Szent László helyett egy román királynak lesz szobra Nagyvárad főterén

Nagyvárad
Romania, Crisana, Oradea, Piata Unirii
Vágólapra másolva!
Ilie Bolojan román nemzetiségű polgármester közlése szerint Nagyvárad főterén (amit a magyarok Szent László-térnek hívnak) I. Ferdinánd román királynak fognak szobrot állítani. A lépés újabb szimbóluma annak, ami már száz éve megy Romániában: megpróbálják elhallgatni a magyar múltat.
Vágólapra másolva!

I. Ferdinánd román királyt a helyi közvélemény „országegyesítőnek" tartja, amivel az ő uralkodása alatt csatolták Erdélyt, a Bánságot és a Partiumot – benne Váraddal – Romániához - írja a Főtér.ro.

Nagyvárad főtere. Forrás: AFP/Photononstop/Tibor Bognar

A lovasszobrát 1924-ben állították fel a partiumi nagyváros főterén,

a mű tulajdonképpen Nagyvárad Romániához való tartozását szimbolizálta.

Az addig Szent László nevét viselő teret pedig átnevezték Egyesülés-térnek, ami a kelet-magyar területek Román Királysággal való „egyesülésére" utal. A tér hivatalosan még mindig ezt a nevet viseli, de a helyi magyarok továbbra is Szent László-térnek hívják.

A lovasszobrot a kommunisták eltávolították a térről, de nemsokára visszakerülhet oda.

1893-1923 között Ferdinánd helyén Szent László királyunk szobra állt.

A Trianon után, 1923-ban Szent László emlékművet a római katolikus székesegyház előtt helyezték el, ma is ott található.

A Szent László szobor Forrás: Wikimedia Commons

A helyi magyarság az ő szobrát akarta most visszaállítani a főtérre, de a román városvezetés lesöpörte az asztalról a magyarok javaslatát.

Nagyváradot - Horvátország fővárosához, Zágrábhoz hasonlóan - amúgy László király alapította, de ennek ellenére mégsem lehet szobra a város főterén.

Az elmúlt 100 évben Váradon eléggé lecsökkent a magyarság aránya az erőszakos asszimilációs kísérletek, a magyarok elvándorlása és a románok betelepítése miatt.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján 25 százalékos az arányuk, 1910-ben pedig még 91 százalék volt.