi rendszere kettős pénzrendszert jelent, amely káros egy gazdaságban. Gondnak nevezte azt is, hogy az állami és magánszférában eltérnek a cafeteria keretösszegei, valamint a kisebb cégek jó része nem alkalmazza ezt a juttatást, így versenyhátrányba kerülnek.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László az MKIK elnöke Forrás: MTI/Mohai Balázs

Varga Mihály a kérdésre válaszolva kiemelte, hogy két szempontot tartott szem előtt a kormány. Az egyik, hogy ne csökkenjen a munkavállalóknak adható kedvezmény keretösszege, a másik pedig, hogy ne növekedjen a munkáltató terhe. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a javaslatokról a szociális partnerekkel egyeztetni fognak,

de a kormány azt szeretné, ha a cafeteriára vonatkozó változtatásoknál a SZÉP-kártyához kötődő szolgáltatásokra fókuszálnának a jövőben.

Arra a kérdésre, hogy a friss inflációs jelentésben a kormányzati prognózisban szereplőnél alacsonyabb GDP-növekedést vár a jegybank, Varga Mihály elmondta, hogy alapos tervezést hajtottak végre a tárcánál. Az elmúlt években az elemzők prognózisai mindig szerényebbek voltak, mint a kormányé, de végül a kabinet várakozásai beigazolódtak, tette hozzá.

Varga Mihály Forrás: MTI/Mohai Balázs

Varga Mihály reagált egy a népegészségügyi termékadó vonatkozó kérdésre és kifejtette, hogy a kormány továbbra is azt tartja szem előtt, hogy az egészséges táplálkozás minél inkább teret nyerjen az országban, és az egészségtelen termékek, így a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása visszaszoruljon.